|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. A falu lakosságának felekezeti megoszlása (1850–1992)
3. Oltszakadát lakosságának nemzedéki szerkezete 1998-ban
4. Az endogámia és exogámia alakulása Oltszakadáton
|
Év |
Házasságkötések száma összesen |
Lokálisan endogám |
Lokálisan exogám |
Felekezetileg endogám |
Felekezetileg exogám |
Etnikailag endogám |
Etnikailag exogám |
1906 |
3 |
3 |
– |
3 |
– |
3 |
– |
1907 |
2 |
2 |
– |
2 |
– |
2 |
– |
1908 |
2 |
2 |
– |
1 |
1 |
2 |
– |
1909 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1910 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1911 |
2 |
2 |
– |
1 |
1 |
2 |
– |
1912 |
4 |
2 |
2 |
2 |
2 |
4 |
– |
1913 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1914 |
1 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
– |
1915 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1916 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1917 |
1 |
1 |
– |
1 |
– |
– |
1 |
1919 |
3 |
2 |
1 |
3 |
– |
3 |
– |
1920 |
3 |
3 |
– |
3 |
– |
3 |
– |
1921 |
1 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
– |
1922 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
– |
1923 |
4 |
2 |
2 |
3 |
1 |
4 |
– |
1924 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
– |
1925 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1926 |
5 |
3 |
2 |
3 |
2 |
5 |
– |
1927 |
5 |
3 |
2 |
4 |
1 |
5 |
– |
1928 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1929 |
2 |
2 |
– |
2 |
– |
2 |
– |
1930 |
4 |
3 |
1 |
3 |
1 |
4 |
– |
1931 |
5 |
5 |
– |
3 |
2 |
5 |
– |
1932 |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
1 |
– |
1933 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1934 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
– |
1935 |
4 |
2 |
2 |
2 |
2 |
3 |
1 |
1936 |
3 |
3 |
– |
2 |
1 |
3 |
– |
1937 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1938 |
2 |
2 |
– |
2 |
– |
2 |
– |
1939 |
4 |
4 |
– |
2 |
2 |
4 |
– |
1944 |
1 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
– |
1945 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
– |
1946 |
6 |
4 |
2 |
5 |
1 |
6 |
– |
1947 |
2 |
2 |
– |
2 |
– |
2 |
– |
1948 |
4 |
3 |
1 |
3 |
1 |
4 |
– |
1949 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1950 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1951 |
3 |
3 |
– |
3 |
– |
3 |
– |
1952 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
– |
1953 |
2 |
2 |
– |
2 |
– |
1 |
1 |
1954 |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
1955 |
3 |
– |
3 |
– |
3 |
3 |
– |
1956 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1957 |
1 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
– |
1958 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1959 |
3 |
2 |
1 |
2 |
1 |
3 |
– |
1960 |
2 |
2 |
– |
1 |
1 |
2 |
– |
1961 |
2 |
– |
2 |
1 |
1 |
2 |
– |
1962 |
3 |
– |
3 |
– |
3 |
3 |
– |
1964 |
2 |
– |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 (!) |
1965 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1966 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1967 |
3 |
– |
3 |
– |
3 |
2 |
1 |
1968 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1969 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1970 |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1 |
– |
1971 |
3 |
– |
3 |
1 |
2 |
2 |
1 |
1972 |
3 |
1 |
2 |
3 |
– |
3 |
– |
1973 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1974 |
4 |
1 |
3 |
– |
4 |
2 |
2 |
1975 |
2 |
2 |
– |
1 |
1 |
1 |
1 |
1976 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1977 |
2 |
2 |
– |
– |
2 |
2 |
– |
1978 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
2 |
– |
1979 |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
1 |
– |
1980 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1981 |
3 |
2 |
1 |
– |
3 |
2 |
1 |
1982 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1983 |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
– |
1 |
1984 |
2 |
1 |
1 |
– |
2 |
– |
2 |
1985 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1 |
– |
1986 |
2 |
– |
2 |
– |
2 |
1 |
1 |
1987 |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
– |
1 |
1988 |
6 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
1989 |
2 |
2 |
– |
2 |
– |
2 |
– |
1990 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1991 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1992 |
1 |
1 |
– |
– |
1 |
1 |
– |
1993 |
2 |
1 |
1 |
– |
2 |
1 |
1 |
1994 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
1995 |
2 |
– |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1996 |
2 |
2 |
– |
1 |
1 |
2 |
– |
1997 |
2 |
1 |
1 |
– |
2 |
2 |
– |
1998 |
2 |
1 |
1 |
2 |
– |
1 |
1 |
Összesen |
161 |
97 |
64 |
88 |
73 |
139 |
22 |
[1] Kósa László: Dél-erdélyi mozaik. Hitel IV(1991). 18. 22–25; Mohay Tamás: Magyar szórványok Dél-Erdélyben. = M. T.: A Duna menti népek hagyományos mûveltsége. Bp. 1991. 67–74.
[2] Vámszer Géza: Szakadát. Egy szebenmegyei magyar szórvány. Kolozsvár 1940. 46–52.
[3] Oltszakadát egészen Trianonig adminisztratív szempontból az újegyházi (Leschkirchen) járáshoz tartozott, majd 1924-tõl a szomszédos és román többségû Felekhez (Avrig) csatolták. Lásd Vámszer Géza: i.m. 20; Binder Pál: Oltszakadát. = B. P.: Közös múltunk. Románok, magyarok, németek és délszlávok feudalizmus kori falusi és városi együttélésérõl. Bukarest 1982. 57–58; 322–323.
[4] Vámszer Géza: i.m. 32–33.
[5] Vámszer Géza: i.m. 29–30; Binder Pál: i.m. 57–58.
[6] Vámszer Géza: i.m. 34–35.
[7] A helyi szájhagyomány egészen napjainkig megõrizte azt a történetet, hogy a templomra lövöldözõk pár év alatt súlyosan megbetegedtek, és hosszas kínok közepette meghaltak. Lásd uo. 37.
[8] Uo. 38.
[9] Uo. 34–36.
[10] Uo. 42.
[11] Podea, Ioan: Monografia comunei Sacadate. Sibiu 1911.
[12] Prie, Octavian: Un sat românesc din Ardeal în strãvechile sale întocmiri ºi obiceiuri. Cluj 1933.
[13] Vámszer Géza: i.m.
[14] Oltszakadát község belsõségének vázlatos térképe. Lásd uo. 137.
[15] 1948–89 között a romániai nacionalista-kommunista körök betiltották a görög katolikus egyház mûködését. Az oltszakadáti görög katolikus hívek az 1989-es romániai rendszerváltást követõ évtizedben nem tudták visszaszerezni egykori templomukat.
[16] A falu nyelvhasználatára az jellemzõ, hogy a magyarok jól beszélik a románt is, ugyanakkor csak azok a románok értenek magyarul, akik vegyes házasságban élnek. A közvetlen szomszédok jelentõs magyar szókészlettel rendelkeznek.
[17] Pozsony Ferenc: Szól a kakas már. Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban. Csíkszereda 1998. 88–90.
[18] A letelepült cigányokról a magyarok meglehetõsen pozitív képet éltetnek. Beszélgetéseink közben rendszerint azt hangsúlyozták, hogy azok annyira beilleszkedtek a román társadalomba és értékrendbe, hogy már nem is lehet megkülönböztetni õket egymástól. A lopást, vagyis a személyi tulajdon megsértését az utóbbi két csoport „megbocsátható” bûneként nevezték meg.
[19] Pozsony Ferenc: i.m. 37–61; 75–79.