Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum1997/3-4 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 59. kötet, 1997. 3-4.füzet

Vincze Mária–Mezei Elemér

A falusi munkaerõ-foglalkoztatás helyzete
az erdélyi falvakban

Az 1996 novemberében  megválasztott új  román kormány  jelentõs változást irányzott elõ az agrárpolitikában, ennek gyakorlatba ültetése  azonban nagymértékben függ a falvak valós társadalmi-gazdasági helyzetétõl, valamint a falusi lakosoknak a változásokhoz való viszonyulásától. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet nyújtson a vidéki foglalkoztatás jelenlegi helyzetérõl és arról, hogy miként értékelik helyzetüket és milyen megoldási alternatívákat javasolnak helyzetük javítására a falvak lakói.

A piacgazdaságra való áttérés és különösen a mezõgazdaság átalakulásának sajátos romániai útja, amely a dekollektivizálást a téeszek törvényerejû felszámolásával valósította meg (18/1991-es földállomány törvény),1 mélyreható változásokat hozott a tulajdonosi szerkezetben, a különbözõ típusú gazdálkodóegységek termõterület szerinti megoszlásában és a földterületek  megmûvelésének szervezeti formájában.

A 18-as törvény megszüntette a mezõgazdasági termelõszövetkezeteket, és ezzel a szántóterület 83,6%-a, illetve a mezõgazdasági terület 72,3%-a került vissza az egykori  tulajdonosokhoz vagy örököseikhez.2 Az állami tulajdonú földek egy része is a részvényesek tulajdonába került (588 000 ha).3 1996 közepén  4 millió kisparaszti gazdaság a földterület 58%-át dolgozta meg kb. 2 hektáros átlagterületû kisgazdaságokban.4 A családi társulások száma kb. 13 700 volt, 112 ha átlagterülettel, ezek a teljes mezõgazdasági terület 10,4%-át  jelentik.5A jogi személyiségû társulások száma 3700, és 12,2%-át teszik ki az ország  mezõgazdasági területének, azaz átlag 488 ha-osak.6 Az egykori állami mezõgazdasági vállalatok gazdasági társaságokká alakultak át, és 1996-ban az ország mezõgazdasági területének 11,6%-át mûvelik.7 A községi legelõk és más közterületek elérik az összmezõgazdasági terület 17,6%-át.8Jelentõs regionális eltérések mutatkoznak, így a déli megyékben nagyobb birtoknagyságok alakultak ki, és nagyobb a társulások aránya is, míg Erdélyben  az egyéni kisgazdaságok a jellemzõk.9 1997-ben  a földtulajdonformák és birtokstruktúrák újabb átalakulási folyamata indult be, amely a kis- és középbirtokok  további térnyerését és megerõsödését célozzák, nemkülönben a veszteséges állami tulajdon leépítését a vállalatok privatizációja vagy felszámolása útján.10

A romániai mezõgazdasági helyzet egyik jellegzetessége, hogy  az átalakulással felerõsödött munkaerõ-foglalkoztatási gondokat jórészt a  mezõgazdasági ágazatra és a falvakra hárították át. Azok a családok, amelyek 2 hektárnál több földet kaptak vissza (dombvidéken) a termelõszövetkezetek felszámolásakor, nem jogosultak munkanélküli státusra, segélyre, hanem mezõgazdasági termelõknek számítanak, tehát az aktív mezõgazdasági lakosság számát növelik.11 Részben ez  magyarázza, hogy az 1990-es 3055 ezer fõrõl 1994-re 3561 ezerre nõtt a mezõgazdaságban foglalkoztatottak száma, amely csak 1995-tõl mutat csökkenést (3187 ezer fõ, ebbõl 2926 ezer  magángazda).12 A romániai statisztikai nyilvántartás a  mezõgazdasági magángazdaságokat nem így csoportosítja: a részidõs kisgazdaságok és a nagyobb vállalkozás-jellegû családi gazdaságok is ugyanabba a csoportba tartoznak. Ez a tény nehezíti a más  kelet-közép-európai országokkal való összehasonlítást, még inkább az EU-s adatokkal való összevetést.

Empirikus felmérésünk, melyet  egy komplex – 62 kérdéses, 280 változós – kérdõív alapján végeztünk 1119 gazdaságban, 18 éven fölöttiek körében, kilenc erdélyi falura terjedt ki.13 A tanulmány természeténél fogva  elsõsorban tényfeltáró jellegû, ezért nem minden esetben sikerült az ok-okozati kapcsolatokat tisztázni. Ez további kutatásokat igényel.

A vizsgálatba vont falvak kiválasztásánál három vidéktípust tartottunk szem elõtt:

a) központtól távoli, hagyományosan mezõgazdasági termelésre alapozott, gyenge ipari infrastrukturális környezettel rendelkezõ falvak csoportját;

b) központhoz közeli falvakat, melyek szorosan kötõdnek egy erõs, fejlett gazdasággal rendelkezõ városhoz, pl. megyeközponthoz;

c) leépülõ ipar melletti vidéktípust, ahol a szocialista iparosítás nehézipari központot teremtett, amely most leépülõben van, és ez kedvezõtlenül érinti a környezõ falvak ingázó lakosságát, jelentõsen megnövelve a regisztrált munkanélküliek számát.

Jelen tanulmányunkban a felmérés során gyûjtött és feldolgozott adatok alapján az alábbi jelenségcsoportokat vizsgáltuk:

– a falusi lakosság foglalkozás szerinti megoszlása és a különbözõ csoportokra (mezõgazdasági termelõk, alkalmazottak, vállalkozók) vonatkozó gazdasági-társadalmi jellemzõk;

– a falvak jövõbeni fejlõdési stratégiájáról való vélekedések és a falusi lakosság jelenlegi szervezettségi szintje;

– vélemények az életszínvonalról és különbözõ normatív értékeknek tulajdonított fontossági szintrõl.

Az eredmények értékelését több lépésben végeztük: a teljes minta, azaz a kilenc erdélyi falu 1119 háztartása szintjén; a vidék jellege szerinti csoportosításban; vidéktípusonként román és magyar nemzetiségi kategóriák szerint.

Az eredmények csak jelzésértékûek, nem általánosíthatók országos szinten.

Tanulmányunkban az eredményeket a vidéki, illetve a vidék–nemzetiség csoportosításban is vizsgáltuk, sõt a vélemények elemzésénél az életkor, iskolai végzettség és foglalkozási kategóriák szerinti csoportosítást is szem elõtt tartottuk. A nemzetiségi különbözõségek értékelésénél szem elõtt kell tartanunk azt a tényt, hogy az eredeti kutatási elképzelésben nem szerepelt kiemelten a nemzetiség mint megkülönböztetõ tényezõ, hanem csak a megkérdezett személy azonosítását célozta, ugyanúgy, mint a nemre, életkorra, iskolai végzettségre és foglalkozásra való utalás is.

A vizsgált mintában az 1119 megkérdezett személybõl 721 (64,4%) román, 376 (33,6%) magyar és 22 (2%) más nemzetiségû, utóbbiakat a vidék–nemzetiség bontásban már nem vettük figyelembe. A mintában a nemzetiségek vidékenkénti eloszlása jelentõsen eltérõ: a központtól távoli falvakban a lakosok 26,2%-a román, illetve 73,8%-a magyar, központhoz közeli falvakban 96% a román és 3,7% a magyar lakos, míg a leépülõ ipar melletti falvak román lakosságának aránya 76,9%, a magyaroké pedig 23,2%. Ezek az aránybeli különbözõségek is jelzik, hogy ezen a mintán mélyreható nemzetiségi elemzés nem végezhetõ. Másrészt még ugyanazon vidéktípuson belül is vannak lényeges eltérések a román- és magyarlakta falvak között, így a központtól távoli magyar falvak mezõgazdasági potenciálja (a termõföldek kiterjedése és termõképessége) jobb, mint a vizsgált hegyi román falué, és lényeges különbség az is, hogy a magyar falvakban voltak termelõszövetkezetek, tehát jelentõs föld-reprivatizáció történt, míg a románlakta faluban elõzõleg sem volt szövetkezet, tehát a tulajdonviszonyok lényegében nem változtak.

A központhoz közeli és a leépülõ iparú vidéktípushoz tartozó falvakban a lakosság vegyes, ezek többségükben románlakta falvak. A felsorolt tények arra intenek, hogy a nemzetiségi eltéréseket ne csak etnikumok közti eltérésként értékeljük, hanem a többi különbözõségi tényezõt is tartsuk szem elõtt az adatok értelmezésénél. A jelzett fenntartások mellett is a nemzetiség szerinti eltérések milyensége (szignifikánsan eltérõ vagy sem) fontos információkkal szolgál, amelyek újabb kutatások kiindulópontjaként szerepelhetnek.

A következõkben a felmérés fontosabb eredményeit vázoljuk, a részletes adatokat pedig a táblázatokban közöljük. A táblázatokra (ezután t.) sorszámukkal zárójelben hivatkozunk.

 A falusi lakosság foglalkoztatási struktúrája

Az 1996 nyarán végzett felmérésbõl kitûnik (1. t.), hogy a vizsgált falvakban a lakosok több mint egyharmada alkalmazott (31,3%), illetve munkanélküli (4,7%), és közel kétharmada tartozik más aktív (magángazdálkodó, vállalkozó), illetve inaktív (nyugdíjas, háziasszony stb.) kategóriába.

1. A munkaerõfoglalkoztatás helyzete vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1. Nem alkalmazott és nem munkanélküli

255
     67,1

228
     61,6

232
     62,9

715
     63,9

  2. Alkalmazott

113
     29,7

129
    34,9

108
     29,3

350
     31,3

  3. Munkanélküli

12
    3,2

12
     3,2

29
     7,8

53
     4,7

  4. Nem válaszol


 

1
   0,3


 

1
   0,1

Összesen

380
  100%

370
    100%

369
   100%

1119
     100%

A vidék jellege szerinti csoportosításban eltérések tapasztalhatók: az alkalmazottak aránya kisebb a központtól távolabb esõ falvakban (29,7%), és nagyobb a központhoz közeliekben (34,9%), míg a leépülõ ipar melletti falvakban a munkanélküliek aránya több mint kétszeres (7,8%) a másik két vidéktípushoz viszonyítva (3,2%). Az 1. táblázat is jelzi, hogy a munkaerõ-foglalkoztatás kérdése eltérõen jelentkezik a különbözõ falvakban, így a probléma kezelésében is szem elõtt kell tartanunk a regionális, vidéktípus szerinti különbségeket.

1/a. A munkaerõfoglalkoztatás helyzete vidékenként  és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

1. Nem alkalmazott           és nem munkanélküli

57

57,6

199

71,3

209

61,1

11

84,6

186

66,7

42

50,0

452

62,8

252

67,0

2. Alkalmazott

42

42,4

69

24,7

123

36,0

1

7,7

77

27,6

30

35,7

242

33,6

100

26,6

3. Munkanélküli

 

11

3,9

10

2,9

1

7,7

16

5,7

12

14,3

26

3,6

24

6,4

Összesen

99

100%

279

100%

342

100%

13

100%

279

100%

84

100%

720

100%

376

100%

A nemzetiségi eltérésekbõl (1/a. t.) nem lehet érdembeli, egyértelmûen etnikai vonatkozású következtetéseket levonni, de mint további kutatások kiindulópontja figyelmet érdemelhetnek.

2. A nem alkalmazottak és nem munkanélküliek eloszlása a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 1. Magángazdálkodó

29

11,4

6

2,6

19

8,2

54

7,6

 2. Vállalkozó

8

3,1

15

6,6

23

9,9

46

6,4

 3. Nyugdíjas

142

55,7

145

63,6

124

53,4

411

57,5

 4. Egyéb

76

29,8

62

27,2

66

28,5

204

28,5

  Összesen

255

100%

228

100%

232

100%

715

100%

A nem alkalmazottak és nem munkanélküliek kategóriájában (2. t.) a nyugdíjasok részaránya a legmagasabb (57,5%), majd az egyéb (háztartásbeli, diák stb.) következik (28,5%). Alacsony a fõfoglalkozású magángazdák aránya (7,6%) és a vállalkozók rétege (6,4%).

A vidékenkénti eltérések szignifikánsak: a központtól távoli, hagyományosan mezõgazdasági falvakban több a magángazdálkodó, de ott is csak 11,4%, míg a központhoz közeli falvakban a számuk elenyészõen alacsony (2,6%). Nagyobb arányban vannak vállalkozók a leépülõ ipar melletti falvakban (9,9%), és ezek – feltételezhetõen – jórészt kényszer szülte vállalkozások, míg a központtól távoli falvakban ezek aránya rendkívül csekély (3,1%). Nemzetiségi vonatkozásban (2/a. t.) az eltérések statisztikailag szignifikánsak, de ebben az esetben is csak fenntartással értelmezhetõk etnikai eltérésként.

Érdemes lenne további vizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, hogy a magyar vállalkozók nagyobb aránya a központhoz közeli, illetve a leépülõ ipar melletti falvakban a változásokhoz való jobb alkalmazkodás eredménye-e, vagy kényszerû próbálkozások következménye.

2/a. A nem alkalmazottak és nem munkanélküliek eloszlása a vidék jellege és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

1. Magángazdálkodó

1

1,8

28

14,1

6

2,6

 

12

6,5

7

16,7

19

4,2

35

13,9

2. Vállalkozó

4

7,0

4

2,0

9

4,3

3

27,3

16

8,6

6

14,3

29

6,4

13

5,2

3. Nyugdíjas

22

38,6

119

59,8

136

65,1

6

54,5

103

55,4

21

50,0

261

57,7

146

57,9

4. Egyéb

30

52,6

48

24,1

58

27,8

2

18,2

55

29,6

8

19,0

143

31,6

58

23,0

  Összesen

57

100%

199

100%

209

100%

11

100%

186

100%

42

100%

452

100%

252

100%

 A mezõgazdasági termelés mint megélhetési lehetõség

A vizsgált falusi gazdaságok 10%-ában a háztartások nem rendelkeznek földterülettel (3. t.), és ez az arány közel kétszer nagyobb (18,4%) a központhoz közeli falvakban. A nemzetiségi eltérések nem jelentõsek (3/a. t.), a saját vagy bérelt földdel rendelkezõk aránya a magyaroknál 95,2%, míg a román falusi lakosság körében 88,5%. Az eltérés még nagyobb a központhoz közeli falvakban.

3. Földdel rendelkezõ gazdaságok eloszlása a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

1. Saját vagy bérelt

360
94,7

302
81,6

344
93,2

1006
89,9

2. Nincs

20
5,3

68
18,4

25
6,8

113
10,1

Összesen

380
100%

370
100%

369
100%

1119
100%

A birtokstruktúra helyzete: a vizsgált mintában a 10 ha fölötti birtokok aránya 4% (4. t.), míg a 3 ha alattiaké 64,8%. Az a tény, hogy a leépülõ iparvidéki falvakban a gazdaságoknak több mint 50%-a 1 ha alatti, jól jelzi, hogy itt a mezõgazdasági foglalkozás nem lehet gyógyír a munkanélküliségre. A magyar gazdálkodók átlagban magasabb arányban rendelkeznek nagyobb területû birtokkal (4/a. t.), de még ebben a csoportban is csupán 8,4% a 10 ha fölötti birtok. Ezt az eredményt egyrészt a mintában szereplõ falvak jellegzetessége magyarázza, másrészt pedig az, hogy az 1949-es birtokhelyzet és falusi nemzetiségi struktúra eltér a jelenlegitõl.

A földpiac alakulása: 1989 után jórészt zsebszerzõdéses alapon beindult a földpiac (5. t.). A gazdát cserélt területek nagyobbrészt (68,%-ban) 1 ha-nál kisebbek. Mindhárom vidéktípusú falvakban a román lakosok vásároltak inkább földet, de csak kisebb területeket (5/a. t.). A földkoncentráció folyamata lényegében nem indult be, ami érthetõ is a nemzetgazdaság adott helyzetében, amikor az ingázó alkalmazottakat a magas infláció és ugyanakkor a munkanélküliség réme is fenyegeti.

3/a. Földdel rendelkezõ gazdaságok eloszlása a vidék jellege és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

1. Saját vagy bérelt

92
92,9

267
95,7

283
82,5

12
92,3

263
94,3

79
94,0

638
88,5

358
95,2

2. Nincs

7
7,1

12
4,3

60
17,5

1
7,7

16
5,7

5
6,0

83
11,5

18
4,8

  Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

721
100%

376
100%

4. A gazdaságok által birtokolt földek területe a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1. 1 ha alatt

58
16,2

124
41,0

172
50,3

354
35,4

  2. 2–3 ha

97
27,1

85
28,2

112
32,7

294
29,4

  3. 4–6 ha

108
30,2

62
20,6

36
10,5

206
20,6

  4. 7–10 ha

70
19,6

24
8,0

13
3,8

107
10,7

  5. 10 ha fölött

25
7,0

6
2,0

9
2,6

40
4,0

      Összesen

358
100%

  301
100%

342
100%

1111
100%

4/a. A gazdaságok által birtokolt földek területe a vidék jellege és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól távoli

Központhoz közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1.  1 ha alatt

28
30,8

29
10,9

113
40,1

6
50,0

137
52,5

33
41,8

278
43,8

68
19,0

  2.  2–3 ha

33
36,3

64
24,1

81
28,7

2
16,7

84
32,2

28
35,4

198
31,2

94
26,3

  3.  4–6 ha

21
23,1

87
32,7

60
21,3

2
16,7

28
10,7

8
10,1

109
17,2

97
27,2

  4.  7–10 ha

9
9,9

61
22,9

23
8,2

1
8,3

7
2,7

6
7,6

39
6,2

68
19,0

  5. 10 ha fölött

25
9,4

5
1,8

1
8,3

5
1,9

4
5,1

10
1,6

30
8,4

   Összesen

91
100%

266
100%

282
100%

12
100%

261
100%

79
100%

634
100%

357
100%

5. Szabadpiacon vásárolt föld 1989 után a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1. 1 ha alatt

13
92,9

17
65,4

45
64,3

75
68,2

  2. 2–5 ha

1
7,1

6
23,1

19
27,1

26
23,6

  3. 5 ha fölött



3
11,5

6
8,6

9
8,2

      Összesen

14
100%

26
100%

70
100%

110
100%

5/a. Szabadpiacon vásárolt föld 1989 után a vidék jellege és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1.  1 ha alatt

4
100,0

9
90,0

16
66,7

41
65,1

3
50,0

61
67,0

12
70,6

  2.  2–5 ha



1
10,0

6
25,0

18
28,6

1
16,7

24
26,4

2
11,8

  3.  5 ha fölött





2
8,3

1
100,0

4
6,3

2
33,3

6
6,6

3
17,6

       Összesen

4
100%

10
100%

24
100%

1
100%

63
100%

6
100%

91
100%

17
100%

6. A földtulajdon mûvelésének módja a vidék jellege szerint*

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1. Maguk mûvelik

326
91,8

256
87,1

315
93,8

897
91,1

  2. Rokonok használják

29
8,2

31
10,5

13
3,9

73
7,4

  3. Bérbe adják magángazdálkodó(k)nak

18
5,1

15
5,1

17
5,1

50
5,1

  4. Bérbe adják társulásnak, kft-nek

5
1,4

26
8,8

30
8,9

61
6,2

  5. Parlagon hagyják

79
22,2

10
3,4

5
1,5

94
9,5

      Összesen saját földdel rendelkezõk

355
100%

294
100%

336
100%

985
100%

 

6/a. A földtulajdon mûvelésének módja a vidék jellege és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1. Maguk mûvelik

90
99,9

235
88,3

241
85,5

11
91,7

245
93,9

68
86,1

576
90,9

314
88,0

  2. Rokonok használják

5
5,5

17
6,4

27
9,6



3,810
2,5

2
2,5

42
6,6

19
5,3

  3. Bérbe adják magángazdálkodónak

1
1,1

17
6,4

12
4,3

2
16,7

12
4,6

5
6,3

25
3,9

24
6,7

  4. Bérbe adják társulásnak, kft-nek

1
1,1

4
1,5

23
8,2

1
8,3

12
4,6

18
22,8

36
5,7

23
6,4

  5. Parlagon hagyják

5
5,5

74
27,8

9
3,2



5
1,9



19
3,0

74
20,7

      Saját földje van

91
100%

266
100%

282
100%

12
100%

261
100%

79
100%

634
100%

357
100%

A föld mûvelésének módja: a földtulajdonosok jelentõs része (91,1%-a) mûveli is földjét vagy annak egy részét (6. t.), de ahol arra lehetõség adódik, az idõs gazdák bérbe adják a földet, vagy parlagon hagyják. Különösen a központtól távolabb esõ magyarlakta falvakban (6/a. t.) magas azoknak az aránya (27,8%), akik a földjük egy részét nem dolgozzák meg.

7. Mezõgazdasággal foglalkozó háztartások gépekkel való ellátottsága a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1. Van gépük

103
28,5

47
17,6

26
7,7

176
18,2

  2. Nincs gépük

259
71,5

220
82,4

313
92,3

792
81,8

      Összesen

362
100%

267
100%

339
100%

968
100%

7/a. Mezõgazdasággal foglalkozó háztartások gépekkel való ellátottsága a vidék jellege
és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

1. Van gépük

3
3,2

100
37,5

45
17,8

2
20,0

17
6,6

9
11,4

65
10,7

111
31,2

2. Nincs    gépük

91
96,8

167
62,5

208
82,2

8
80,0

241
93,4

70
88,6

540
89,3

245
68,8

   Összesen

94
100%

237
100%

253
100%

10
100%

258
100%

79
100%

605
100%

356
100%

 

A mezõgazdasággal foglalkozó háztartások gépekkel való ellátottsága: a földmûvelõ gazdák 82%-a nem rendelkezik mezõgazdasági gépekkel (7. t.). A hagyományos mezõgazdasági falvakban valamivel jobb a helyzet (71,5%), de a legkritikusabb helyzetben levõ, leépülõ ipari környezetû falvakban a gazdaságok 92,3%-a van teljesen gépi felszerelés nélkül. Szembetûnõ a magyar földmûvelõk jobb gépellátottsága a központtól távoli falvakban (7/a. t.), ami elsõsorban a természeti adottságok függvénye, ugyanis a vizsgált román hegyi faluban a domborzati viszonyok gyakorlatilag kizárják a traktorok és más erõgépek használatát, csupán a kézi kaszálógép használható, de még az is csak helyenként.

A földbirtok nagysága és a gépi ellátottság közötti kapcsolat vizsgálata (8. t.) jelzi, hogy a 7 ha fölötti birtokok 50,5%-a rendelkezik gépekkel,  a 11 ha fölöttiekben ez az arány 77,5%. A kisebb birtokok esetén a magyar gazdák gépellátottsága nagyobb arányú (8/a. t.), de a 11 ha fölötti birtokok esetén már a román gazdák rendelkeznek nagyobb arányban gépi felszereléssel.

8. A földbirtok nagysága és a gazdaságok gépi ellátottsága

 

A földbirtok nagysága

 

..–1 ha

2–3 ha

4–6 ha

7–10 ha

11–.. ha

Összesen

 1. Van gépük

9
2,9

25
8,8

57
27,9

53
50,5

31
77,5

175
18,5

 2. Nincs gépük

306
97,1

258
91,2

147
72,1

52
49,5

9
22,5

772
81,5

     Összesen

315
100%

283
100%

204
100%

105
100%

40
100%

947
100%

8/a. A földbirtok nagysága és a gazdaságok gépi ellátottsága a nemzetiség szerint

 

A földbirtok nagysága / a kérdezett személy nemzetisége

 

.. – 1 ha

2 – 3 ha

4 – 6 ha

7 – 10 ha

11 – .. ha

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Van             gépük

5
2,0

4
6,3

8
4,2

17
18,5

25
23,4

32
33,0

19
48,7

34
51,5

8
80,0

23
76,7

65
11,0

110
31,6

 2. Nincs gépük

242
98,0

59
93,7

181
95,8

75
81,5

82
76,6

65
67,0

20
51,3

32
48,5

2
20,0

7
23,3

575
89,0

238
68,4

     Összesen

247
100%

63
100%

189
100%

92
100%

107
100%

97
100%

39
100%

66
100%

10
100%

30
100%

592
100%

348
100%

A termelés struktúrája: a mezõgazdasági termeléssel foglalkozók 57%-a (9. és 10. t.) ötnél többféle növényi terméket, illetve közel 50%-uk ötnél több állati terméket állít elõ. A központhoz közeli falvakban, valamint a leépülõ ipar körzetében, ahol már inkább piacra, mint saját fogyasztásra termelnek, az egy-két termékre szakosodott gazdák részaránya viszonylag nagy (17,7%, illetve 15,5%).

A magyar gazdák esetén fokozottabb az egy-négy termékre való irányultság, különösen a nagyvárosokhoz közeli falvakban ( 9/a. és 10/a. t.).

A háztartások piaci irányultsága: az elmúlt tíz év átlagában vizsgálva 10%-ot sem ér el azoknak a gazdáknak a részaránya, akik rendszeresen adtak el mezõgazdasági termékeket, illetve akiknek a pénzbevétele legalább 50%-ban mezõgazdasági termék értékesítésébõl származik (11. t.). Az önellátásra való irányultság általános jellemzõje az erdélyi falvaknak, nemzetiségtõl függetlenül, viszont azoknak az aránya, akiknek bevétele legalább fele arányban csak a mezõgazdaságból származik, többszörösen magasabb a magyarok körében (11/a. t.).

9. A növénytermesztés struktúrája a mezõgazdasági tevékenységet folytató gazdaságokban
a vidék  jellege szerint

 

A vidék jellege

Termesztett
növényfélék

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1.  1–2-féle

53
14,6

52
16,4

37
10,4

142
13,7

 2.  3–4-féle

104
28,7

71
22,4

92
25,8

267
25,8

 3.  5–9-féle

186
51,2

169
53,3

213
59,8

568
54,8

 4.  9-nél többféle

16
4,4



8
2,2

24
2,3

 5. Nem foglalkozik növénytermesztéssel

4
1,1

25
7,9

6
1,7

35
3,4

     Összesen

363
100%

317
100%

356
100%

1036
100%

9/a. A növénytermesztés struktúrája a mezõgazdasági tevékenységet folytató gazdaságokban
a vidék jellege és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

Termesztett növényfélék

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. 1–2-féle

8
8,5

44
16,4

47
15,8

3
25,0

28
10,3

9
10,8

83
12,5

56
15,4

 2. 3–4-féle

23
24,5

81
30,2

62
20,8

6
50,0

79
29,2

12
14,5

164
24,7

99
27,3

 3. 5–9-féle

63
67,0

123
45,9

166
55,7

3
25,0

158
58,3

55
66,3

387
58,4

181
49,9

 4. 9-nél többféle



16
6,0





2
0,7

6
7,2

2
0,3

22
6,1

 5. Nem foglalkozik növénytermesztéssel



4
1,5

23
7,7



4
1,5

1
1,2

27
4,1

5
1,4

  Összesen

94
100%

268
100%

298
100%

12
100%

271
100%

83
100%

663
100%

363
100%

Az 1995-ös évrõl a gazdálkodóknak közel fele jelezte, hogy könnyen el tudta adni a termékeit, de egyharmaduk már jelentõs értékesítési gondokról számol be (12. és 12/a. t.). Nagyobb arányban (58,2%) a város környéki falvak lakói küszködtek eladási nehézségekkel, fõleg a burgonya és a bor esetében.

Az erdélyi mezõgazdaság az adott kisbirtok-struktúrában, gyenge gépellátottsággal és jórészt önellátásra irányultságával viszonylag kevés falusi lakosnak biztosíthat ma megélhetést. A mezõgazdasági termelés, melyet a lakosság döntõ többsége folytat, fõleg önellátó és így jövedelemkiegészítõ funkciójánál fogva lényeges. Jelenleg, az átmenet idõszakában, a mezõgazdaságra jelentõs foglalkoztatási teher hárul, de ez fõleg részidõs foglalkoztatást jelent.

 

10. Az állattenyésztés struktúrája a mezõgazdasági tevékenységet folytató gazdaságokban
a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

Tenyésztett állatfélék

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1.  1–2-féle

30
8,2

56
17,7

55
15,5

141
13,6

  2.  3–4-féle

62
17,1

99
31,2

184
51,7

345
33,3

  3.  5–9-féle

233
64,2

140
44,1

105
29,5

478
46,2

  4.  9-nél többféle

29
8,0

4
1,2

2
0,6

35
3,4

  5. Nem foglalkozik állattenyésztéssel

9
2,5

18
5,7

10
2,8

37
3,6

      Összesen   

363
100%

317
100%

356
100%

1036
100%

10/a. Az állattenyésztés struktúrája a mezõgazdasági tevékenységet folytató gazdaságokban
a vidék jellege és a nemzetiség szerint

Tenyésztett

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

állatfélék

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. 1–2-féle

2
2,1

28
10,4

53
17,7

1
8,3

46
17,0

8
9,6

101
15,3

37
10,2

 2. 3–4-féle

13
13,8

48
17,9

88
29,5

8
66,7

138
50,9

46
55,4

239
36,0

101
27,8

 3. 5–9-féle

77
81,9

156
58,2

137
46,0

3
25,0

78
28,7

26
31,4

292
44,0

185
51,0

 4. 9-nél többféle



29
10,8

4
1,3



1
0,4

1
1,2

5
0,8

30
8,3

 5. Nem foglalkozik állattenyésztéssel

2
2,1

7
2,6

16
5,4

1
8,3

8
3,0

2
2,4

26
3,9

10
2,8

     Összesen

94
100%

268
100%

298
100%

12
100%

271
100%

83
100%

663
100%

363
100%

11. A háztartások piacorientáltsága az utolsó tíz évben a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Nem foglalkoztak mezõgazdasággal

8
2,1

60
16,2

15
4,1

83
7,4

 2. Csak saját fogyasztásra termeltek

162
42,6

224
60,5

196
53,1

582
52,0

 3. Alkalmanként eladtak egy keveset

162
42,6

67
18,1

115
31,2

344
30,7

 4. Rendszeresen adtak el

30
7,9

12
3,2

29
7,9

71
6,3

 5. Bevételüknek legalább fele mezõgazdasági termékek eladásából származott

18
4,7

7
1,9

14
3,8

39
3,5

     Összesen

380
100%

370
100%

369
100%

1119
100%

11/a. A háztartások piacorientáltsága az utolsó tíz évben a vidék jellege
 és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Nem foglalkoztak mezõgazdasággal

2
2,0

6
2,2

52
15,2

1
7,7

7
2,4

5
6,0

61
8,5

12
3,2

 2. Csak saját fogyasztásra termeltek

44
44,4

117
41,9

209
60,9

8
61,5

159
56,8

34
40,5

412
57,2

159
42,3

 3. Alkalmanként eladtak egy keveset

41
41,4

120
43,0

65
19,0

2
15,4

86
30,6

28
33,3

192
26,7

150
39,9

 4. Rendszeresen adtak el

11
11,1

19
6,8

12
3,5



19
6,7

10
11,9

42
5,8

29
7,7

 5. Bevételüknek legalább fele mezõgazdasági termékek eladásából származott

 

1
1,0

 

17
6,1

 

5
1,5

 

2
15,4

 

7
2,5

 

7
8,3

 

13
1,8

 

26
6,9

     Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

720
100%

376
100%

12. A piacra szánt mezõgazdasági termékek értékesítése 1995-ben (csak azon gazdaságokban, amelyekben piacra is termeltek) a vidék jellege szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Könnyen eladták az egészet

86
56,9

41
33,6

61
48,8

188
47,2

 2. Eladták az egészet, de nehezen

27
17,9

5
4,1

16
12,8

48
12,1

 3. Háromnegyedét tudták csak eladni

10
6,6

5
4,1

6
4,8

21
5,2

 4. Felénél kevesebbet tudtak eladni

26
17,2

65
53,3

35
28,0

126
31,6

 5. Semmit sem tudtak eladni

2
1,3

6
4,9

7
5,6

15
3,8

     Összesen

151
100%

122
100%

125
100%

398
100%

12/a. A piacra szánt mezõgazdasági termékek értékesítése 1995-ben a vidék jellege és nemzetiség
szerint (csak azon gazdaságokban, amelyekben piacra is termeltek)

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Könnyen eladták az egészet

24
80,0

62
51,2

38
32,5

3
60,0

42
49,4

19
47,5

104
44,8

84
50,6

 2. Eladták az egészet, de nehezen

3
10,1

24
19,8

5
4,3



6
7,1

10
25,0

14
6,0

34
20,5

 3. Háromnegyedét tudták csak eladni



10
8,3

4
3,4

1
20,0

6
7,1



10
4,3

11
6,6

 4. Felénél kevesebbet tudtak eladni

3
10,0

23
19,0

64
54,7

1
20,0

27
31,8

8
20,0

94
40,5

32
19,3

 5. Semmit sem tudtak eladni



2
1,7

6
5,1



4
4,7

3
7,5

10
4,3

5
3,0

     Összesen

30
100%

121
100%

117
100%

5
100%

85
100%

40
100%

232
100%

166
100%

Az alkalmazottak helyzete

A vizsgált falvakban a megkérdezettek 40,2%-a jelenleg alkalmazott, vagy alkalmazott volt, és most munkanélküli (13. t.). A mai és egykori alkalmazottak (nem nyugdíjasok) helyzetére vonatkozó információk nemcsak a jelen, de jórészt a közeljövõ falusi munkaerõ-foglalkoztatására is hatással vannak.

13. A jelenlegi és volt alkalmazottak (nem nyugdíjasok) száma a vidék jellege szerint

A kérdezett személy

A vidék jellege

jelenleg alkalmazott
vagy volt alkalmazott,

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

de nem nyugdíjas

146
38,4

142
38,4

162
43,9

450
40,2

Összesen

380
100%

370
100%

369
100%

1119
100%

13/a. A jelenlegi és volt alkalmazottak (nem nyugdíjasok) száma a vidék jellege és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

A kérdezett személy jelenleg alkalmazott

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

vagy volt alkalmazott,

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

de nem nyugdíjas

45
45,5

100
35,8

137
39,9

2
15,4

114
40,9

45
53,6

296
41,1

147
39,1

Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

721
100%

376
100%

A nemzetiségi eltérések az alkalmazottak részarányát illetõen a minta átlagát tekintve nem jelentõsek, de a központhoz közeli falvak esetében az alkalmazottak aránya a románok között több mint 2,5-ször magasabb, mint a magyarok esetében, viszont a leépülõ iparvidéken fordított a helyzet: ott a válaszadók közül a magyarok 53,6%-a, illetve a román nemzetiségûek 40,9%-a alkalmazott (13/a. t.).

Az alkalmazottak munkakörülményeinek behatóbb vizsgálata fontos  tények feltárását tette lehetõvé. Az alkalmazás helye 50%-ban azonos a  lakóhellyel, de ettõl az átlagos helyzettõl jelentõs eltérések vannak a vidék jellege szerint. Így például a központhoz közeli, illetve a leépülõ ipari környezetû falvakból az alkalmazottak 53,5%-a a közeli városba ingázik, míg a központtól távoli falvak esetében a városba ingázó alkalmazottak aránya csak 9% körüli  (14. és 14/a. t.).

14. Az alkalmazás helye vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. A lakóhelyén

101
69,2

60
42,3

64
39,5

225
50,0

 2. Más faluban

32
21,9

6
4,2

15
9,3

53
11,8

 3. Városon

13
8,9

76
53,5

83
51,2

172
38,2

     Összesen

146
100%

142
100%

162
100%

450
100%

14/a. Az alkalmazás helye vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. A lakóhelyen

19
42,2

81
81,0

58
42,3



46
40,4

17
37,8

123
41,6

98
66,7

 2. Más faluban

21
46,7

11
11,0

6
4,4



12
10,5

2
4,4

39
13,2

13
8,8

 3. Városon

5
11,1

8
8,0

73
53,3

2
100,0

56
49,1

26
57,8

134
45,3

36
24,5

     Összesen

45
100%

100
100%

137
100%

2
100%

114
100%

45
100%

296
100%

147
100%

15. A munkaidõ vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Teljes munkaidõ

128
87,7

138
97,9

149
94,3

415
93,3

 2. Részmunkaidõ

18
12,3

3
2,1

9
5,7

30
6,7

  Összesen

146
100%

141
100%

158
100%

445
100%

 

Az alkalmazottak döntõ többsége (93,3%) teljes munkaidõben dolgozik, (15. és 15/a. t.), jelentõsebb részmunkaidõs foglalkoztatás csak a hagyományos, központtól távoli falvak esetében tapasztalható (12,3%).

15/a. A munkaidõ vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Teljes munkaidõ

41
91,1

86
86,0

133
97,8

2
100,0

104
94,5

42
93,3

278
95,5

130
88,4

 2. Részmunkaidõ

4
8,9

14
14,0

3
2,2



6
5,5

3
6,7

13
4,5

17
11,6

    Összesen

45
100,0%

100
100,0%

136
100,0%

2
100,0%

110
100,0%

45
100,0%

291
100,0%

147
100,0%

16. A vállalat alkalmazottainak száma vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. 25 alatt

72
49,7

41
28,9

63
39,4

176
39,4

 2. 26 –  50

27
18,6

16
11,3

18
11,3

61
13,6

 3. 51 –  200

19
13,1

23
16,2

32
20,0

74
16,6

 4. 201 – 1000

22
15,2

24
16,9

23
14,4

69
15,4

 5. 1000 fölött

5
3,4

38
26,8

24
15,0

67
15,0

     Összesen

145
100%

142
100%

160
100%

447
100%

Az alkalmazottak közel 40%-a a huszonöt fõnél kisebb létszámú vállalatokban van alkalmazásban (16. t.). A 26–200 fõs középméretû vállalatok a falusi alkalmazottak 30%-át foglalkoztatják, és hasonlóképp 30%-os a 200 fõnél nagyobb vállalatokban foglalkoztatottak aránya. Különösen magas a nagyvállalatokban dolgozók száma a központhoz közel esõ falvak ingázói esetén (43,7%). Nemzetiségi megoszlás szerint a kisvállalatokban nagyobb a  magyarok részaránya, míg a románok fõleg a nagyobb vállalatokban dolgoznak (16/a. t.). A vállalat nagysága szerinti vizsgálat azért jelentõs, mert a felgyorsuló privatizáció valószínûleg a nagyobb vállalatoknál jár majd jelentõsebb munkanélküliséggel.

A falusi alkalmazottak 12%-a dolgozik csupán mezõgazdasági vállalatnál (társulás, állami gazdaság), ez az arány közel 20%-os a központtól távoli falvakban és kb. 8%-os a másik két vidéktípus esetén. Az alkalmazottak 31–52%-a nem  mezõgazdasági állami vállalatokban dolgozik (17. és 17/a. t.).

16/a. A vállalat alkalmazottainak száma vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. 25 vagy kevesebb

19
42,2

53
53,5

39
28,5



48
42,9

15
33,3

106
36,1

68
46,6

 2. 26 – 50

4
8,9

23
23,2

16
11,7



9
8,0

9
20,0

29
9,9

32
21,9

 3. 51 – 200

4
8,9

14
14,1

22
16,1

1
50,0

24
21,4

7
15,6

50
17,0

22
15,1

 4. 201 – 1000

16
35,62

6
6,1

23
16,8

1
50,0

17
15,2

4
8,9

56
19,0

11
7,5

 5. 1000 fölött

2
4,4

3
3,0

37
27,0



14
12,5

10
22,2

53
18,0

13
8,9

    Összesen

45
100%

99
100%

137
100%

2
100%

112
100%

45
100%

294
100%

146
100%

17. A vállalat jellege vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Költségvetési szervezet, intézmény

25
17,1

34
23,9

26
16,1

85
18,9

 2. Nem mezõgazdasági állami vállalat

45
30,8

66
46,5

84
52,2

195
43,4

 3. Magánvállalkozás

32
21,9

24
16,9

23
14,3

79
17,6

 4. Szakszervezet, párt vagy társadalmi szervezet



1

1

2

 5. Nem mezõgazdasági szövetkezet

16
11,0

5
3,5

13
8,1

34
7,6

 6. Mezõgazdasági szövetkezet

23
15,8

6
4,2

8
5,0

37
8,2

 7. Állami gazdaság

5
3,4

6
4,2

6
3,7

17
3,8

     Összesen

146
100%

142
100%

161
100%

449
100%

A vállalat ágazati hovatartozása szerint (18. t.) a legtöbb falusi alkalmazott a közigazgatásban, egészségügyben, tanügyben (19,2%), a textil- és élelmiszeriparban (18,5%), a mezõgazdaság- és erdészetben (16,9%), illetve a nehézipari vállalatokban (14,7%) van alkalmazásban. Jelentõs a vidéktípusonkénti eltérés, így például a központhoz közeli falvakból az alkalmazottak 43%-a dolgozik könnyû- és nehézipari vállalatban. Nemzetiségi eltérések vannak ugyan, de ezeket fõleg a mintába vont falvak jellegzetessége magyarázza (18/a. t.).

 

 

17/a. A vállalat jellege vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Költségvetési szervezet, intézmény

8

17

34



17

9

59

26

 2. Nem mezõgazdasági állami vállalat

14

31

63

2

62

20

139

53

 3. Magánvállalkozás

22

10

23



14

9

59

19

 4. Szakszervezet, párt, társadalmi szervezet





1



1



2



 5. Nem mezõgazdasági szövetkezet

1

15

5



8

5

14

20

 6. Mezõgazdasági szövetkezet



22

5



8



13

22

 7. Állami gazdaság



5

6



3

2

9

7

     Összesen

45
100%

100
100%

137
100%

2
100%

113
100%

45
100%

295
100%

147
100%

18. A vállalat tevékenységi területe vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Mezõgazdaság és erdészet

41
28,1

16
11,3

19
11,8

76
16,9

 2. Építõipar

6
4,1

3
2,1

7
4,3

16
3,6

 3. Posta, távközlés

9
6,2

11
7,7

114
8,7

34
7,6

 4. Kereskedelem

14
9,6

9
6,3

16
9,9

39
8,7

 5. Nehézipar

14
9,6

24
16,9

28
17,4

66
14,7

 6. Textil- és élelmiszeripar

20
13,7

37
26,1

26
16,1

83
18,5

 7. Közigazgatás, egészségügy, tanügy, mûvelõdés

21
14,4

31
21,8

34
21,1

86
19,2

 8. Házi és személyi szolgáltatások

2
1,4

4
2,8

11
6,8

17
3,8

 9. Egyéb

19
13,0

7
4,9

6
3,7

32
7,1

     Összesen

146
100%

142
100%

161
100%

449
100%

 

 

18/a. A vállalat tevékenységi területe vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Mezõgazdaság, erdészet

2
4,4

38
38,0

15
10,9



15
13,3

2
4,4

32
10,8

40
27,2

 2. Építõipar

4
8,9

2
2,0

2
1,5

1
50,0

5
4,4

1
2,2

11
3,7

4
2,7

 3. Posta, távközlés

1
2,2

8
8,0

11
8,0



12
10,6

2
4,4

24
8,1

10
6,8

 4. Kereskedelem

8
17,8

6
6,0

9
6,6



9
8,0

7
15,6

26
8,8

13
8,8

 5. Nehézipar

9
20,0

5
5,0

22
16,1

1
50,0

19
16,8

9
20,0

50
16,9

15
10,2

 6. Textil- és élelmiszer-ipar

1
2,2

19
19,0

37
27,0



16
14,2

10
22,2

54
18,3

29
19,7

 7. Közigazgatás, egészségügy, tanügy, mûvelõdés

6
13,3

15
15,0

31
22,6



25
22,1

9
20,0

62
21,0

24
16,3

 8. Házi és személyi szolgáltatások



2
2,0

4
2,9



8
7,01

3
6,7

12
4,1

5
3,4

 9. Egyéb

14
31,1

5
5,0

6
4,4



4
3,5

2
4,4

24
8,1

7
4,8

     Összesen

45
100%

100
100%

137
100%

2
100%

113
100%

45
100%

295
100%

147
100%

19. A munkanélküliség idõtartama vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. 1 – 3 hónap

1
2,7

4
28,6

7
17,1

12
13,0

 2. 4 – 9 hónap

4
10,8

2
14,3

4
9,8

10
10,9

 3. 10 – 27 hónap

9
24,3

4
28,6

8
19,5

21
22,8

 4. Több mint 27 hónap

23
62,2

4
25,6

22
53,7

49
53,3

     Összesen

37
100%

14
100%

41
100%

92
100%

Munkanélküliségi helyzetkép

A felmérés lehetõséget adott a munkanélküliség helyzetére való rálátásra is (19. t.). A munkanélküliség idõtartama a megkérdezett munkanélküliek 53,3%-ánál több mint 27 hónap, míg 22,8%-uknál 10–27 hónap, ami már strukturális munkanélküliséget jelez. A vidékenkénti eltérés rendkívül nagy, így az összes munkanélküliek csoportjában a központtól távoli falvak esetén a több mint 10 hónapja munkanélküliek aránya 86,5%-os, a leépülõ ipari környezetû falvakban 73,2%-os, a központhoz közelieknél pedig 57% körüli. A nemzetiség szerinti vizsgálatban (19/a. t.) a több mint 27 hónapja munkanélküliek aránya a magyar lakosoknál 62,5%-os, a román lakosságnál 37,5%-os. Fordított a helyzet az 1–3 hónapja munkanélküliek esetén: ide tartozik a román munkanélküliek 22,5%-a, a magyar munkanélküliek 6,3%-a.

19/a.  A munkanélküliség idõtartama vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. 1 – 3 hónap

1
2,9

4
30,8



5
18,5

2
16,7

9
22,5

3
6,3

 2. 4 – 9 hónap

4
11,4

2
15,4



4
14,8



6
15,0

4
8,3

 3. 10 – 27 hónap

9
25,7

4
30,8



6
22,2

2
16,7

10
25,0

11
22,9

 4. Több mint 27 hónap

21
60,0

3
23,1

1
100,0

12
44,4

8
66,7

15
37,5

30
62,5

     Összesen

35
100%

13
100%

1
100%

27
100%

12
100%

40
100%

48
100%

Megpróbáltuk felmérni azt is, hogy mit tenne a jelenlegi alkalmazott, ha elveszítené az állását, illetve hogyan értékeli a kilátásait (20. t.). Az emberek hozzáállása viszonylag bizakodó: 58%-uk úgy értékeli, hogy kapna állást, és csak 33,3%-uk tart attól, hogy hosszú ideig maradna munka nélkül. A magyar lakosok optimistábbnak bizonyultak (20/a. t.).

20. Mit tenne, ha elveszítené az állását?

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Ugyanilyen állást találnék

33
43,4

50
45,8

50
50,0

133
46,7

 2. Kedvezõtlenebb állást találnék

12
15,8

9
8,3

10
10,0

31
10,9

 3. Rövid ideig munkanélküli lennék

10
13,2

9
8,3

7
7,0

26
9,1

 4. Hosszú ideig munkanélküli lennék

21
27,6

41
37,6

33
33,0

95
33,3

     Összesen

76
100%

109
100%

100
100%

112
100%

Azokból a válaszokból, amelyeket arra a kérdésre adtak a megkérdezettek, hogy milyen áldozatot vállalnának munkanélküliség esetén (21. t.), kitûnik, hogy a földrajzi mobilitás alacsony szintû: átlagosan 7,4% vállalná az elköltözést. Ez az arány jelentõsen különbözik viszont vidékenként is, így a központtól távoli falvakban mindössze 3,6% költözne új helyre, míg a központhoz közeli falvak esetén ezek részaránya 12,9%. A megkérdezettek 18%-a vállalná, hogy szakmát változtat. Elgondolkodtató, hogy a potenciális munkanélkülieknek mindössze 10%-a tartja lehetséges alternatívának azt, hogy vállalkozásba kezdjen. A nemzetiségi eltérések viszonylag nagyok: a románok nagyobb földrajzi mobilitást mutatnak, kétszer többen vállalnák az ingázást, a vállalkozás vonatkozásában azonban nincs jelentõs különbség a megkérdezett román és magyar falusiak között (21/a. t.). A vidék jellegétõl és nemzetiségtõl függetlenül nagyon kevesen (4,4%) vállalnának alkalmi munkát munkanélküliség esetén. A vállalkozáshoz való hozzáállás kérdését mélyebben is vizsgáltuk, feltételezve a hitelhez jutás lehetõségét ( 22. és 22/a. t.). Ebben a kedvezõ esetben is a megkérdezetteknek kevesebb mint 36%-a kezdene vállalkozásba, 27,4%-át nem érdekli a vállalkozás, míg 25,3% fél a kockázattól, a többi pedig bizonytalan, nem tud dönteni.

20/a. Mit tenne, ha elveszítené az állását?

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Ugyanilyen állást találna

14
37,8

19
48,7

49
46,2



34
47,9

15
53,6

97
45,3

34
50,0

 2. Kedvezõtlenebb állást találna

5
13,5

7
17,9

8
7,5

1
100,0

8
11,3

2
7,1

21
9,8

10
14,7

 3. Rövid ideig munkanélküli lenne

4
10,8

6
15,4

9
8,5



6
8,5

1
3,6

19
8,9

7
10,3

 4. Hosszú ideig munkanélküli lenne

14
37,8

7
17,9

40
37,7



23
32,4

10
35,7

77
36,0

17
25,0

     Összesen

37
100%

39
100%

106
100%

1
100%

71
100%

28
100%

214
100%

68
100%

21. Milyen áldozatot vállalna munkanélküliség esetén?

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Szakmát változtatna

35
25,4

18
11,6

25
17,7

78
18,0

 2. Ingázna

15
10,9

28
18,1

49
34,8

92
21,2

 3. Alkalmi munkát vállalna

9
6,5

6
3,9

4
2,8

19
4,4

 4. Elköltözne

5
3,6

20
12,9

7
5,0

32
7,4

 5. Nem költözne el

48
34,8

47
30,3

40
28,4

135
31,1

 6. Vállalkozásba kezdene

14
10,1

20
12,9

11
7,8

45
10,4

 7. Nincs válasz

12
8,7

16
10,3

5
3,5

33
7,6

     Összesen

138
100%

155
100%

141
100%

434
100%

 

 

 

21/a. Milyen áldozatot vállalna munkanélküliség esetén?

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Szakmát változtatna

16
35,6

20
23,8

18
14,9



18
17,0

7
17,1

52
19,1

27
21,3

 2. Ingázna

9
20,0

5
6,0

27
22,3



36
34,0

12
29,3

72
26,5

17
13,4

 3. Alkalmi munkát vállalna

5
11,1

6
7,1

5
4,1

1
50,0

3
2,8

1
2,4

13
4,8

8
6,3

 4. Elköltözne

3
6,7

2
2,4

5
4,1



18
17,0

2
4,9

26
9,6

4
3,1

 5. Nem költözne el

8
17,8

41
48,8

46
38,0

1
50,0

27
25,5

12
29,3

81
29,8

54
42,5

 6. Vállalkozásba kezdene

4
8,9

10
11,9

20
16,5



4
3,8

7
17,1

28
10,3

17
13,4

     Összesen

45
100%

84
100%

121
100%

2
100%

106
100%

41
100%

272
100%

127
100%

22. Mit tenne, ha hitelhez jutna?

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Vállalkozásba kezdene

39
27,3

49
34,5

42
26,8

130
29,4

 2. Félne a kockázattól

22
15,6

31
21,8

59
37,6

112
25,3

 3. Társakkal kezdene vállalkozásba

16
11,3

4
2,8

9
5,7

29
6,6

 4. Nem érdekli a vállalkozás

52
36,9

34
23,9

35
22,3

121
27,4

 5. Nem tudja

14
9,9

24
16,9

12
7,6

50
11,3

     Összesen

143
100%

142
100%

157
100%

442
100%

22/a. Mit tenne, ha hitelhez jutna?

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Vállalkozásba kezdene

15
32,6

24
23,8

49
38,9



34
30,9

7
15,9

98
34,8

31
21,1

 2. Félne a kockázattól

6
13,0

16
15,8

30
23,8

1
50,0

44
40,0

14
31,8

80
28,4

31
21,1

 3. Társakkal kezdene vállalkozásba

3
6,5

13
12,9

4
3,2



4
3,6

5
11,4

11
3,9

18
12,2

 4. Nem érdekli a vállalkozás

18
39,1

36
35,6

30
23,8

1
50,0

22
20,0

13
29,5

70
24,8

50
34,0

 5. Nem tudja

4
8,7

12
11,9

13
10,3



6
5,5

5
11,4

23
8,2

17
11,6

     Összesen

46
100%

101
100%

126
100%

2
100%

110
100%

44
100%

282
100%

147
100%

Falusi vállalkozók

Az alkalmazottakra vonatkozó tények és a romániai valóság ismerete elõrevetíti a falusi munkanélküliek számának valószínû növekedését. Adott esetben, amikor a mezõgazdaság csak részidõs foglalkoztatást nyújthat, a munkahely pedig bizonytalan, elõreláthatólag megnõ a kényszervállalkozók száma is. A következõkben a falusi vállalkozók 1996-os helyzetére vonatkozó képet nyújtunk. A felmérésben vállalkozónak tekintettük mindazokat, akik a mezõgazdasági termelést vállalkozásként folytatták, akik fõ- vagy mellékállásban, illetve nyugdíjasként olyan tevékenységet végeztek, amit a helyi polgármesteri hivatalok vállalkozásként tartottak nyilván, valamint olyan magánvállalat menedzserét, résztulajdonosát, amely vállalat a kereskedelmi kamara cégjegyzékében szerepel.

23. Vállalkozók a megkérdezettek családjában

 

A vidék jellege

Van-e vállalkozó a megkérdezett személy családjában?

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 Van

27

44

43

114

 

 7,1

 11,9

11.7

 10,2

 Nincs

353

326

326

1005

 

 92,9

88,1

88,3

89,8

 Összesen

380
100%

370
100%

369
100%

1119
100%

23/a. Vállalkozók a megkérdezettek családjában

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

Van-e vállalkozó a megkérdezett személy

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

családjában?

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 Van

9
9,1

18
6,5

36
10,5

5
38,5

25
9,0

17
20,2

70
9,7

40
10,6

 Nincs

90
90,9

261
93,5

307
89,5

8
61,5

254
91,0

67
79,8

651
90,3

376
89,4

 Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

721
100%

376
100%

 

24. A vállalkozó elõzõ foglalkozása vidékenként

 

A vidék jellege

Foglalkozás

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Mezõgazdasági szakember vagy vezetõ



3
6,8

3
7,0

6
5,4

 2. Nem mezõgazdasági szakember vagy vezetõ

2
8,0

6
13,6

7
16,3

15
13,4

 3. Adminisztratív alkalmazott

3
12,0

3
6,8

2
4,7

8
7,1

 4. Mezõgazdasági munkás

5
20,0

2
4,5

2
4,7

9
8,0

 5. Nem mezõgazdasági munkás

14
56,0

27
61,4

21
48,8

62
55,4

 6. Magángazdálkodó





1
2,3

1
0,9

 7. Munkanélküli





1
2,3

1
0,9

 8. Nyugdíjas vagy nem dolgozó



2
4,5

6
14,0

8
7,1

 9. Mindig vállalkozó volt

1
4,0

1
2,3



2
1,8

     Összesen

25
100%

44
100%

43
100%

112
100%

24/a. A vállalkozó elõzõ foglalkozása vidékenként és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Mezõgazdasági szakember v. vezetõ





3
8,3



2
8,0

1
5,9

5
7,1

1
2,6

 2. Nem mezõgazdasági szakember v. vezetõ

2
22,2



4
11,1

1
20,0

3
12,0

4
23,5

9
12,9

5
13,2

 3. Adminisztratív alkalmazott

1
11,1

2
12,5

2
5,6



3
12,0



6
8,6

2
5,3

 4. Mezõgazdasági munkás



5
31,3

2
5,6





2
11,8

2
2,9

7
18,4

 5. Nem mezõgazdasági munkás

6
66,7

8
50,0

22
61,1

4
80,0

12
48,0

8
47,1

40
57,1

20
52,6

 6. Magángazdálkodó









1
4,0



1
1,4



 7. Munkanélküli









1
4,0



1
1,4



 8. Nyugdíjas vagy nem dolgozó





3
8,3



3
12,0

2
11,8

6
8,6

2
5,3

 9. Mindig vállalkozó volt



1
6,3











1
2,6

     Összesen

9
100%

16
100%

36
100%

5
100%

25
100%

17
100%

70
100%

38
100%

A teljes – 1119 háztartást felölelõ – mintában mindössze 114 volt vállalkozó, azaz 10,2% (23. t.). Kisebb az arány a központtól távoli falvakban (7,1%), és közel 12% a másik két vidéktípus falvaiban. A vállalkozók mintabeli arányát tekintve nemzetiség szerint nincs lényeges eltérés, de vidékenként már kimutatható, így például a központhoz közeli falvakban a magyar családok közel 40%-ában, illetve a román családok 10,5%-ában van vállalkozó. Kb. kétszeres az eltérés a magyar vállalkozók részaránya javára a leépülõ ipar melletti falvakban is. Fordított a helyzet viszont a központtól távoli falvakban: a hegyi román faluban a vállalkozók aránya 9,1%, míg a magyar falvakban mindössze 6,5% (23/a. t.).

Azt is próbáltuk felmérni, hogy kikbõl lettek vállalkozók, illetve mi volt a vállalkozók elõzõ foglalkozása ( 24. és 24/a. t.). Kitûnt, hogy 49–62%-uk azelõtt nem a mezõgazdaságban dolgozott, ami arra enged következtetni, hogy részben konjunkturális vagy kényszer szülte vállalkozásokról van szó.

25. A vállalkozás helye vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. A lakóhelyén 

22
88,0

35
79,5

31
72,1

88
78,6

 2. Más faluban

1
4,0

2
4,5

4
9,3

7
6,3

 3. Városon

2
8,0

7
15,9

8
18,6

17
15,2

     Összesen

25
100%

44
100%

43
100%

112
100%

25/a. A vállalkozás helye  vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
 távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. A lakóhelyen

9
100,0

13
81,3

28
77,8

4
80,0

21
84,0

10
58,8

58
82,9

27
71,1

 2. Más faluban



1
6,3

2
5,6



1
4,0

3
17,6

3
4,3

4
10,5

 3. Városon



2
12,5

6
16,7

1
20,0

3
12,0

4
23,5

9
12,9

7
18,4

     Összesen

9
100%

16
100%

36
100%

5
100%

25
100%

17
100%

70
100%

38
100%

A vállalkozás helyét tekintve az közel 80%-ban a vállalkozó lakóhelye, illetve 15%-ban a közeli város ( 25. és 25/a. t.).

A vállalkozás tevékenységi területe döntõ módon a kereskedelem (42%), a mezõgazdasági termelés (27,7%), illetve egyéb termelõtevékenységek és karbantartási szolgáltatás (23,2%), és viszonylag alacsony a szállítás, vendéglátás, közétkeztetés területén mûködõ vállalkozás ( 26. t.). A vidék jellege szerint nincsenek lényeges eltérések, habár a központtól távoli falvakban a kereskedelem aránya jóval nagyobb (56%), mint a központhoz közeli falvak esetén (31,8%). Érdekes módon a központtól távoli falvakban csak a vállalkozók 16%-a foglalkozik mezõgazdasági vállalkozással, míg a leépülõ ipar melletti falvakban ez kétszeres arányú. Ez utóbbiban alacsonyabb viszont a szállításban, vendéglátásban, közétkeztetésben mûködõ vállalkozások aránya (2,3%), míg a központtól távoli falvakban ez az érték 8%.  Nemzetiségi bontásban a román vállalkozásoknak nagyobb az aránya a kereskedelem, illetve a mezõgazdasági termelés területén. Fordított a helyzet a szállítás, vendéglátóipar, közétkeztetés, karbantartások és más szolgáltatások vonatkozásában, ahol a magyar vállalkozások aránya nagyobb (26/a. t.).

26. A vállalkozás tevékenységi területe vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Kereskedelem

14
56,0

14
31,8

19
44,2

47
42,0

 2. Mezõgazdasági termelés

4
16,0

13
29,5

14
32,6

31
27,7

 3. Építõipar

1
4,0

3
6,8

3
7,0

7
6,3

 4. Egyéb termelõtevékenység

4
16,0

5
11,4

5
11,6

14
12,5

 5. Szállítás, vendéglátás, közétkeztetés

2
8,0

3
6,8

1
2,3

6
5,4

 6. Javítások

3
12,0

7
15,9

2
4,7

12
10,7

 7. Szolgáltatások (tanácsadás, könyvelés, személyi szolgáltatások)





2
4,7

2
1,8

 8. Egyéb





3
7,0

3
2,7

     Összesen

25
100%

44
100%

43
100%

112
100%

Lényeges adat a vidéki munkaerõ-foglalkoztatás szempontjából, hogy a beindult vállalkozások hány embernek nyújtanak munkalehetõséget (27. t.). A felmérésbõl kitûnik, hogy a vállalkozásban fõleg családtagok, rokonok dolgoznak (58,9%), egyedül dolgozik a vállalkozók közel 20%-a, és csak a vállalkozások 29,5%-ában alkalmaznak idegeneket is. A vidékenkénti eltérés viszonylag nagy, így a központtól távoli falvakban az egyedül dolgozó vállalkozók aránya 28%, szemben a 11,6%-kal a leépülõ ipari vidékek falvai esetén. A nemzetiség szerinti fontosabb eltérés abban mutatkozik, hogy a román vállalkozók nagyobb arányban (44,3%) alkalmaznak családtagokon kívüli munkaerõt is (27/a. t.). A jövõbeni munkahelyekre vonatkozó kilátások elenyészõek, a vállalkozók kb. 65%-a nem szándékszik új munkahelyet létrehozni, és mindössze 2% körüli azon vállalkozók részaránya, akik 10-nél több új munkahelyet számítanak létesíteni ( 28. t.).

A vállalkozás profitjának felhasználására is rákérdeztünk. A válaszokból kitûnik, hogy 55%-uk a profitot családi fogyasztásra fordítja, 32%-uk a meglévõ tevékenység bõvítésére, és csak 2,7% tervez új tevékenységet kezdeni. A vidékenkénti és nemzetiségi eltérések ilyen vonatkozásban nem szignifikánsak (29. és 29/a. t.).

A lakosoknak a vállalkozókhoz való viszonyulását is megpróbáltuk felmérni (30. t.). Átlagosan a lakosok egyharmada ítéli a vállalkozókat ügyes embereknek, de kb. 23% úgy véli, hogy „becstelen eszközökhöz folyamodnak”. A megkérdezettek kb. 8%-a úgy tekinti õket, hogy a munkanélküliségbõl menekültek a vállalkozásba. Az adatok azt jelzik, hogy a központtól távol esõ falvakban viszonylag jobb a vállalkozók megítélése. Nemzetiség szerint közel háromszor annyi  román ítéli meg negatívan a vállalkozókat, mint magyar (30/a. t.).

26/a. A vállalkozás tevékenységi területe vidékenként a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Kereskedelem

8
88,9

6
37,5

11
30,6

1
20,0

12
48,0

6
35,3

31
44,3

13
34,2

 2. Mezõgazdasági termelés

2
22,2

2
12,5

12
33,3

1
20,0

8
32,0

6
35,3

22
31,4

9
23,7

 3. Építõipar



1
6,3

3
8,3



1
4,0

2
11,8

4
5,7

3
7,9

 4. Egyéb termelõ tevékenység

1
11,1

3
18,8

3
8,3

1
20,0

4
16,0

1
5,9

8
11,4

5
13,2

 5. Szállítás, vendéglátóipar, közétkeztetés



2
12,5

1
2,8

1
20,0



1
5,9

1
1,4

4
10,5

 6. Javítások



3
18,8

5
13,9

2
40,0

1
4,0

1
5,9

6
8,6

6
15,8

 7. Szolgáltatások (tanácsadás, könyvelés, személyi szolgáltatások)



1
6,3

4
11,1



3
12,0

5
29,4

7
10,0

6
15,8

 8. Egyéb



1
6,3

2
5,6



1
4,0

1
5,9

3
4,3

2
5,3

     Összesen

9
100%

16
100%

36
100%

5
100%

25
100%

17
100%

70
100%

38
100%

27. A vállalkozásban dolgozó személyek száma vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Egyedül dolgozik

7
28,0

10
22,7

5
11,6

22
19,6

 2. Családtagok, rokonok

13
52,0

21
47,7

32
74,4

66
58,9

 3. Más alkalmazottak

8
32,0

11
25,0

14
32,6

33
29,5

     Összesen

25
100%

44
100%

43
100%

112
100%

27/a. A vállalkozásban dolgozó személyek száma vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól távoli

Központhoz közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Egyedül dolgozik

1
11,1

6
37,5

8
22,2

1
20,0

2
8,0

3
17,6

11
15,7

10
26,3

 2. Családtagok, rokonok

8
88,9

11
68,8

29
80,6

4
80,0

20
80,0

13
76,4

59
84,3

28
73,7

 3. Más alkalmazottak

4
44,4

6
37,5

11
30,6

1
20,0

16
64,0

3
17,6

31
44,3

10
26,3

     Összesen

9
100%

16
100%

36
100%

5
100%

25
100%

17
100%

70
100%

38
100%

28. Hány új munkahelyet számít létesíteni a következõ egy év alatt?

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. 1 – 2

5
20,0

4
9,1

9
20,9

18
16,1

 2. 3 – 10

3
12,0

9
20,4

8
18,6

20
17,9

 3.10 fölött



1
2,3

1
2,3

2
1,8

 4. Egyet se, nincs válasz

17
68,0

30
68,2

25
58,2

72
64,2

     Összesen

25
100%

44
100%

43
100%

112
100%

29. A vállalkozás profitjának a felhasználása vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Családi fogyasztásra

14
56,0

26
59,1

22
51,2

62
55,4

 2. A meglevõ tevékenység bõvítésére

9
36,0

11
25,0

1637,2

36

 3. Új tevékenység kezdésére

1
4,0

1
2,3

32,11
2,3

3
2,7

 4. Bankba teszi kamatra

1
4,0

1
2,3

2
4,7

4
3,6

     Összesen

25
100%

44
100%

43
100%

112
100%

29/a. A vállalkozás profitjának a felhasználása vidékenként és nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Családi fogyasztásra

2
22,2

12
75,0

21
58,3

2
40,0

13
52,0

8
47,1

36
51,4

22
57,9

 2. A meglevõ tevékenység bõvítésére

5
55,6

4
25,0

8
22,2

3
60,0

9
36,0

7
41,2

22
31,4

14
36,8

 3. Új tevékenység kezdésére

1
11,1







1
4,0



2
2,9



 4. Bankba teszi kamatra

1
11,1







1
4,0

1

2
2,9

1

 5. Nincs profitja





8
22,2



4
16,0

2

12
171

2
53

     Összesen

9
100%

16
100%

36
100%

5
100%

25
100%

17
100%

70
100%

38
100%

30. A megkérdezett személyek véleménye a vállalkozókról

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Ügyes emberek

106
27,9

145
39,2

111
30,1

362
32,4

 2. Még nem tudják, milyen nehéz dologba kezdtek

41
10,8

20
5,4

20
5,4

81
7,2

 3. A munkanélküliségbõl menekültek a vállalkozásba

38
10,0

19
5,1

31
8,4

88
7,9

 4. Korábbi kapcsolataikat használták ki

34
8,9

20
5,9

76
20,6

130
11,6

 5. Becstelen eszközökhöz folyamodnak

52
13,7

113
30,5

89
24,1

254
22,7

 6. Nem tudom, nincs válasz, egyéb

109
28,7

53
14,3

42
11,4

204
18,2

     Összesen

380
100%

370
100%

369
100%

1119
100%

30/a. A megkérdezett személyek véleménye a vállalkozókról a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Ügyes emberek

24
24,2

81
29,0

136
39,1

4
30,8

78
28,0

32
38,1

238
33,0

117
31,1

 2. Még nem tudják, milyen nehéz dologba kezdtek

7
7,1

34
12,2

16
4,7

3
23,1

15
5,4

5
5,9

38
5,3

42
11,2

 3. A munkanélküliségbõl menekültek a vállalkozásba

16
16,2

22
7,9

18
5,2



22
7,9

8
9,5

56
7,8

30
8,0

 4. Korábbi kapcsolataikat használták ki

6
6,1

28
10,0

19
5,5



60
21,5

15
17,9

85
11,8

43
11,4

 5. Becstelen eszközökhöz folyamodnak

30
30,3

21
7,5

103
30,0

4
30,8

70
25,1

16
19,0

203
28,2

41
10,9

 6. Egyéb, nem tudja, nincs válasz

16
16,2

93
33,3

51
14,9

2
15,4

34
12,2

8
9,5

101
14,0

103
27,5

     Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

721
100%

376
100%

A falvak jövõbeni fejlõdési stratégiájáról alkotott vélemények

A megkérdezett személyek legnagyobb arányban (60,7%) a mezõgazdaság állami szubvencionálását tekintik a jövõbeli fejlõdés legfõbb útjának (31. t.). Hasonlóképp állami támogatást igényelnek az infrastruktúra javítására (30,7%), valamint a kisvállalkozók számára (23,9%) is. Viszonylag sokan (27,3%) tekintenék fontosnak a nagyobb fokú helyi pénzügyi autonómiát, azaz hogy az emberek helyben fektethessék be a pénzüket. A külföldi tõke bevonását, a földterületek eladását külföldieknek átlagosan 7,1% tekinti elfogadható alternatívának, a helyi üzemek eladását külföldiek részére pedig kevesebb mint 5%. Jelentõs eltérések vannak a falvak fejlõdését elõsegítõ politikáról vidékenként és nemzetiségek szerint is. Különösen nagy arányban szorgalmazzák a mezõgazdaság állami szubvencionálását a leépülõ ipar  melletti falvakban (76,2%), és jóval alacsonyabb arányban a központtól távoli falvakban (51,8%), ahol  valóban a mezõgazdaság képezi a lakosok nagy részének létalapját. A földterületek eladását külföldieknek 11,6% tekinti   fejlõdési  alternatívának  a központtól távoli falvakban és csupán 4,6% a leépülõ ipar melletti falvakban. A magyarok csoportjában többen tekintik fontosnak a külföld felé való nyitást, de  ugyanakkor  nagyobb arányban igénylik az állami támogatást is (31/a. t.).

31. A megkérdezettek véleménye a környék falvainak fejlõdését serkentõ politikáról

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Az emberek itt fektessék be a pénzüket

123

 32,4

67

 18,1

116

 31,4

306

 27,3

 2. Állami segítség az infrastruktúra javítására

214

 56,3

78

 21,1

51

 13,8

343

 30,7

 3. A kisvállalkozók állami támogatása

80

 21,1

119

 32,2

69

 18,7

268

 23,9

 4. A mezõgazdaság állami szubvencionálása

197

 51,8

201

 54,3

281

 76,2

679

 60,7

 5. Helyi üzemek eladása külföldiek részére

18

 4,7

19

 5,1

18

 4,9

55

 4,9

 6. Földterületek eladása külföldieknek

44

 11,6

19

 5,1

17

 4,6

80

 7,1

 7. Egyéb, nem tudja, nincs válasz

39

 10,3

31

 8,4

25

 6,8

95

 8,4

     Összesen

380

 100%

370

100%

369

100%

1119

 100%

31/a. A megkérdezettek véleménye a környék falvainak fejlõdését serkentõ politikáról a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Az emberek itt fektessék be a pénzüket

34
34,3

89
31,9

59
17,2

3
23,1

93
333,3

22
26,2

186
25,8

114
30,3

 2. Állami segítség az infrastruktúra javítására

47
47,5

167
59,9

75
21,9

1
7,7

35
12,5

15
17,9

157
21,8

183
48,7

 3. A kisvállalkozók állami támogatása

19
19,2

61
21,9

110
32,1

4
30,8

43
15,4

23
27,4

172
23,9

88
23,4

 4. A mezõgazdaság állami szubvencionálása

53
53,5

187
67,0

198
57,7

6
46,2

219
78,5

68
81,0

470
65,2

261
69,4

 5. Helyi üzemek eladása külföldiek részére

3
3,0

16
5,7

16
4,7

1
7,7

14
5,0

2
2,4

33
4,6

19
5,1

 6. Földterületek eladása külföldieknek

10
10,1

40
14,3

14
4,1

1
7,7

13
4,7

4
4,8

37
5,1

45
12,0

 7. Egyéb, nem tudja, nincs válasz

1
1,0

13
4,7

6
1,7



6
2,2

2
2,4

13
1,8

15
4,0

     Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

721
100%

376
100%

A megkérdezettek véleményt nyilváníthattak arra vonatkozóan is, hogy mire  alapozható a falvak fejlõdése (32. t.). Legtöbben a természeti erõforrásokra (54,2%), valamint arra alapozzák a jövendõ fejlõdést, hogy  vonzó lehet a falu a vállalkozások számára. A központtól távolabbi falvakban a megkérdezettek 15,3%-ának semmilyen elképzelése nem volt a jövõvel kapcsolatosan, és ezek  aránya háromszor nagyobb a magyarok körében. A románok között többen vannak, akik bíznak a vidék szépségeire alapozott idegenforgalom fellendülésében, a magyarok viszont nagyobb arányban a hagyományos mesterségekre alapoznák a falu fejlõdését (32/a. t.).

32. A megkérdezettek véleménye arról, hogy mire fog épülni a környezõ falvak fejlõdése

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 1. Természeti erõforrásokra

199
52,4

161
43,5

247
66,9

607
54,2

 2. A vidék szépségeire (idegenforgalom)

177
46,6

55
14,9

18
4,9

250
22,3

 3. A hagyományos mesterségekre

98
25,8

84
22,7

35
9,5

217
19,4

 4. Vonzó hely  vállalkozások számára

73
19,2

106
28,6

93
25,2

272
24,3

 5. Egyéb, nem tudja, nincs válasz

58
15,3

26
7,0

30
8,1

114
10,2

     Összesen

380
100%

370
100%

369
100%

1119
100%

32/a. A megkérdezettek véleménye a nemzetiség szerint arról, hogy mire fog épülni
 a környezõ falvak fejlõdése

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Természeti erõforrásokra

56
56,6

150
53,8

144
42,0

2
15,4

200
71,7

40
47,6

400
55,5

192
51,1

 2. A vidék szépségeire (idegenforgalom)

69
69,7

80
28,7

39
11,4



15
5,4

1
1,2

123
17,1

81
21,5

 3. A hagyományos mesterségekre

16
16,2

80
28,7

76
22,2

3
23,1

21
7,5

14
16,7

113
15,7

97
25,8

 4. Vonzó hely vállalkozások számára

26
26,3

47
16,8

96
28,0

5
38,4

63
22,5

29
34,5

185
25,6

81
21,5

 5. Egyéb, nem tudja, nincs válasz

9
9,1

79
28,3

64
18,7

3
23,1

25
8,9

20
23,8

98
13,6

102
27,1

     Összesen

99
100%

279
100%

343
100%

13
100%

279
100%

84
100%

721
100%

376
100%

Felmérésünkben a falu szervezettségét is vizsgáltuk. Az 1119-es mintában 2,7% tartozott érdekvédelmi szervezethez, 2,6% volt tagja valamilyen fajta társaságnak, egyesületnek, és 11,1% volt tagja politikai pártnak. Ezt a viszonylag magas arányt az RMDSZ tagság eredményezi, egyébként általában a falusi párttagok aránya 1–6% közötti, és ezek is legnagyobbrészt passzívan viszonyulnak a politikához (33. és 33/a. t.).

33. A megkérdezettek szervezetekhez, pártokhoz való viszonyulása vidékenként

 

A vidék jellege

Minek a tagja?

Központtól
távoli

Központhoz közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 1. Érdekvédelmi szervezetnek

10

 2,6

12

 3,2

8

 2,2

30

 2,7

 2. Társaságnak, egyesületnek

11

 2,9

6

 1,6

12

 3,3

29

 2,6

 3. Pártnak

82

 21,6

25

 6,8

17

 4,6

124

 11,1

 4. Semminek

277

 72,9

327

88,4

332

 90,0

936

 83,6

     Összesen

380

 100%

370

100%

369

100%

1119

 100%

33/a. A megkérdezettek szervezetekhez, pártokhoz való viszonyulása a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

Minek a tagja?

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Érdekvédelmi szervezetnek

3

3,0

7

2,5

11

3,2

 

2

0,7

6

7,1

16

2,2

13

3,5

 2. Társaságnak vagy egyesületnek

 

11

3,9

5

1,5

 

5

1,8

7

8,3

10

1,4

18

4,8

 3. Pártnak

1

1,0

81

29,0

20

5,8

5

38,5

8

2,9

8

9,5

29

4,0

94

25,0

 4. Semminek

95

96,0

180

64,5

307

89,5

8

61,5

264

94,6

63

75,0

666

92,4

251

66,8

     Összesen

99

100%

279

100%

343

100%

13

100%

279

100%

84

100%

721

100%

376

100%

A falusi lakosság elégedettségi foka

A vidéken élõk valós gazdasági-társadalmi helyzetének szubjektív megítélésére vonatkozóan felmérésünkben rákérdeztünk arra is, hogy elégedettek-e vagy sem jelenlegi helyzetükkel. A megkérdezett személyek 28,6%-a jelentette ki, hogy elégedett, 49,1%-uk elégedetlen és 22,3%-uk nem kimondottan elégedett, de nem is elégedetlen. Fontosnak tartottuk behatóbban megvizsgálni azt, hogy miképpen alakul az elégedettségi szint a különbözõ csoportok esetében.

A vidék típusa szerinti megoszlásban (34. t.) az elégedetlenek a legnagyobb arányban a leépülõ ipari környezetû (55,8%) és a városi központhoz közeli (53,8%) falvakban vannak, és szignifikánsan kevesebb a részarányuk a központtól távoli hagyományos falvakban (37,9%). Ez azt jelzi, hogy az átalakulás és az ezzel járó növekvõ munkanélküliség kevésbé érintette a hagyományos falvakat, tehát a falun élõket nagymértékben a városi átalakulás befolyásolja.

34. A megkérdezettek véleménye az életszínvonalról vidékenként

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 1. Elégedetlen

142

37,9

198

 53,8

203

 55,8

543

 49,1

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

93

 24,8

92

 25,0

62

 17,0

247

 22,3

 3. Elégedett

140

 37,3

78

21,2

99

 27,2

317

 28,6

     Összesen

375

 100%

368

100%

364

100%

1107

 100%

34/a. A megkérdezettek véleménye az életszínvonalról a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Elégedetlen

64

64,6

77

27,6

181

52,8

9

69,2

162

58,1

37

44,0

407

56,4

123

32,7

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

19

19,2

73

26,2

87

25,4

3

23,1

45

16,1

17

20,2

151

20,9

93

24,7

 3. Elégedett

16

16,2

124

44,4

73

21,3

1

7,7

69

24,7

28

33,3

158

21,9

153

40,7

     Összesen

99

100%

279

100%

343

100%

13

100%

279

100%

84

100%

721

100%

376

100%

A nemzetiségi megoszlás, valamint a vidék típusa szerinti bontásban (34/a. t.) jelentõs eltérések mutatkoznak az elégedettségi szintben. A központtól távol esõ magyarlakta falvakban az elégedetlenek aránya 27,6%, míg a románlakta hagyományos falvakban ez az arány 64,6%. Ugyanez a jelenség tapasztalható a leépülõ ipari vidékhez tartozó falvakban is, ahol a magyarok közül az elégedetlenek aránya 44%, míg a románoknál 58,1%. Csak a központhoz közeli falusi lakosok körében fordított a helyzet: itt a magyarok között nagyobb az elégedetlenek részaránya (69,2%), míg a román lakosság körében 52,8%. Nem vizsgáltuk behatóbban az okokat, amelyek ezeket a szignifikáns eltéréseket magyarázhatnák, így csak néhány általános feltevést említhetünk. A vizsgált hagyományos típusú magyar falvakban megszûnt a termelõszövetkezet, és az emberek visszakapták a földjeiket, míg a vizsgálatba vont, központtól távoli románlakta hagyományos faluban azelõtt sem volt szövetkezet, tehát nem történt tulajdonrendezés. Másrészt az utóbbiban befejezõdött a vízierõmû építése, ami a munkahelyek számát csökkentette, és az állati termékek értékesítési lánca is rosszabbul mûködik; mindez negatívan befolyásolja az emberek közérzetét. Ily módon a jelzett adatok nem annyira a magyar lakosság nagyobb tûrõképességét és optimizmusát, mint inkább csupán az objektív változások másságát jelzik.

35. Elégedettség az életkor szerint

 

Életkor (években)

 

18–30

31–40

41–50

51–60

61–70

71–..

 1. Elégedetlen

53,1

58,1

46,3

49,8

40,4

45,7

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

22,3

22,0

24,3

21,1

22,5

18,9

 3. Elégedett

23,7

17,7

28,0

27,7

37,1

34,6

     Összesen

209

138

211

210

213

126

35/a. Elégedettség az életkor és a nemzetiség szerint

 

A kérdezett személy életkora és nemzetisége

 

18 – 30

31 – 40

41 – 50

51 – 60

61 – 70

71 – ..

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Elégedetlen

98

63,6

13

24,5

57

67,9

20

42,6

77

54,6

21

31,3

84

60,9

22

32,4

57

43,5

27

33,8

34

50,0

20

37,0

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

29

18,8

18

34,0

18

21,4

13

27,7

29

20,6

22

32,8

25

18,1

18

26,5

32

24,4

16

20,0

18

26,5

6

11,1

 3. Elégedett

27

17,5

22

41,5

9

10,7

14

29,8

35

24,8

24

35,8

29

21,0

28

41,2

42

32,1

37

46,3

16

23,5

28

51,9

     Összesen

154

100%

53

100%

84

100%

47

100%

141

100%

67

100%

138

100%

68

100%

131

100%

80

100%

68

100%

54

100%

Az életkor szerinti csoportosításból (35. t.) kitûnik, hogy az elégedetlenek részaránya a fiatalabb korcsoportoknál a legnagyobb (53,1% a 18–30 évesek körében és 58,1% a 31–40 évesek korcsoportjában). Az elégedettek legnagyobb arányban a 60 év fölötti korosztályból kerülnek ki (37,1% a 61–70 évesek esetén, 34,6% a 70 éven fölöttieknél). Ennek a szubjektív vélekedésnek  a magyarázata összetett, de kétségtelenül összefügg egyrészt az egykori földtulajdon visszaszerzése fölötti elégedettséggel, másrészt azzal, hogy a munkanélküliség leginkább az ingázó fiatalabb falusiakat érintette, és náluk jelentett az átalakulás a legtöbb esetben életszínvonalbeli visszalépést. Statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozik a románok és magyarok elégedettségi szintje között. Minden korcsoportban  a románok  bizonyulnak elégedetlenebbeknek,  a magyarok között  pedig nagyobb az elégedettek aránya (35/a. t.).

Az iskolázottság szerintpozitív és szoros összefüggés mutatkozik az elégedettség színvonala és az iskolázottság szintje között (36. t.). Az  elégedetlenek aránya a szakiskolát végzettek körében a legnagyobb. Ezek nagy része a feloszlatott termelõszövetkezetekben vagy a környezõ mezõgazdasági és ipari vállalatokban dolgozott, ahol a termelés visszaesése nyomán nagy volt a létszámcsökkentés, és ez elsõsorban a viszonylag alacsony szakképesítésû ingázókat érintette. Sok szakiskolát végzett fiatal egyenesen munkanélküli-segélyhez folyamodik, mert esélye sincs elhelyezkedésre. Egyébként sok falusi fiatal csak azért végez szakiskolát, hogy jogosulttá váljon a munkanélküli-segélyre. Nemzetiségi bontásban a magyarok  nagyobb arányban elégedettek, mint a románok, iskolai végzettségüktõl függetlenül (36/a. t.).

36. Elégedettség az iskolázottság szerint

 

Iskolázottság

 

8 elemi
vagy kevesebb

Szakmunkás-
képzõ

Középiskola

Fõiskola

 1. Elégedetlen

49,2

53,7

49,8

31,4

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

19,0

25,1

24,2

29,5

 3. Elégedett

30,6

20,2

25,1

38,1

36/a. Elégedettség az iskolázottság és a nemzetiség szerint

 

A kérdezett személy iskolázottsága és nemzetisége

 

Legtöbb
8 elemi

Szakmunkás-
képzõ

Középiskola

Fõiskola

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Elégedetlen

212

57,9

71

34,1

79

58,5

29

44,6

88

61,5

18

26,9

28

38,9

5

17,2

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

66

18,0

45

21,6

34

25,2

17

26,2

32

22,4

20

29,9

19

26,4

11

37,9

 3. Elégedett

88

24,0

92

44,2

22

16,3

19

29,2

23

16,1

29

43,3

25

34,7

13

44,8

     Összesen

366

100%

208

100%

135

100%

65

100%

143

100%

67

100%

72

100%

29

100%

A foglalkozási kategóriák szerinti bontásban (37. t.) az elégedetlenek aránya a munkanélküliek csoportjában a legnagyobb (64,2%), de a nem mezõgazdasági munkások között is magas ez a részarány (53,9%), elsõsorban a munkahely megõrzésének bizonytalansága miatt, valamint az alacsony bérek folytán. Az elégedettek a vállalkozók (37%) és a nyugdíjasok között (34,8%) találhatók nagyobb arányban. Foglalkozási bontásban is érvényesül, hogy a magyarok nagyobb arányban  elégedettek, mint a román lakosok ( 37/a. t.).

37. Elégedettség a foglalkozási kategóriák szerint (%)

 

Foglalkozási kategóriák

 

 Mezõ-gazdasági munkás

Nem mezõgazdasági
munkás

Magán-
gazdálkodó

Vállalkozó

Munka-
nélküli

Nyugdíjas

 1. Elégedetlen

52,6

53,9

48,1

43,5

64,2

42,8

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

21,1

22,8

24,1

17,4

18,9

21,7

 3. Elégedett

26,3

21,1

27,8

37,0

17,0

34,8

37/a. Elégedettség a foglalkozási kategóriák és a nemzetiség szerint

 

A kérdezett személy foglalkozása és nemzetisége

 

Mezõ-
gazdasági
munkás

Nem
mezõgaz-
dasági
munkás

 

Magán-gazdálkodó

 

Vállalkozó

 

Munka-
nélküli

Nyugdíjas
vagy más
inaktív

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

 1. Elégedetlen

10

52,6

4

23,5

130

59,6

21

25,6

14

73,7

12

34,3

15

51,7

5

41,7

20

76,9

12

50,0

217

53,7

69

34,7

 2. Se nem elégedett, se nem elégedetlen

4

21,1

6

35,3

45

20,6

32

39,0

3

15,8

10

28,6

3

10,3

4

33,3

5

19,2

4

16,7

91

22,5

37

18,6

 3. Elégedett

5

26,3

7

41,2

43

19,7

29

35,4

2

10,5

13

37,1

11

37,9

3

25,0

1

3,8

8

33,3

96

23,8

93

46,7

     Összesen

19

100%

17

100%

218

100%

82

100%

19

100%

35

100%

29

100%

12

100%

26

100%

24

100%

404

100%

199

100%

Értékrend az erdélyi falvakban

Vizsgálatunkban tizenöt normatív érték mindenikére külön-külön vonatkozó rangsorolást kértünk. A válaszok értékelésénél kiindulópontnak azt a százalékos részarányt vettük, amelyben a megkérdezettek elsõ helyen, azaz „nagyon fontos”-nak ítélték meg az illetõ normatívát. A kiértékelésnél egymás között is összehasonlítottuk a normatív értékek rangsorolását.

A vizsgálatot kéttényezõs bontásban végeztük, ahol a vidék típusa, életkor, iskolázottsági szint és a foglalkozási kategória mellé a nemzetiségi megoszlást vettük második csoportosítási ismérvnek.

38. Az értékeknek tulajdonított fontosság az életkor szerint

 

Életkor (években)

Fontos értékek

18–30

31–40

41–50

51–60

61–70

71–..

   1. Egészség

81,0

83,7

85,5

83,6

83,1

79,5

   2. Karrier

25,0

18,4

18,2

8,9

8,5

6,3

   3. Anyagi jólét

33,0

32,6

34,1

23,0

23,5

16,5

   4. Érdeklõdésének élni

10,9

4,3

6,5

7,5

9,4

3,9

   5. Elvek szerint élni

12,8

9,9

17,8

13,6

18,3

12,6

   6. Családi boldogság

68,2

69,5

68,2

69,0

64,8

61,4

   7. Szexuális elégedettség

24,6

20,6

10,7

8,5

5,2

3,1

   8. Tekintély

33,6

23,4

29,9

26,3

27,2

22,8

   9. Kulturális tevékenység

9,0

6,4

6,5

10,8

11,7

7,9

 10. Magas beosztás

7,6

6,4

8,9

5,2

5,6

3,9

 11. Jó személyes kapcsolatok

36,5

27,7

35,0

34,7

34,7

36,2

 12. Biztos állás

48,3

46,8

38,8

28,2

23,0

15,0

 13. Több szabad idõ

15,6

11,3

7,9

9,9

8,5

4,7

 14. Külföldi utazások

10,4

9,9

6,1

8,0

3,8

2,4

 15. Egyéb

2,8

3,5

1,9

3,8

4,7

2,4

 

Az életkor szerinti bontásban (38. t.) vannak olyan értékítéletek, amelyek nem változnak lényegesen az életkor szerint. Ilyen például az egészség, a családi boldogság és a jó személyes kapcsolatok megítélése. Vannak olyan normatív értékek, amelyeket nagyobb arányban tekintenek fontosnak a fiatalok, kisebb mértékben az idõsebb korosztályok. Ilyenek: az anyagi jólét, karrier, szexuális elégedettség, tekintély, biztos állás, több szabad idõ, külföldi utazások. Nincs szoros lineáris összefüggés a fontossági sorrend szerinti értékelés és a korosztály változása között néhány érték vonatkozásában. Így például a 61–70 évesek között kétszer annyian tekintik nagyon fontosnak, hogy érdeklõdésüknek éljenek, mint a 31–40 éves korosztályban, és ugyanez a helyzet az „elvek szerint élni”, „kulturális tevékenység” értékelésénél is. A fiatalabb korosztályokban viszonylag sok az inkoherens válasz: karrier – biztos állás, anyagi jólét – több szabad idõ, „tekintély” igen, „magas beosztás” nem stb. Elgondolkodtató tény, hogy milyen viszonylag kis arányban tekintik fontosnak a fiatalok a magas beosztást, a kulturális tevékenységet, az „érdeklõdésének élni”, „elvek szerint élni” értékeket, a külföldi utazásokat.

38/a. Az értékeknek tulajdonított fontosság az életkor és a nemzetiség szerint

 

A kérdezett személy életkora és nemzetisége

 

18 – 30

31 – 40

41 – 50

51 – 60

61 – 70

71 – ..

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1. Egészség

127

81,9

43

79,6

74

87,1

40

81,6

126

88,1

54

79,4

120

86,3

55

78,6

115

87,8

60

75,0

55

80,9

42

76,4

  2. Karrier

44

28,4

9

16,7

22

25,9

3

6,1

32

22,4

6

8,8

14

10,1

3

4,3

15

11,5

2

2,5

5

7,4

3

5,5

  3. Anyagi jólét

49

31,6

20

37,0

24

28,2

18

36,7

52

36,4

20

29,4

30

21,6

18

25,7

26

19,8

23

28,8

11

16,2

10

18,2

  4. Érdeklõdésének élni

15

9,7

8

14,8

5

5,9

1

2,0

5

3,5

9

13,2

6

4,3

9

12,9

5

3,8

15

18,8

 

5

9,1

  5. Elvek szerint élni

22

14,2

5

9,3

11

12,9

2

4,1

23

16,1

13

19,1

17

12,2

11

15,7

21

16,0

17

21,3

4

5,9

11

20,0

  6. Családi boldogság

113

72,9

30

55,6

61

71,8

35

71,4

105

73,4

38

55,9

102

73,4

43

61,4

86

65,6

51

63,8

48

70,6

30

54,5

  7. Szexuális elégedettség

38

24,5

14

25,9

17

20,0

9

18,4

15

10,5

7

10,3

8

5,8

9

12,9

3

2,3

8

10,0

1

1,5

3

5,5

  8. Tekintély

61

39,4

10

18,5

24

28,2

9

18,4

48

33,6

14

20,6

39

28,1

16

22,9

43

32,8

14

17,5

18

26,5

10

18,2

  9. Kulturális tevékenység

13

8,4

6

11,1

7

8,2

2

4,1

8

5,6

6

8,8

7

5,0

16

22,9

7

5,3

17

21,3

2

2,9

8

14,5

10. Magas beosztás

13

8,4

3

5,6

9

10,6

 

17

11,9

1

1,5

11

7,9

 

11

8,4

1

1,3

4

5,9

1

1,8

11. Jó személyes kapcsolatok

59

38,1

18

33,3

26

30,6

12

24,5

51

35,7

22

32,4

46

33,1

25

35,7

41

31,3

32

40,0

22

32,4

23

41,8

12. Biztos állás

79

51,0

22

40,7

42

49,4

21

42,9

57

39,9

25

36,8

38

27,3

21

30,0

24

18,3

24

30,0

6

8,8

11

20,0

13. Több szabad idõ

28

18,1

5

9,3

7

8,2

7

14,3

9

6,3

8

11,8

11

7,9

10

14,3

7

5,3

11

13,8

1

1,5

5

9,1

14. Külföldi utazások

19

12,3

3

5,6

8

9,4

6

12,2

7

4,9

5

7,4

6

4,3

10

14,3

2

1,5

6

7,5

1

1,5

2

3,6

15. Egyéb

5

3,2

1

1,9

1

1,2

4

8,2

 

4

5,9

1

0,7

7

10,0

1

0,8

7

8,8

 

3

5,5

      Összesen

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

 

Az életkor–nemzetiség szerinti kéttényezõs vizsgálatban (38/a. t.) szignifikáns eltérés mutatkozik a magyar és román falusi lakosság között a következõkben: a karriert, tekintélyt, magas beosztást 1,5–4-szer többen tekintik fontosnak a románok között, míg az „érdeklõdésének élni” választ 1,5–5-ször nagyobb arányban jelölik fontosnak a magyarok, de csak az idõsebb korosztálybeliek. A fiatalabb román korosztály (18–40 év) nagyobb arányban tekinti fontosnak az „elvek szerint élni” értéket, mint a magyar fiatalok, a helyzet viszont fordított az idõsebb korosztályoknál. Hasonlóképp többen értékelik nagyon fontosnak a családi boldogságot a románok közül. A kulturális tevékenységet általában minden korosztályban a magyarok tekintik fontosabbnak. A szabad idõt a 18–30 év közötti román fiatalok kétszer nagyobb arányban tartják fontosnak, mint a hasonló korú magyarok, viszont a többi korosztályban már a magyarok tekintik nagyobb arányban fontosnak a szabad idõt. A külföldi utazást hasonlóképp a román fiatalok jelzik fontosnak, valamint a 31 év fölötti magyarok. Az értékítéletek nemzetiségi eltérései csak jelzésértékûek, okainak alaposabb feltárása további mélyreható kutatást igényel.

39. Az értékeknek tulajdonított fontosság iskolázottság szerint

 

Iskolázottság

Fontos értékek

8 elemi
vagy kevesebb

Szakmunkás-
képzõ

Középiskola

Fõiskola

  1. Egészség

82,2

86,2

79,5

87,6

  2. Karrier

8,9

17,7

18,1

33,3

  3. Anyagi jólét

25,7

31,0

29,8

27,6

  4. Érdeklõdésének élni

6,4

6,4

8,8

13,3

  5. Elvek szerint élni

12,8

17,2

13,0

22,9

  6. Családi boldogság

64,2

70,0

70,7

71,4

  7. Szexuális elégedettség

6,6

16,7

20,0

20,0

  8. Tekintély

23,9

30,5

29,8

41,0

  9. Kulturális tevékenység

7,2

6,9

11,2

18,1

10. Magas beosztás

4,9

4,9

7,0

17,1

11. Jó személyes kapcsolatok

34,1

30,5

33,5

45,7

12. Biztos állás

25,7

42,4

45,6

40,0

13. Több szabad idõ

7,7

10,3

11,2

19,0

14. Külföldi utazások

5,4

3,0

8,8

19,0

15. Egyéb

2,4

5,9

2,3

4,8

Az értékeknek tulajdonított fontosság az iskolázottsági szint szerint is változik (39. t.). Minél magasabb az iskolázottság szintje, annál nagyobb arányban tekintik fontosnak az alábbiakat: karrier, tekintély, kulturális  tevékenység, magas beosztás, több szabad idõ. Hasonló, ha nem is annyira szoros a kapcsolat az egészség, az érdeklõdésnek élni, elvek szerint élni,  a családi boldogság, a szexuális elégedettség, a jó személyes kapcsolatok és a külföldi utazások vonatkozásában is. A biztos állás a középiskolát és a szakiskolát végzettek számára bír különös fontossággal. Az anyagi jólétet a szakmunkások értékelik nagyobb arányban fontosnak. A nemzetiségi eltérések jelentõsek, a magyarok szignifikánsan  kisebb arányban tekintik fontosnak a karriert, a tekintélyt, a magas beosztást stb. Nagyobb arányban tartják fontosnak, mint a románok, az alábbi értékeket: érdeklõdésének élni, a kulturális tevékenységet, több szabad idõt stb. A fõiskolát végzett magyarok közül többen értékelik nagyon fontosnak az egészséget, a szexuális elégedettséget, a biztos állást, a több szabad idõt, mint a románok, viszont kisebb arányban tekintik fontosnak az anyagi jólétet, az elvek szerint élést, a jó személyes kapcsolatokat, a külföldi utazást (39/a. t.).

39/a. Az értékeknek tulajdonított fontosság az iskolázottság és a nemzetiség szerint

 

A kérdezett személy iskolázottsága és nemzetisége

 

legtöbb 8 elemi

szakmunkásképzõ

középiskola

fõiskola

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1. Egészség

319

86,7

160

 75,1

121

89,0

53

80,3

115

79,9

54

79,4

62

84,9

27

93,1

  2. Karrier

40

10,9

11

5,2

29

21,3

6

9,1

33

22,9

6

8,8

30

41,1

3

10,3

  3. Anyagi jólét

93

25,3

56

26,3

37

27,2

25

37,9

41

28,5

22

32,4

21

28,8

6

20,7

  4. Érdeklõdésének élni

18

4,9

20

9,4

5

3,7

8

12,1

8

5,6

11

16,2

5

6,8

8

27,6

  5. Elvek szerint élni

41

11,1

33

15,5

23

16,9

11

16,7

17

11,8

10

14,7

17

23,3

5

17,2

  6. Családi boldogság

254

69,0

122

57,3

99

72,8

43

65,2

110

76,4

42

61,8

52

71,2

20

69,0

  7. Szexuális elégedettség

20

5,4

17

8,0

22

16,2

12

18,2

28

19,4

15

22,1

12

16,4

6

20,7

  8. Tekintély

111

30,2

29

13,6

44

32,4

18

27,3

48

33,3

15

22,1

30

41,1

11

37,9

  9. Kulturális tevékenység

14

3,8

29

13,6

7

5,1

6

9,1

13

9,0

11

16,2

10

13,7

9

31,0

10. Magas beosztás

26

7,1

3

1,4

9

6,6

1

1,5

13

9,0

2

2,9

17

23,3

 

11. Jó személyes kapcsolatok

122

33,2

78

36,6

42

30,9

19

28,8

45

31,3

25

36,8

36

49,3

10

34,5

12. Biztos állás

94

25,5

55

25,8

60

44,1

25

37,9

65

45,1

31

45,6

27

37,0

13

44,8

13. Több szabad idõ

23

6,3

22

10,3

13

9,6

8

12,1

17

11,8

7

10,3

10

13,7

9

31,0

14. Külföldi utazások

13

3,5

19

8,9

5

3,7

1

1,5

11

7,6

8

11,8

14

19,2

4

13,8

15. Egyéb

2

0,5

11

5,2

3

2,2

8

12,1

2

1,4

3

4,4

1

1,4

4

13,8

      Összesen

368

100%

213

100%

136

100%

66

100%

144

100%

68

100%

73

100%

29

100%

Az értékek rangsorolásánál a foglalkozási kategóriák szerint is különbözõségek mutatkoznak (40. t.). Még az olyan általános értékeknél is szignifikáns különbségek vannak, mint amilyen az egészség vagy a családi boldogság. Például a munkanélküliek csoportjában, valamint a magángazdák közt kisebb arányban szerepelnek azok, akik az egészséget nagyon fontosnak ítélik (71,7%, ill. 74,1%), szemben a nem mezõgazdasági munkásokkal, ahol ez az arány 88,4%, vagy a vállalkozóknál 82,6%. Hasonlóképpen alacsony a családi boldogság értékelése is: a munkanélküliek csoportjában 60,4% tekinti nagyon fontosnak, szemben a 70,3%-os aránnyal a munkások esetében.  Elgondolkoztató tény, hogy a munkanélküliek nagyobb arányban ítélnek nagyon fontosnak egyes értékeket, mint más foglalkozási kategóriák, így például: az anyagi jólét, az „érdeklõdésének élni”, „elvek szerint élni” válaszokat, sõt viszonylag magas az arány a kulturális tevékenység és  külföldi utazások vonatkozásában is. Jelentõs eltérések mutatkoznak a magángazdák és a vállalkozók értékítéletei között is. A legtöbb esetben a vállalkozók ítélték nagyobb arányban fontosnak a vizsgált értékeket, ez alól csak néhány kivétel adódott, mégpedig a kulturális tevékenység és az „érdeklõdésének élni” azok, amelyeket viszonylag több magángazda tekint fontosnak, mint vállalkozó. Sok vonatkozásban a nem mezõgazdasági munkások értékítéletei is eltérnek a magángazdákéitól, a vállalkozókéitól vagy a munkanélküliekéitõl. Számukra különösen nagy a fontossága az egészség és a családi boldogság mellett a biztos állásnak. Kevésbé ítélik fontosnak viszont a jó személyes kapcsolatokat, a több szabad idõt, a külföldi utazásokat.

40. Az értékeknek tulajdonított fontosság a foglalkozási kategóriák szerint

 

Foglalkozási kategóriák

Fontos  értékek

Mezõ-gazdasági munkás

Nem mezõ-gazdasági munkás

Magán-gazdálkodó

 

Vállalkozó

Munka-
nélküli

 

Nyugdíjas

  1. Egészség

89,2

88,4

74,1

82,6

71,7

82,5

  2. Karrier

29,7

19,4

 

32,6

13,2

8,3

  3. Anyagi jólét

35,1

29,7

29,6

37,0

50,9

21,2

  4. Érdeklõdésének élni

5,4

6,9

7,4

2,2

15,1

7,8

  5. Elvek szerint élni

16,2

11,6

9,3

19,6

22,6

15,6

  6. Családi boldogság

70,3

70,3

63,0

63,0

60,4

63,0

  7. Szexuális elégedettség

21,6

19,8

7,4

17,4

11,3

5,8

  8. Tekintély

35,1

30,2

16,7

34,8

18,9

26,8

  9. Kulturális tevékenység

16,2

5,2

11,1

2,2

9,4

10,9

10. Magas beosztás

10,8

6,9

1,9

15,2

9,4

5,8

11. Jó személyes kapcsolatok

35,1

27,6

35,2

54,3

34,0

34,5

12. Biztos állás

56,8

52,6

24,1

37,0

45,3

20,7

13. Több szabad idõ

13,5

10,8

11,1

10,9

13,2

7,3

14. Külföldi utazások

10,8

5,6

7,4

10,9

9,4

3,9

15. Egyéb

8,1

2,2

1,9

 

7,5

3,4

A foglalkozási kategóriákon belül jelentõs eltérések mutatkoznak nemzetiségi hovatartozás szerint is (40/a. t.). A karrier fontosságát minden foglalkoztatási kategóriában a románok ítélik nagyobb arányban fontosnak, és jórészt ez a helyzet a tekintély és a magas beosztás vonatkozásában is. A magyarok nagyobb arányban tartják fontosnak az „érdeklõdésének élni” értéket és a kulturális tevékenységet. Az értékítéletekben szignifikánsnak tekinthetõ a magyar és a román vállalkozók közötti eltérés több normatíva vonatkozásában is. Így például a magyarok sokkal nagyobb arányban ítélik nagyon fontosnak az alábbi értékeket: „érdeklõdésének élni”, családi boldogság, szexuális elégedettség, tekintély, jó személyes kapcsolatok, több szabad idõ. A román vállalkozóknak fontosabb a karrier, az anyagi jólét, a magas beosztás, a külföldi utazás.

A vidék típusa szerinti csoportosításban (41. t.) szembetûnõek a leépülõ ipar melletti falvak eredményei: itt a legalacsonyabb az értékelése a különbözõ normatíváknak, azaz kisebb arányban tekintik ezeket „nagyon fontos”-nak. Az anyagi jólét fontosságát viszont  itt tekintik legtöbben lényegesnek. Jelentõs eltérések mutatkoznak a román és a magyar  lakosság véleményalkotásában: a leépülõ ipari vidék falvaiban a magyarok még a jólétnek sem tulajdonítanak  nagy fontosságot (41/a. t.). A jelenség magyarázata behatóbb vizsgálatot igényel, de ezek az eredmények kétségtelenül jelzésértékûek.

40/a. Az értékeknek tulajdonított fontosság a foglalkozási kategóriák és a nemzetiség szerint

 

A kérdezett személy foglalkozása és nemzetisége

 

mezõ-
gazdasági munkás

nem
mezõ-
gazdasági
munkás

magán-gazdálkodó

vállalkozó

munka-
nélküli

nyugdíjas
vagy más
inaktív

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1. Egészség

20

100,0

13

76,5

201

90,5

67

80,7

13

68,4

27

77,1

24

82,8

11

84,6

18

69,2

19

79,2

340

84,2

157

77,0

  2. Karrier

6

30,0

5

29,4

64

28,8

8

9,6

 

 

12

41,4

2

15,4

4

15,4

2

8,3

46

11,4

9

4,4

  3. Anyagi jólét

7

35,0

6

35,3

64

28,8

23

27,7

5

26,3

11

31,4

12

41,4

4

30,8

13

50,0

12

50,0

91

22,5

53

26,0

  4. Érdeklõdésének
 élni

 

2

11,8

15

6,8

9

10,8

 

4

11,4

 

1

7,7

3

11,5

5

20,8

18

4,5

26

12,7

  5. Elvek szerint
 élni

4

20,0

2

11,8

33

14,9

12

14,5

3

15,8

2

5,7

2

6,9

5

38,5

7

26,9

4

16,7

49

12,1

34

16,7

  6. Családi
 boldogság

18

90,0

8

47,1

172

77,5

50

60,2

13

68,4

21

60,0

16

55,2

10

76,9

16

61,5

15

62,5

279

69,1

123

60,3

  7. Szexuális elégedettség

7

35,0

1

5,9

45

20,3

14

16,9

 

4

11,4

4

13,8

3

23,1

4

15,4

1

4,2

21

5,2

27

13,2

  8. Tekintély

10

50,0

3

17,6

83

37,4

13

15,7

5

26,3

4

11,4

7

24,1

7

53,8

8

30,8

2

8,3

119

29,5

44

21,6

  9. Kulturális tevékenység

3

15,0

3

17,6

18

8,1

9

10,8

 

6

17,1

1

3,4

 

3

11,5

2

8,3

19

4,7

35

17,2

10. Magas beosztás

4

20,0

 

26

11,7

2

2,4

1

5,3

 

6

20,7

 

4

15,4

1

4,2

24

5,9

3

1,5

11. Jó személyes
 kapcsolatok

10

50,0

3

17,6

76

34,2

19

22,9

6

31,6

13

37,1

13

44,8

8

61,5

8

30,8

9

37,5

131

32,4

80

39,2

12. Biztos állás

13

65,0

8

47,1

112

50,5

40

48,2

4

21,1

9

25,7

11

37,9

5

38,5

15

57,7

7

29,2

90

22,3

55

27,0

13. Több szabad
 idõ

3

15,0

2

11,8

28

12,6

12

14,5

2

10,5

4

11,4

3

10,3

2

15,4

5

19,2

1

4,2

21

5,2

25

12,3

14. Külföldi
 utazások

2

10,0

2

11,8

18

8,1

6

7,2

1

5,3

3

8,6

3

10,3

1

7,7

4

15,4

1

4,2

15

3,7

19

9,3

15. Egyéb

2

10,0

1

5,9

1

0,1

5

6,0

 

1

2,9

 

 

2

7,7

2

8,3

3

0,7

17

8,3

      Összesen

20

100%

17

100%

222

100%

83

100%

19

100%

35

100%

29

100%

13

100%

26

100%

24

100%

404

100%

204

100%

 

 

 

 

41. Az értékeknek tulajdonított fontosság a vidék típusa szerint

 

A vidék jellege

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

  1. Egészség

307

80,8

323

87,3

298

80,8

928

82,9

  2. Karrier

42

11,1

70

18,9

51

13,8

163

14,6

  3. Anyagi jólét

100

26,3

90

24,3

119

32,2

309

27,6

  4. Érdeklõdésének élni

50

13,2

17

4,6

17

4,6

84

7,5

  5. Elvek szerint élni

62

16,3

56

15,1

45

12,2

163

14,6

  6. Családi boldogság

241

63,4

284

76,8

226

61,2

751

67,1

  7. Szexuális elégedettség

57

15,0

51

13,8

29

7,9

137

12,2

  8. Tekintély

87

22,9

117

31,6

107

29,0

311

27,8

  9. Kulturális tevékenység

55

14,5

19

5,1

26

7,0

100

8,9

10. Magas beosztás

10

2,6

26

 7,0

36

9,8

72

 6,4

11. Jó személyes kapcsolatok

131

34,5

119

32,2

135

36,6

385

34,4

12. Biztos állás

143

37,6

121

32,7

115

31,2

379

33,9

13. Több szabad idõ

49

12,9

28

7,6

34

9,2

111

9,9

14. Külföldi utazások

29

7,6

29

7,8

19

5,1

77

6,9

15. Egyéb

25

6,6

9

2,4

2

0,5

36

3,2

      Összesen

380

 100%

370

100%

369

100%

1119

 100%

41/a. Az értékeknek tulajdonított fontosság a vidék típusa és a nemzetiség szerint

 

A vidék jellege / a kérdezett személy nemzetisége

 

Központtól
távoli

Központhoz
közeli

Leépülõ ipar
melletti

Összesen

 

román

magyar

román

magyar

román

magyar

román

magyar

  1. Egészség

87

87,9

218

78,1

300

87,5

11

84,6

230

82,4

65

77,4

617

85,6

294

78,2

  2. Karrier

22

22,2

18

6,5

64

18,7

3

23,1

46

16,5

5

6,0

132

18,3

26

6,9

  3. Anyagi jólét

18

18,2

81

29,0

77

22,4

8

61,5

97

34,8

20

23,8

192

26,6

109

29,0

  4. Érdeklõdésének élni

5

5,1

45

16,1

16

4,7

 

15

5,4

2

2,4

36

5,0

47

12,5

  5. Elvek szerint élni

8

8,1

53

19,0

49

14,3

2

15,4

41

14,7

4

4,8

98

13,6

59

15,7

  6. Családi boldogság

71

71,7

169

60,6

266

77,6

12

92,3

178

63,8

46

54,8

515

71,4

227

60,4

  7. Szexuális elégedettség

9

9,1

47

16,8

47

13,7

1

7,7

26

9,3

2

2,4

82

11,4

50

13,3

  8. Tekintély

28

28,3

59

21,1

108

31,5

4

30,8

97

34,8

10

11,9

233

32,3

73

19,4

  9. Kulturális tevékenység

4

4,0

51

18,3

18

5,2

 

22

7,9

4

4,8

44

6,1

55

14,6

10. Magas beosztás

6

6,1

4

1,4

25

7,3

 

34

12,2

2

2,4

65

9,0

6

1,6

11. Jó személyes kapcsolatok

30

30,3

101

 36,2

105

 30,6

7

53,8

110

39,4

24

28,6

245

34,0

132

35,1

12. Biztos állás

46

46,5

96

34,4

111

32,4

4

30,8

89

31,9

24

28,6

246

34,1

124

33,0

13. Több szabad idõ

7

7,1

42

15,1

27

7,9

1

7,7

29

10,4

3

3,6

63

8,7

46

12,2

14. Külföldi utazások

3

3,0

26

9,3

24

7,0

3

23,1

16

5,7

3

3,6

43

6,0

32

8,5

15. Egyéb

 

25

9,0

7

2,0

 

1

0,4

1

1,2

8

1,1

26

6,9

      Összesen

99

100%

279

100%

343

100%

13

100%

279

100%

84

100%

721

100%

376

100%

Következtetések

1. A kutatási eredmények jelzik, hogy az erdélyi falvak szintjén nem alkalmazhatók egységes megoldási módszerek. A változások felerõsítették a polarizációt mind a falvakban, mind a falvak között. A szegénység szimptómái bizonyos demográfiai és etnikai csoportoknál fokozottabban jelentkeznek, így a munkaképtelen öregeknél és a cigány etnikum egy részénél. A falusi lakosságnak egy olyan szegmense alakult ki – részben az aktív korosztályban is –, amely képtelen a munkaerõpiaci reintegrálódásra, tehát társadalmi segélyre szorul. A falvak között is vannak olyanok, amelyek annyira gyenge technikai és társadalmi infrastruktúrával  rendelkeznek, hogy önerõbõl képtelenek a fejlõdés beindítására.

2. A romániai földreprivatizáció önellátó kisparaszti mezõgazdaságot teremtett, és csak kismértékben alakultak ki falusi mezõgazdasági vállalkozások.

3. A falusi  lakosság vásárlóereje csökkent. Sokan az önellátásra rendezkedtek be, ami nem segíti elõ, sõt gátolja a falusi nem mezõgazdasági vállalkozások  alakulását, megerõsödését és így a kiegészítõ jövedelem termelését.

4. A piacgazdasági mechanizmusok, az agrárpolitikai eszközök csak kismértékben  képesek  hatni  a kisparaszti önellátó gazdaságokra, így viszonylag  hosszú idõszakra lesz szükség a versenyképes mezõgazdasági üzemek kialakulásához.

5. A falusi népesség nagy része kockázatkerülõ, nincs vállalkozói mentalitása, még kedvezményes hitelezés esetén is fél  vállalkozni.

6. A beinduló privatizáció további foglalkoztatási terheket ró a mezõgazdaságra, ami lassítja a földkoncentráció folyamatát, az életképes gazdaságok létrejöttét.

7. A falvak fejlõdésére vonatkozó stratégiai elképzelések kiforratlanok, és legtöbben még mindig alapvetõen a központi támogatásokra számítanak.

  8. A falubeli gazdák együttmûködésének alacsony szintje, valamint az érdekszövetségi  szervezettség  szinte teljes hiánya  gátolja  a hatékonyabb termelést, szervezést, és különösen a beszerzést és értékesítést  teszi költségesebbé.

  9. A  falun élõk szubjektív véleménye életükrõl vidékenként eltérõ. Sokkal  kisebb az elégedetlenek aránya a tradicionális mezõgazdasági falvakban, ahol a  munkanélküliség  hatása kevésbé  érzõdik, és nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek.

10. A falusi lakosok közül a legnagyobb arányban a  fiatalok, különösen az alacsony szakképzettségûek elégedetlenek, akik nehezen találnak városi munkahelyet, a falusi munkát pedig nem szívesen vállalják.

11. Viszonylag nagy az elégedettek aránya a vállalkozók és a nyugdíjasok között, akik általában mezõgazdasági  tevékenységet is folytatnak jövedelemkiegészítõ, önellátó céllal.

12. A különbözõ normatív értékek fontossági megítélésénél jelentõs a  korcsoportok, az iskolázottsági szint, valamint a foglalkozási kategóriák közötti eltérés.

13. A fiatalabb korosztály esetében az elvárások  inkoherens  jellege szembetûnõ.

14. A munkanélküliek csoportjában a normatív értékek elértéktelenedése  tapasztalható.

15. A románokhoz képest a magyarok között szignifikánsan kevesebben vannak azok, akik   nagy fontosságot tulajdonítanak a karriernek, a tekintélynek, a hatalomnak, azaz a magas beosztásnak. Ez a nemzetiség szerinti eltérés  annál inkább szembetûnõ, mert kortól, iskolázottsági szinttõl,  foglalkozástól függetlenül jelentkezik.

A fentiekbõl kitûnik, hogy a vidéki foglalkoztatási gondok  eltérõen jelentkeznek a különbözõ régiókban, de közös probléma, hogy a mezõgazdasági üzemek kis méreteik folytán csak részfoglalkoztatást és alacsony jövedelmet biztosítanak a termelõknek. Hasonlóképpen negatívum a vállalkozások kis aránya és a jelenlegi alkalmazottak munkahelyeinek fokozódó bizonytalansága. A falu, amelytõl a kilencvenes évek elsõ felében még a megélhetés reményét várták a városi állásukból elbocsátott ingázók, sõt egyes, a városból visszatelepedett örökösök is, egyre kevésbé képes újabb foglalkoztatási terhek viselésére, még rövid távon is. A viszonylag alacsony falusi munkanélküliségi ráta fokozódó latens munkanélküliséget takar, és a vidék fejlõdése hosszú távon csakis a mezõgazdaságon kívüli foglalkoztatás fejlesztésével érhetõ el. Ily módon épp a falu mai helyzete, a falvak eltartóképességének csökkenése az egyik akadálya az új, liberálisabb agrárpolitikai irányvonal megvalósításának a városi  munkanélküliség fokozódása közepette. Ugyanakkor viszont hosszú távra az új agrárpolitika életbeléptetése segíthetné a falvak talpraállását is, bár a  vidék általános problémáinak kezelése nem egyszerûen agrárpolitikai kérdés. A mezõgazdasági termelés hatékonyságának növekedése, a nagyobb birtokstruktúrák kialakulása együtt fog járni a mezõgazdaság eltartóképességének  további  csökkenésével;  ezért falun részben az ipari termelés, de még inkább a kereskedelem, a szolgáltatás, a falusi turizmus fejlesztésének ösztönzésére lesz szükség. A jelenlegi átmeneti válság átvészeléséhez a kistermelõ önellátó gazdaságok szociális támogatására is szükség  van. Az új agrárpolitika sikere jórészt attól függ, hogy az milyen térségfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai, infrastruktúrafejlesztési elképzelésekkel egészül ki. Egyelõre  döntõen fontos, hogy a mezõgazdaság minél több  helyi lakosnak nyújtson megélhetést, mert ezeknek az embereknek az agrártevékenységbõl való kiszorulása jelentõs szociális feszültséget eredményezne, és ellehetetlenítené a beinduló gazdasági reformfolyamatot.14

 

 


  1 Monitorul Oficial al României III(1991). nr. 37. Art. 8.

  2 Anuarul Statistic al României. Buc.1996. 449.

  3 Timariu, Gh.: Agricultura de stat în România în lichidare sau restructurare? Tribuna Economicã 1997. 24. sz. 7. és ennek alapján a szerzõk számításai.

  4 I. m. Uo.

  5 I. m.Uo.

  6 I. m. Uo.

  7 I. m. Uo.

  8 I. m. Uo.

  9 Bold. I.–Crãciun, A.: Exploataþia agricolã. Buc. 1994. 70.

10 Gavrilescu, D.: The main objective of agricultural reform will be the formation of the family farm in Romania. Romanian Economic Observer III (1997). 1–2. sz. 4.

11 Legea nr. 1 privind protecþia socialã a ºomerilor ºi reintegrarea lor profesionalã. Monitorul Oficial al României  III (1991). nr. 1.

12 Anuarul Statistic al României. Buc. 1996. 141.

13 Kisbács (Baciu)— Kolozs megye; Csarnóháza (Bulz) — Bihar megye; Kajántó (Chinteni) — Kolozs megye; Csombord (Ciumbrud) —Fehér megye; Lázár (Lazuri) — Szatmár megye; Homoródszentmárton (Mãrtiniº) — Hargita megye; Kászonaltíz (Plãieºii de Jos) — Hargita megye; Prázsmár (Prejmer) — Brassó megye; Retteg (Reteag) — Beszterce-Naszód megye.

* Egyidejûleg több mûvelési mód is lehetséges

14 Az ACE-PHARE 94–0598R kutatási programot dr. Nigel Swain. a liverpooli egyetem Kelet-közép-európai Tanulmányok Intézetének aligazgatója koordinálta, és az EU finanszírozta. A romániai kutatócsoportban a szerzõk mellett részt vett Neményi Ágnes faluszociológus, egyetemi adjunktus. A kérdõíves felmérést négy faluban Vincze Mária, öt faluban pedig Neményi Ágnes irányította, az SPSS-es adatfeldolgozást Mezei Elemér végezte. A jelen dolgozat témafelvetése a szerzõk egyéni munkája.

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék