Jelentés az Erdélyi
Múzeum-Egyesület honismereti-helytörténeti pályázatáról
Az
Erdélyi Múzeum-Egyesület 1993 tavaszán újra meghirdette korábban nagy sikert aratott
honismereti pályázatát. Az 1994. december 31-i határidővel zárult
pályázatra az előzőnél kevesebb, 23 pályamunka érkezett be, közülük 4
néprajzi, 4 nyelvészeti. 4 intézménytörténeti, 1 művészettörténeti, 3 gazdaságtörténeti és 8 helytörténeti
mű. Az EME elnöksége a pályaművek elbírálására bizottságot
küldött ki, ennek tagjai: Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh
István, Keszeg Vilmos, Kiss András, Kovács András, Murádin László, Sipos Gábor.
A bizottság megállapodott a pályázatok
elbírálásának szempontjaiban. Értékelendő elsősorban az eredetiség,
új, főként levéltári forrásanyag hasznosítása, illetőleg a terepen
végzett gyűjtőfeltáró munka, ugyanígy a feldolgozás módszeressége.
Csupán másodsorban vehetők figyelembe a főként már korábban megjelent
munkákra támaszkodó dolgozatok és amelyek csak hellyel-közzel tükrözik a tudományos módszerességet. Az eredeti
kutatásokat teljesen nélkülöző vagy a bemutatásban a tudományos
módszereket figyelmen kívül hagyó munkák jutalmazásra vagy dicséretre nem
javasolhatók, mivel a pályázat körülményeinek nem felelnek meg. A
bírálóbizottság szaktudományonként referenseket kért fel a pályaművek
elolvasására és véleményezésére.
Történész
szakbizottság: Csetri Elek. Egyed Ákos. Imreh István, Kiss András, Kovács András,
Sipos Gábor, Tonk Sándor
Néprajzos
szakbizottság: Kós Károly, Keszeg Vilmos
Nyelvész szakbizottság: Murádin
László. Csomortáni Magdolna
Szakértők:
Benkő András zenetörténész, Makkai János bányamérnök. Molnár Jenő ny.
egyetemi tanár.
Május
11-én Benkő Samu elnökletével összeült a kiküldött bírálóbizottság,
egybevetette a szakbizottságok írásban benyújtott bírálatait (pályamunkánként
kettőt), és betekintett a díjazásra vagy dicséretre ajánlott dolgozatokba.
Megállapította, hogy I. díjban olyan eredeti kutatásokra alapozott és
tudományos módszerességgel megírt mű volna részesíthető, amely igen közel
áll a nyomdakész, kiadható állapothoz. Sajnálattal állapította meg. hogy
első díjra érdemes munka a pályázatok
között nem akadt. Alapos mérlegelés után a bizottság úgy döntött, hogy
négy művet II. díjban, hat művet III. díjban részesít, öt munkát
pedig dicséretre érdemesít. A rendelkezésre álló szűkös anyagi alapokat
mérlegelve a bizottság elhatározta, hogy a II. díj 130 000, a III. díj pedig 80
000 lejjel és mindkettő oklevéllel jutalmazandó, a dicséretet nyert
pályamunkák szerzői szintén oklevelet kapnak.
Ezek után került
sor a díjazott és dicséretben részesített pályaművek jeligés borítékainak felbontására. A nyertes munkák címét,
szerzőik nevét rövid méltatással együtt az alábbiakban közöljük:
II. díjban részesült
1. A Csík megyei
Magánjavak c. pályamű, jeligéje "Kakukkfütty", szerzője
Tamás Sándor, Csíkszereda. Bírálatában Imreh István és Kiss András kiemeli,
hogy a volt székely határőrezredek vagyonának sorsa az első
világháború után a nemzetközi fórumokig eljutó nemzetiségi sérelmek tipikus
formájaként ismeretes. A szerző Venczel József 1943-as tanulmányának forrásbázisát
kiszélesítette, előadásában 1944. szept. 1-ig ér el, jegyzetelési módja
azonban jobbítható.
2. A volt Nagy-Küküllő vármegye helységei c. pályamunka, jeligéje "Nagy-Küküllő", szerzője
Szentannai Mózes, Segesvár. Csetri Elek bírálatában megállapítja, hogy 20 magyarlakta
falu rövid történetét és alapos szociográfiai felmérését nyújtja a dolgozat, a
gazdag adattár helynévgyűjtéssel egészül ki. Sipos Gábor
elfogadta a bírálat szempontjait.
3.
Bányászati és kohászati
emlékek. A bánsági bányászati és kohászati technika fejlődése (1800-1990) c. pályamű, jeligéje "Mente et malleo", szerzője
Brindza Károly, Boksánbánya. Bírálói,
Csetri Elek történész és Makkai János bányamérnök kiemelik, hogy a dolgozat
eredeti forrásanyagra épült, tudományos módszerrel íródott és
jelentős hozzájárulás a Bánság ipartörténeti, technikatörténeti
feltárásához. Szerzője azonban nem ismeri tökéletesen a magyar bánya- és
kohóipari szakkifejezéseket.
4. A 100 esztendős tordaszentlászlói dalkör az
egyetemes és erdélyi magyar közművelődés szolgálatában (1888-1988) c. pályamunka, jeligéje "Dalkör", szerzője
Boldizsár Zeyk Imre, Tordaszentlászló. Bírálói (Benkő András, Keszeg
Vilmos) megállapítása szerint a dolgozat levéltári
forrásanyagot, egykorú sajtóközleményeket, személyes emlékeket felhasználva
állítja időrendbe a nagy múltú és újra reneszánszát élő
énekkar történetét.
III. díjban részesült
1.
Hajdani szász települések
történeti helynévanyagából c.
munka, jeligéje "Terra Pype", szerzője
Burus János,
Csíkszereda. Csomortáni Magdolna és Murádin László bírálatukban megállapítják, hogy négy szász település magyar
helyneveit sorakoztatja fel gondos levéltári és helyszíni gyűjtés
alapján.
2.
Detta város története 1848-1918
között c. pályamű, jeligéje "Klió",
szerzője Pálkovács István, Temesvár. Bírálatában Kiss András kiemeli a
dolgozat érdemeként a szorgalmas adatgyűjtést, az adatok jó
egybefűzését és a világos előadásmódot, hiányolja viszont a jegyzetapparátust.
3. A váradi konventuális ferences kolostor c. pályamunka, jeligéje "Pax et bonum", szerzője
Emődi Tamás, Nagyvárad. Bírálói (Kovács András, Tonk Sándor)
megállapítják, hogy szerzője önkéntes leletmentést végezve egy középkori
templom és kolostor alapfalait rekonstruálta rajzban, művészettörténeti,
településtörténeti források, térképek és telekkönyvi adatok alapján sikerült az
azonosítást is elvégeznie. Tudományos módszerességének erényeit csak a jegyzetelés
hibái csökkentik.
4.
Udvarhely szék-Udvarhely
vármegye. Közigazgatási változások c.
pályamű, jeligéje "Udvarhely", szerzői
Hermann Gusztáv Mihály és Zepeczáner
Jenő, Székelyudvarhely. Imreh István
és Kiss András bírálatában megjegyzi: a közigazgatás-történeti téma önmagában
is úttörő jellegű, a pályamű alapos, szakszerű, értékes
munka, csupán történeti bevezető részét kellene rövidebbre fogni.
5.
Cimboraságok c. pályamunka, jeligéje "Tempora mutantur", szerzője
Csergő Bálint, Csíkszereda. Bírálói
(Kós Károly, Keszeg Vilmos) kiemelik, hogy az értékes néprajzi hozzájárulást
jelentő mű alaposan áttekinti a társulás formáit, szükségesnek
mutatkozik azonban a komparatisztikai vizsgálat.
6. Adatok a sóvidéki erdőgazdaság és faipar
történetéhez c. pályamű, jeligéje "Magyari", szerzője Zsigmond József, Marosvásárhely.
Molnár Jenő bírálatában megjegyzi, hogy a gazdaságtörténeti, technológiai
és néprajzi jellegű munka részletes történeti visszapillantással ismerteti
az erdőhasznosítást. A leírások azonban tömöríthetők. Szempontjait
Sipos Gábor is elfogadta.
A
bírálóbizottság dicséretben részesítette a következő pályamunkákat:
1. Fodor Ferenc (Marosvásárhely): Kilyénfalva
2. Szilágyi Magdolna (Székelyudvarhely): Székelyvarság
helynevei
3. Demény Enikő, Orbán Mária, Prokop Zoltán: Lázári
község monográfiája
4. Fekete Árpád, Józsa András, Szőke András, Zepeczáner
Jenő: Szováta története az I. világháború végéig
5. Coroi Artúr: Altorja társadalma a XVIII. század
első harmadában egy ismeretlen forrás tükrében.
A
bírálóbizottság megállapítja, hogy a következő jeligéjű munkák nem
feleltek meg a pályázat feltételeinek:
Barcaság-Deményháza-Gyimesvölgye
a hazám - Ismerd a múltat - Kabolás-Kuti- Székely Vándor-Vadvirág.
Kolozsvár, 1995. május 16-án
Sipos Gábor titkár