Deé Nagy Anikó

A Bolyaiak könyvtára

Amikor a Bolyaiak könyvtáráról szólunk, mindenképpen tisztázni kell egy dolgot. Nem a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtárra gondolunk, hanem a két nagy matematikus, Bolyai Farkas és János magántékájára, az egykor tulajdonukat képezõ könyvgyûjteményre. Félreértésre csak az adhat okot, hogy a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtárát 1955-ben a Bolyaiakról nevezték el. Ma ez a 80 000 kötetes könyvtár a Teleki Téka könyvállományával együtt az erdélyi könyvkultúra egyik legjelentõsebb gyûjteménye s egyben a Bolyaiak könyvhagyatékának õrzõhelye is.

A rekonstrukció

Bõ három évtizede, amikor a Teleki–Bolyai Könyvtárhoz szegõdtem, Benkõ Samu ösztönzésére láttam hozzá a Bolyaiak magántékájának rekonstruálásához. Igazából akkor még nem is sejtettem, hogy mire vállalkozom. A feladat ugyanis elsõ lépésként a kollégiumi könyvtár több tízezer kötetének átvizsgálását jelentette. Innen kellett kifejteni a Bolyai Farkas és János professzor bejegyzését õrzõ könyveket. Korábban már történt erre kísérlet. 1961-ben az akkori könyvtárosok összeállítottak egy tulajdonosjegyzéket. Ebben azonban a Bolyaiak tulajdonában lévõ könyvek közül mindössze tíz kötet szerepelt. Nyilvánvaló volt, hogy ennél sokkal több könyv lappang az állományban, hiszen a kollégium történetét 1879-ben összeállító Koncz József már említi, hogy Bolyai Farkas halála elõtt könyveit az iskolára hagyta (145 mûvet 239 kötetben).[1] Ezeket a könyveket két év múlva Albert Márton könyvtárnok vezette be a könyvtár állománynaplójába.[2] Ide általában az adományozó neve alatt, azaz adományok szerint iktatták a könyveket. A Bolyai-hagyaték esetében azonban másként történt. Bibliotheca Mathematica cím alatt a 6627–6750. sz/1 leltárszámok közé, az adományozó nevének feltüntetése nélkül írta be a könyvtárnok a tételeket. Még nagyobb baj, hogy értelemszerûen a nem matematikai tárgyú mûvek nem is kerültek ide. Ilyenformán ez a leltárnapló csak részlegesen használható a Bolyaiak könyvtárának rekonstruálásához. Maradt tehát a possessorbejegyzést õrzõ kötetek kiválogatása a leltárnaplóban szereplõ könyvek kikeresése mellett. Ez utóbbi azonban már csak azért sem volt könnyû és hibalehetõség nélküli feladat, minthogy a kollégiumi könyvtár állományát az 1950-es évek végén újraleltározták, a könyvek új helyrajzi számot kaptak. Így a leltárnaplóban szereplõ szerzõ vagy címszó segítségével kellett az új jelzet alatt szereplõ könyveket visszakeresni. Nehéz volt a döntés a több példányban is meglévõ munkák esetében, különösen akkor, ha a kötet semmiféle tulajdonosbejegyzést sem õrzött. Végül mégiscsak sikerült 116 könyvet azonosítani. Munkám eredményét A két Bolyai könyvtára címmel a bukaresti Könyvtári Szemlében tettem közzé.[3] Pár hónap múlva jelent meg Budapesten Fráter Jánosné Bolyai Farkas könyvtára címû közleménye.[4] Õ azt a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában õrzött, Bolyai Farkas kezétõl származó dokumentumot közölte, mellyel annak idején a marosvásárhelyi professzor könyvtára sorsáról intézkedett, s melyhez egy a könyveit felsoroló lajstromot is csatolt.

Bolyai Farkas lényegében százados szokást követett, amikor 1856-ban könyveit a református kollégiumi könyvtárra testálta. Úgy látszik, biztonságosnak és a köz számára is hasznosnak vélte ezt a megoldást. Bolyai János zúgolódott is apja döntése miatt. „A könyveit a néhai fiatal koromban, meddig hozzám is sok jó indulatot tanúsított, több ízben nekem ígérte volt azon ki-fejezettel, hogy »azoknak Tiednek kell lenniük«, késõbb azonban [...] a Koll. Könyvtárába adni határozta, mire nézve ugyan, jó helyre menvén, egyébaránt nem volna kifogásom vagy nehézségem, de szándokát még életében megértvén csakugyan ki-nyilatkoztattam, hogy lássa, csináljon vele, a’mit tetszik, annyit mondok, hogy én ezt nem tettem volna...”[5] – veti papírra zsörtölõdését. Bolyai Farkas pedig már korábban kísérletet tett János haragjának csillapítására. Végrendelkezését kiegészíti azzal, hogy fia a kollégiumnak beadott könyveket tetszése szerint használhassa, haza is vihesse. Ugyanakkor kötelezze magát arra, hogy a kikért könyveket hiánytalanul visszaszolgáltatja. Halála esetén pedig a nála levõk kerüljenek vissza az iskola könyvtárába.

Fráterné közleményébõl az is kiderül, hogy az MTA Kézirattára Bolyai Farkas autográf könyvjegyzéke mellett egy errõl készült korabeli másolatot is õriz, mely nem tartalmazza Bolyainak a Gauss munkáira vonatkozó megjegyzéseit (lásd a mellékelt könyvtárjegyzék 41, 42. számú tételeit). Talán azért nem másolta át a jegyzéket készítõ ezt a részt, mert, mint látni fogjuk, ezeket a köteteket Bolyai nem a tanodának, hanem a marosvásárhelyi Teleki Tékának ajándékozta. A másolati példány viszont igen értékes, mert Bolyai János rávezeti néhány nála maradt könyv címét, melyeket, mint írja, maga ad be a kollégium könyvtárába: „Az öreg halála után János fija még be-adta a következõköt.”

Bolyai Farkas és János autográf könyvlistái (lásd a mellékletben) s a könyvtár korabeli állománynaplója segítették tehát a Bolyaiakról elnevezett s ma a kollégiumi könyvtár jogutódjaként mûködõ gyûjteményben lappangó Bolyai könyvhagyaték rekonstruálását.

A könyvekben lévõ tulajdonosbejegyzések vizsgálatát természetesen ki kellett terjeszteni a marosvásárhelyi könyvtár egészére.[6] Bolyaiak kézjegyét õrzõ kötetek kerültek elõ a Teleki Téka gyûjteményébõl s a könyvtár más részlegeibõl is.

Az azonosítások eredményeként összeállt Bolyai-hagyaték 152 munkát tartalmaz 238 kötetben.

A legtöbb könyv egykor a Bolyai Farkas tulajdonában volt, de mint elõbb szóltunk róla, a kollégiumi könyvtárra maradtak Bolyai János kézjegyét õrzõ kötetek is. Amint a könyvekben lévõ beírások jelzik, ezek egy részét János apjától kapta, a többit tanulmányai idején vagy késõbb maga szerezte.

A Bolyaiak magántékájához tartozónak tekintettük azokat a köteteket is, melyekben Bolyai Gergely neve olvasható. Hiszen ezek legtöbbjét ugyancsak Bolyai Farkas ajándékozta kisebbik fiának.

Nem sokkal azután, hogy a Bolyaiak könyvtáráról szóló 1968-as közlemény megjelent, több jelzés is érkezett arról, hogy Marosvásárhelyen kívül máshova is kerültek a Bolyaiak nevével jegyzett kötetek. Vita Zsigmond a Bolyaiak könyvei Enyeden címû közleményébõl[7] tudjuk, hogy Lagrange német nyelvû matematika-könyve Fogarasi Béla nagyenyedi számtantanár hagyatékával 1910-ben került az enyedi kollégium könyvtárába. A kötet Bolyai János tulajdonosi beírását õrzi.[8] Szász Károlynak és tanítványainak Elsõrangú határozott egyenletek föloldásának új kezelési módszere címû vizsgai meghívójában Bolyai Farkas aláírását találjuk. Farkas Sándor egykori kollégiumi könyvtáros adományából került az iskolai könyvtárba Vega matematikája[9], melyben Bolyai János neve mellett az 1823-as évszám is olvasható.

Budapesten az MTA Könyvtárában is találunk néhány könyvet, melyek a Bolyaiak tulajdonosbejegyzését vagy saját kezû lapszéli jegyzeteit rejtik. Gauss Disquisitiones arithmeticae c. mûve lipcsei kiadásában[10] Bolyai János autográf névbeírása és több lapszéli ceruzajegyzése található. Az Appendix 1832-es kiadásának[11] hiányzó címlapját Bolyai János kézírással pótolta, apja pedig a szerzõre vonatkozó adatokkal egészítette ki. A Tentamen elsõ kötetében található kerek pecsét arra utal, hogy a kötet[12] a marosvásárhelyi Református Fõtanoda Könyvtárából került az Akadémiai Könyvtár tulajdonába. Az 1829-ben nyomtatott Arithmetika elejének rövidített kiadásában[13] a következõ beírás található: „Bolyai Gergelyé az Édes Apja ajándékábul. 846, mar. 18.”

„Ritka szerencsés” Köteles Sámuel könyve (a könyvtárjegyzék 68. számú tétele), mely hosszas vándorút után került vissza társai mellé. Koncz József könyvtáros jegyezte be a kötetbe, hogy 1880-ban a kollégium elöljárósága cserébe adja a helybeli római katolikus gimnázium könyvtárának Köteles munkáját. Minthogy az elmúlt években a katolikus gimnázium könyvtárának egy része szintén a Teleki– Bolyai könyvtárhoz került, a szóban forgó könyv ma ugyancsak ahhoz az állományhoz tartozik, mint a Bolyai-hagyaték eddig azonosított többi kötete.

A Teleki Tékának adományozott kötetek is jó helyre kerültek, hiszen a két könyvtár egyesítése folytán ma ezeket a Bolyai-hagyatékkal együtt, ugyanabban az épületben õrzik. Feltevésem szerint azonban a mellékelt könyvtárjegyzékben feltüntetett három könyvön kívül (a 10, 40, 41. számú tételek) még más könyvek is kerülhettek a Teleki Könyvtárba. Bolyai Farkas említi egyik Teleki Ferenchez, a Teleki Könyvtár alapítójának fiához intézett levelében[14]: „...A kicsi német munka Cultus Ministerium Comisariusa Häufler Ur rendelésére készült. Bátorkodom azon kilenz darabhoz, melyeket a Thekába rég be adtam, az ide mellékelttet Ngodhoz küldeni, ha a kemencék kémények- s Musika theoriájárol s mathematica Geographiáról (népszerûen kevés tani toldalékkal) írtakat, s többféle (nagyobbára mathesisi) Miscellaneákkal kinyomathatom, azokból is küldök – sõt némely fordításokban se kapható munkáját Gausnak oda szándékozom beadni, de minthogy ez ifjuságom barátjai közül egyedül vala még a földön, maradványaitól a szép sornak végén maradva még élõ emlékül, nehezen válok meg.”

A levélben ígért munkák azonban nem mind kerültek be a Tékába, hiszen az említettek közül néhány meg sem jelent. Az esetleg beadottak azonosítása pedig, amennyiben nem tartalmaznak bejegyzést, ma már lehetetlen.

Az egykor Bolyaiak tulajdonát képezõ könyvek közül tehát néhány az idõk folyamán köz- vagy magángyûjteményekbe került. Bolyai Farkas maga utal rá, hogy több könyve még életében elveszett, másokat elajándékozott. Ilyenformán a most rekonstruált könyvtár a maga idejében lényegesen több könyvet számlált.

De hát mekkora is lehetett a Bolyaiak könyvtára?

A kötetszámot illetõen igencsak eltérõ adataink vannak. Koncz József 239 kötetet említ, Bolyai Farkas könyvjegyzéke 228, Bolyai János listája 584 kötetet tartalmaz. Bolyai János feljegyzéseibõl tudjuk, hogy a kollégiumnak beadott könyveken kívül apja halálakor lakásán még voltak könyvek. Ezek sorsáról Gergely öccsével egyetértésben intézkedik: „nem vonakodom az itt hátramaradott könyveket s példányokat is, néhány keveseket magamnak megtartva, a Fõ-tanoda Könyv-tárába be-adni...”[15] Azt azonban nem tudjuk pontosan, hány kötet maradt Jánosnál, s mennyit adott be az iskolának.

Az autográf könyvjegyzékekben szereplõ nagy kötetszám onnan adódik, hogy a tanodai könyvtárnak beadott kötetek között szerepelnek Bolyai Farkas munkáinak el nem kelt példányai is, hatszáznál is több kötet. Ezek késõbbi sorsa sajnos tisztázatlan. Marosvásárhelyen legtöbb két-három példány létezik mindenik kiadásból. Többet nem leltároztak be belõlük, s így az elmúlt közel másfél száz esztendõben szétszóródtak, elkallódtak.

Vizsgálódásaink eredményeként ma 238 kötetrõl feltételezzük, hogy a két matematikus egykori magántékájából került a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár állományába.

A Bolyai Téka összegyûjtése

A Bolyaiak magánkönyvtárának felkutatására már csak a levelezésükben meghúzódó információk nyomán is elindulhatott volna a két matematikus szellemi hátterére kíváncsi kutató. Hiszen apa és fiú gyakran szólnak arról, milyen könyvre lenne szükségük, mit szereztek meg, vagy éppen arra figyelmeztetik egymást, hogy egy-egy témához mit érdemes elolvasni.

Bolyai Farkas marosvásárhelyi professzorkodását úgy kezdi, hogy megpróbálja felkutatni a tanításhoz szükséges kézikönyveket. Mi sem természetesebb, mint hogy a vásárhelyi katedrára készülõdve Domáldról Friedrich Gausshoz, a Göttingában azért csak könnyebben informálódó baráthoz fordul segítségért. Íme a házitéka összegyûjtésére történõ elsõ kísérlet: „Könyvekben nagyon szegény vagyok, feltétlenül kell szereznem, kevés könyvvel nálunk ökörnek tartják az embert; de komolyan (bár van néhány jó könyven), elég még sincs belõle: kérlek, válaszolj [...] állíts össze nekem egy jegyzéket a legkitûnõbb matematika- és fizikakönyvekrõl” – írja 1804. március 1-én Gaussnak.[16] Három hónap múlva érkezik a válasz.[17] Ha listát nem is állít össze, felhívja barátja figyelmét arra, hogy Montucla új könyvében megkapja a legfontosabb matematikai munkák jegyzékét. Montucla négykötetes matematikája valóban meg is található Bolyai Farkas könyvtárában, kérdés csak az, vajon a segítségkérés idején már megvolt-e, s tudta-e használni a könyvbeszerzés során. Egyébként Gauss levelébõl az is kitûnik, a göttingai tudós nem tudja pontosan, milyen lehetõségei is lehetnek barátjának Erdélyben. Õ maga panaszkodik, hogy a nagy elõdök munkáit könyvtárosoknál már hiába keresné az ember, csak véletlenül lehet egy-egy régi kiadásra rábukkanni. Ezután elegánsan felsorolja a leginkább ajánlott szerzõk imponáló sorát. A mintegy két tucat nagy név közül az általunk rekonstruált állományban mindössze 5–6 nevet találni. Úgy látszik, csak ezeket sikerült megszerezni. Az is igaz, hogy Marosvásárhelyen a fõtanodai könyvtárban s a Teleki Sámuel alapította Tékában a természettudomány jeles képviselõinek sok munkáját megtalálhatta Bolyai.[18] Következõ levelében így ír errõl Gaussnak: „Mihelyst utóbbi levelemre válaszodat vettem, megkerestem az itteni könyvtárakban az ajánlott munkákat, de sokat nem találtam; nagyobb részüket ismertem már, néhányat részben egyáltalán nem, részben csak alig ismertem, vagy már kiszakadt emlékezetembõl, így példának okáért Bohnenberger, és éppen erre lett volna szükségem a tükörszextáns kérdésben; mivel azonban itt nem találtam, nekem kellett kigondolnom...”[19] Azután elkezdõdik a könyvek utáni hajsza. A levelekben meghúzódó utalásokból látszik, milyen nehéz is lehetett az új kiadásokról hírt szerezni, azokat meghozatni, egyáltalán a külföldi szakmunkák beszerzése. „Majd elfelejtettem – írja 1807-ben Gaussnak – Cagnoli Trigonometriáját és Bohnenberger Anweisung zur Geogr. Ortsbestimmungját még mindig nem láttam, most már aztán megrendeltem.”[20] De három évtized múlva sem könnyebb a könyvbeszerzés: „A véghezvitel bizonytalansága a legkellemetlenebb – panaszkodik Bolyai Farkas barátjának. – Példának okáért még a múlt télen megrendeltem Littrow kalendáriumát 1836-ra. Az évnek nemsokára vége s én nem kaptam meg, jóllehet négy levelet is írtam iránta. A mágnesrõl szóló felfedezésedet bajosan fogom valaha is megismerni.”[21]

Mindezek ellenére a marosvásárhelyi professzor igyekszik a tanításhoz szükséges matériákban valamilyen módon informálódni. 1813-ban a Református Fõconsistoriumnak így számol be: „Jelentem alázatosan, hogy a Mathesisbe további rendelésig Kaestnert, a Physicába s Chemiába Grent követem, a hozzánk eljutható új találmányokon s azon kívül a Mathesis tanítását az eredeti Euclidesnek (a Föld fõ mathematicussai tanítójának) hat könyvén kezdeni tapasztaltam legfoganatosabbnak.”[22] A szakirodalomban való jártasságát jelzi Bécsben tanuló fiához intézett levele 1818-ban. A János figyelmébe ajánlott munkák nagy része meg is van Bolyai Farkas házitékájában. „...ami idõt az oda való Mathesis enged, fordítsd a déákra, franciára, majd anglusra és mindenek felett más Mathematikusok olvasására. Olvasd Karstent, Kästnert, Pasquichot, Eulert, La Croix: Traité Élémentaire du Calcul differentiel et intégral, La Grange: Théorie des Fonctions etc. Vannak fordítva is; de nem sokára franciául is megérted; ugyancsak most fordítva nézd... Euler déákul van; nékem megvan németül fordítva a differentialis calculussa 3 darabba; a fordító adott hozzá egy Supplementbandot, melybe van Hindenburgnak híres Combinations Analytikja. Az ember mindeniket megnézegeti egy-egy matériára...”[23]

A matematikus Bolyai Jánosról nemrég megjelent kitûnõ könyv[24] szerzõje, Kiss Elemér a kéziratos hagyaték tüzetes vizsgálata nyomán állapítja meg, hogy Bolyai szakirodalmi tájékozottsága nem is olyan szegényes, mint ahogyan azt a korábban róla írók állították. Annak ellenére, hogy a nemzetközi matematikai kutatás perifériáján dolgozott, a lehetõségekhez mérten jól tájékozott. Ezért hivatkozik írásaiban a nagy matematikus elõdökre s a legkiválóbb kortárs tudósokra. A szerzõ Bolyai János kéziratos hagyatékából, levelezésébõl hoz példákat arra, hogy a nem-euklideszi geometria zseniális megteremtõje hogyan reagálta le a kortárs matematikusok felfedezéseit, értékelte az eredményeket, bírálta a tévedéseket. Ehhez pedig szakfolyóiratokra, könyvekre volt szüksége. Természetesen elsõsorban apja könyvtárát használta, de õ maga is szerez könyveket. Hátramaradt, nevével jegyzett kötetek jelzik, hogy könyvet gyûjt a bécsi tanulmányai idején, fiatal hadmérnökként Temesváron, de késõbb is a domáldi vagy marosvásárhelyi elszigeteltségben. Apjához hasonlóan azonban sohasem elégedett a könyvbeszerzési lehetõséggel, melyet mindig is az erdélyi elzártság s a szûkös anyagi lehetõségek korlátoztak. „Eddig elé a legnagyobb szorgalom s képesség mellett sincs mit egyebet tenni – írja 1856-ban –, mint néhány hallomás szerint jobb, általján történetesen kezünkbe került könyvbõl is némileg okulni. És valóban: nekem nagyon kevés könyvöm van; de azt tapasztaltam s tapasztalhatja, aki hasonlólag áll és fenékre hatólag gondolkoztatásra törekszik, hogy szinte a legkisebbiknek annyira fölhasználására sem volt még idõm [...] hogy azt már egészen fõsnek tartanám.”[25] 1851-ben elvégzendõ feladatai közt említi: „Némi vagy holmi érdekes vagy nevezetes könyvököt, melyek kijötte vagy megjelenése felõl tudomásom van vagy értesültem, csak belátás vagy megnézegetés végett megszerezni.”[26] Szakfolyóiratot, Gauss, Lobacsevszkij, Ettingshausen minden mûvét meg szeretné rendelni, de szükségesnek véli növénytani, állattani, kristálytani, nyelvtani munkák olvasását is.

A Marosvásárhelyen õrzött könyvhagyaték azt sejteti, Bolyai János könyvgyûjtési terveinek csak kis hányadát valósíthatta meg. Az olvasásra kijelölt munkákat, ha házitékájukban nem voltak meg, valószínûleg kölcsönkérte vagy esetleg könyvtárakban tanulmányozhatta.[27]

A könyvhagyaték jelentõsége

Melyek azok a szempontok, melyek szerint a két Bolyai magántékáját ma vizsgálni érdemes?

– Mindenekelõtt a könyvekben lévõ beírások érdemelnek figyelmet, hiszen sok személyes, életrajzi vonatkozású információt szolgáltatnak, másrészt a könyvszerzés módjára utalnak.

– A könyvek tematikai vizsgálata arról tájékoztat, hogy a két nagy matematikus mibõl tanult, dolgozott, s egyáltalán a tudományok milyen területei érdekelték õket.

– Azt is meg lehet vizsgálni, hogy a 19. század elsõ felében két átlagon jóval felüli értelmiségi elme milyen mértékben informálódhatott Erdélyben, s egyáltalán milyen fizikai és anyagi lehetõségeik voltak tudományos igényeik kielégítésére.

A biográfiai vonatkozású bejegyzések egy része a Bolyai Farkas és János tanulmányai idején szerzett könyvekben található. Bolyai Farkas például göttingai tartózkodása végén írja be Euler könyvébe: „Göttingából indultam-le 1799 6-dik Junii” (36). A bécsi hadmérnöki akadémia hallgatóinak használatra kiadott két munkába János tanulmányai idején írja be a nevét (136, 146). Néhány bejegyzés katonai elõléptetéseire utal, 1823-tól ugyanis hadnagyként, 1827-tõl pedig fõhadnagyként szignálja könyveit.

Kapcsolatkörükre utalnak azok a beírások, melyeket az ajándékba kapott vagy adott kötetekben találunk. Ossian angol nyelvû kiadása Zeyk  Miklós ajándékaként került Bolyai Farkas tulajdonába. A 82 esztendõs Bolyai elõbb kisebbik fiának, Gergelynek szánja a könyvet, majd szándékát megváltoztatja, és Jakab Jánosnak adja. A beírás szerint a betegágyánál éjjel is vigyázó Jakab olyan emberségesen bánt Bolyaival, hogy megérdemli a könyvajándékot (107). Egy másik angol nyelvû munkát a tanítványból lett barátnak, Jakab Lajosnak ajándékoz Bolyai Farkas (137).

Külön csoportot képeznek az egyes szerzõk dedikált kötetei. Ercsei József Torda megye flórájáról írt könyvét (29), Vállas Antal a napóra készítésérõl írott értekezését (139), Ney Ferenc a marosvásárhelyi óvoda megnyitásáról szóló írását (104), Mentovich Ferenc 1854-ben megjelent költeményeit (92) ajánlja a marosvásárhelyi professzornak. Külföldrõl is kap Bolyai könyveket. Karl Fritsch Prágában megjelent német nyelvû munkáját (40), Sartori, az 1856-ban Gauss emlékére megjelentetett kiadvány szerzõje ugyancsak autográf ajánlású példányt küld Bolyai Farkasnak (119). Bolyai könyvtárának legbecsesebb darabjaiként tartja számon a göttingai baráttól, Gausstól kapott könyveket. Ezek sorsa mindvégig szívügye, a legjobb helyen szeretné õket elhelyezni. A kötetek beírásai jelzik, hogy végül a legmegfelelõbb helynek a marosvásárhelyi Teleki Tékát tartja, tehát az autográf Gauss-ajánlást õrzõ köteteket ide helyezi el (41, 42), egy másik Gauss-kötetet pedig a kollégiumi könyvtárnak adományoz (43).

Bolyai Farkas maga is gyakran ajándékoz könyvet. Itt nemcsak saját munkáinak dedikált példányaira gondolunk, hanem azokra a kötetekre, melyeket gyermekeinek, barátainak adományozott. Néhány ezek közül szerencsés véletlen folytán a marosvásárhelyi kollégiumi könyvtárba került, s a bennük lévõ beírások alapján a Bolyaiak könyvei közé sorolhatjuk. A már említett Ossian-kötetet, mint láttuk, Bolyai Farkas Jakab Jánosnak ajándékozta. A kötet többi beírása szerint a könyv sok kézen ment át, végül Nagy Endre IV. osztályos tanuló birtokába jutott. Õ késõbb a marosvásárhelyi kollégium igazgatója lett, s a Bolyai autográf bejegyzését õrzõ kötetet beadta az iskola könyvtárába.

Figyelmet érdemelnek a könyvbeszerzés módjára utaló beírások. Ezek között találunk vásárlásról szóló bejegyzést. Brasseur és Gerlach mechanikai munkáit például Szathmári Sámueltõl vásárolta Bolyai Farkas (21, 44). Aukciós vásárlásról szól néhány kötet beírása. Jakab Lajos könyveinek „kótyavetyéjén” vette Hausser matematikáját (51), Weidler latin nyelvû munkáját pedig egy másik aukción (145).

Ajándékozás révén is gyarapodott a Bolyaiak házitékája. Elõbb már szó volt néhány szerzõ dedikált ajándék kötetérõl. Említsük még meg ezek sorában Bodola Sámuel zsinati beszédének 1855-ben Kolozsváron megjelent példányait. Az egyikben a szerzõ saját kezû ajánló sorai vannak, a másikat, úgy tûnik, hivatalból küldték a nyugalmazott marosvásárhelyi professzornak (8).

Az ajándékozás tényjelzése nagy részét Bolyai Farkas a fiainak adott kötetekbe írja. A mellékelt könyvtárjegyzékben sok errõl szóló bejegyzést találunk. Ugyanakkor több beírás arról tanúskodik, hogy a két Bolyai sok könyvet kap másoktól is ajándékba. Brasseur német nyelvû mechanikáját Szathmári Sámueltõl (21), míg Schlözer világtörténetét Bodor Páltól (121) kapta Bolyai Farkas. Bolyai János aradi szolgálata idején kap két szakkönyvet feljebbvalójától, Braglia mérnök-õrnagytól (45, 46). Ajándékozásról szóló beírásokat olvashatunk Leibitzer gyümölcstermesztési könyvében (80) és Lacroix francia nyelvû algebrájában (73). Egy Londonban 1687-ben megjelent Newton-kiadást 1825-ben kap Bolyai János földijétõl, Jakab Lajostól (102).

A két Bolyai eredeti tulajdonosbejegyzését õrzõ kötetek mellett figyelmet érdemelnek a kezüktõl származó betoldásokat, ábramagyarázatokat rejtõ példányok is.

A Bolyai-könyvhagyaték tematikai vizsgálata természetesen csak részlegesen tájékoztat szellemi hátterükrõl s arról, hogy a természettudományok mellett még milyen diszciplínák érdekelték õket.

Az elsõ látásra megállapítható, hogy Bolyai Farkas könyvtára mindenekelõtt a gyakorló pedagógus mindennapi munkájához szükséges kézikönyveket tartalmazza. De emellett megvannak az alkotó tudós számára elengedhetetlenül fontos szakmunkák is. Sem az apa, sem a fiú nem gyûjt bibliofil ritkaságokat. A matematika, fizika történetérõl szóló néhány öreg könyv mellett a könyvtár gerincét a kortárs természettudományok eredményeit tárgyaló mûvek képezik.

A könyvek nagy hányadát a természettudományos oktatást szolgáló korabeli tankönyvek teszik ki. Természetesen, minthogy a 19. század elsõ felében vagyunk, ezek elsõsorban latin és német nyelvûek. Figyelemre méltó viszont, hogy a gyûjteményben milyen sok magyar szerzõ tollából származó munka van. Fráter Jánosné közleményében külön érdekességként említi a katolikus szerzõk viszonylag nagyszámú jelenlétét, hiszen ez azt bizonyítja, hogy a protestáns kollégiumok sem mellõzték õket.

A külföldi szerzõk rangos sora sejteti, hogy Bolyai Farkas a marosvásárhelyi kollégiumban tartott természettudományi óráira nagyjából úgy készülhetett fel, mint ahogy általában egy nyugati ország hasonló iskolájában oktató tanár akkortájt. Az viszont már kérdés, hogy a szinte minimális eszköztárral rendelkezõ erdélyi iskolában mit és mennyit sikerült a diákokkal elsajátíttatni.

A két Bolyai életmûvét ismerõk tudják, hogy apa és fia milyen sokoldalúak voltak. A természettudományok mellett még nagyon sok minden érdekelte õket. Könyveik nagy része értelemszerûen matematikai tárgyú, de találunk néhány fizikai, kémiai, meteorológiai, asztronómiai munkát is pár orvosi, növénytermesztéssel foglalkozó vagy éppen történeti, irodalmi munka mellett. Természetesen a Bolyai-irodalom ismeretében joggal vélhetjük, hogy könyvtárukban ennél sokkal több irodalmi, nyelvészeti, filozófiai, zenei tárgyú írás lehetett. Az ezermester Bolyai Farkas kézügyében bizonyára voltak még olyan könyvek, melyeket mindennapi munkája során – kályha- vagy okulárékészítés, orvosságos recept írása közben – forgatott. Könyveik között ma nyoma sincs Bolyai Farkas erdészeti vagy mindkettõjük igen hangsúlyozott zenei érdeklõdésének. Sokirányú próbálkozásaikról több ezer oldalnyi kéziratos hagyaték vall. Elképzelhetetlen, hogy elmélyült fejtegetéseikhez ne használták volna a legszükségesebb szakirodalmat.

A most rekonstruált állományban a nem matematikai tárgyú könyvek hiányát csak azzal magyarázzuk, hogy ha ezek be is kerültek a marosvásárhelyi kollégiumi könyvtár gyûjteményébe, nem Bolyai-adományként leltározták õket. Valószínûleg bevegyültek a különbözõ tematikájú könyvek közé, s ha nem õriztek tulajdonosbeírást, ma már nem lehet tisztázni eredetüket.

A Bolyaiak levélhagyatéka sok mindent elárul arról, hogy a két matematikus hogyan próbált informálódni a tudósvilág újdonságairól, eredményeirõl. Erdélyi sorstársaikhoz hasonlóan, számukra is a levelezés bizonyult a tájékozódás-tájékoztatás legkézenfekvõbb lehetõségének. Így szereztek tudomást arról is, milyen könyvek jelennek meg külföldön, szakfolyóiratokban milyen õket érdeklõ tudományos dolgozatok látnak napvilágot.

Természetesen még ha hírt is kaptak egy-egy fontos szakmunka megjelenésérõl, ott volt mindjárt az akadály: a külföldi megrendelés lebonyolításának nehézsége. Tudomásunk van néhány náluk sokkal több kapcsolattal rendelkezõ fõúri könyvgyûjtõrõl, akiknek igen komoly gondot jelentett a külföldi könyvek beszerzése, leszállíttatása. S akkor még nem is szóltunk a legnagyobb nehézségrõl: a külföldi kiadványok beszerzésének anyagi vonzatairól.

Néhány korabeli könyvtárjegyzék, vásárlási lista, könyvtárosi számadás ismeretében ma már fogalmaink vannak arról, hogy a 18. század végén, a 19. század elején milyen határok között mozgott a régebbi korok könyvtermékeinek s a kortárs kiadványoknak az ára. A Bolyaiak könyvei között mindössze 4 kötetben találtunk a könyv árára vonatkozó beírást. Lavoisier 1792-es német nyelvû kiadásának ára 4 forint 56 dínár (79), Gauss Hamburgban 1809-ben megjelent munkája 4 tallér és 18 garas, kötése pedig 4 garasba került (43), Mayer gyakorlati fizikájának 1805-ös göttingai kiadása, egybekötve a szerzõ asztronómiai munkájával, 6 rajnai forintba és 53 krajcárba került (89), a Pesten 1817-ben kiadott rövid kis Csokonai-életrajzot 3 rajnai forintért és 15 krajcárért lehetett megvásárolni (27). Látszik tehát, hogy nagyjából 3–6 rajnai forint közötti árakról van szó. Ha most elgondoljuk, hogy Bolyai Farkas tanári fizetése 200 rajnai forint volt, elképzelhetjük, milyen nehezen lehetett ebbõl az összegbõl valamit is könyvvásárlásra fordítani. Leveleiben is egyre többet panaszkodik gyenge anyagi helyzete miatt: „Sok a’ baj, nehéz élni kitsi fizetésbõl – s a’ méjjen le-esettnek ujra lábra állni.”[28]

Egyébként Bolyai János anyagi helyzete sem volt jobb az apjáénál. Korai nyugállományba vonulása után meg különösen kevés pénz juthatott a könyvgyûjtésre. Ilyen körülmények között joggal állíthatjuk, hogy a két erdélyi tudós magántékájának összegyûjtése csak komoly anyagi áldozatok mellett történhetett.

*

A Bolyaiak könyvtárának rekonstrukcióját célzó elsõ kísérletünket több mint három évtizede azzal a meggyõzõdéssel bocsátottuk a nyilvánosság elé, hogy minden bizonnyal lappanganak még Marosvásárhelyen és másutt is egykor a Bolyaiak tulajdonában lévõ könyvek. Feltevésünk beigazolódott, hiszen, mint láttuk, Bolyaiak beírását õrzõ kötetek kerültek elõ Enyeden, Budapesten. Ugyanakkor a vásárhelyi gyûjtemény is 36 újabban azonosított kötettel bõvült. Így állt össze tehát egyik legjelentõsebb 19. századi értelmiségi magántékánk anyaga. További bõvítése régi gyûjteményekben tallózók szerencséjének függvénye.

A mellékelt könyvtárjegyzékben az érdeklõdõ megtalálja a Bolyaiak házitékájának azokat a köteteit, melyeket ma a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár õriz. A könyvek alfabetikus sorrendben következnek. Az egyes tételek a címleírás mellett a következõ adatokat tartalmazzák: beírás (A könyvekben lévõ tulajdonosbejegyzések közül elsõsorban a Bolyaiak autográf beírásait közöljük. Néhány kötetbe Koncz József könyvtárnok 1875-ben beírta a Bolyai János nevét. Minthogy Koncz kortársként maga vezette be a református kollégium könyvtárának korabeli leltárába a Jánostól utólag bejött kötetek címét, hitelesnek tekintjük a fenti kötetek megjelölését. Néhány esetben leközöljük azoknak a tulajdonosoknak a beírását, akikrõl feltételezhetõ, hogy tõlük jutott az illetõ kötet a Bolyaiakhoz.) Következik a könyv mai jelzete. Ezután kerek zárójelbe az 1968-ban leközölt lista sorszámát tettük. Amennyiben ez nem szerepel az illetõ kötetnél, újabban azonosított könyvrõl van szó. Szögletes zárójelben találja az érdeklõdõ a Fráter Jánosné közleményében szereplõ kötetek sorszámát. E szám mellett esetenként egyenlõségjel után leközöljük Bolyai Farkas autográf listáiból az illetõ könyvre vonatkozó megjegyzéseit.

Néhány kötet esetében nem sikerült megnyugtató módon tisztázni, hogy valóban a Bolyaiak tulajdonát képezték-e. Pl.: Metius aritmetikájának 1625-ös kiadását megtaláljuk már Bolyai Farkas autográf listáján is. Ma a marosvásárhelyi könyvtár két példányt is õriz ebbõl a kiadásból. Egyik kötet sem tartalmaz tulajdonosbejegyzést, ezért mindkettõ jelzetét feltüntettük.

A bevezetõ szövegben tárgyalt könyvek mellett az olvasó kerek zárójelben megtalálja a könyvtárjegyzék sorszámát, ami megkönnyíti a visszakeresést.

A Teleki–Bolyai Könyvtárban õrzött könyvek

 1. Anleitung zum Aufnehmen und Zeichen der Gegenden vorzüglich zu militairischen Gebrauch. Göttingen, bey Johann Christian Dietrich, 1783.

Beírás: Em. Szentpáli

Bo-885; (1)

 2. Aufmesser, August: Anfangsgründe der Mechanik verfasset auf höchsten Befehl Sr. Kaiserl. Hoheit des Erzherzog Johann zum Gebrauche der Kadeten der k.k. Militär Akademie... II. Theil. Neustadt, gedruckt bey Joseph Ignaz Fritsch, 1819.

Beírás: 6-te Classe Bolyai mp.

B-723; (3)

 3. Archiv für Chemie und Meteorologie in Verbindung mit mehreren Gelehrten, herausgegeben vom Dr. K.W.G.Kastner, Band VI. Heft 3. Nürnberg, bei Johann Adam Stein, 1832.

Bo-902; (2)

 4. Baumgartner, Andreas: Die Mechanik in ihrer Anwendung auf Künste und Gewerbe... Zweite, vermehrte und ganz umgearbeitete Auflage... Wien, gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold, 1834.

Bo-193; (4)

  5. Baumgartner, Andreas: Die Naturlehre nach ihrem gegenwärtigen Zustande mit Rücksicht auf mathematische Begründung. 1–6 Bände. Wien, im Verlage von I.G.Heubner, 1830, 1831.

Bo-192/1–6; (5)

 6. Bernoulli, Johannes: Opera omnia, tam antes sparsim edita, quam hactenus inedita. 1–4 Tom. Lausannae et Genevae, sumptibus Marci-Michaelis Bousquet et Sociorum, 1742.

Beírás: Bolyai 1875 [Koncz József írása.]

Bq-36/1–4; (7); [2] = négy darab aranyos szép kötésbe, elöl a Bernoulli képével. (Kapitány Bolyai Jánosnál van.)

 7. Blaev Gulielmi: Institutio astronomica de usu Globorum et Spaerarum coelestium ac Terrestrium... Amsterdami, apud Joh. et Cornelium Blaev, 1640.

Beírás: Josephi Szilágyi Ao. 1872

Bo-172; (6)

 8. Bodola Sámuel: Papok fölszentelése alkalmával tartott zsinati beszéd. Mondotta Bodola Sámuel, az erdélyi ref. anyaszentegyház püspökhelyettese. 1855, június 20-kán. A kolozsvári belsõ farkasutczai templomban. Kolozsvártt, 1855.

Beírás: Tekintetes Bolyai Farkas ny. tanár Urnak tisztelete jeléül az író. [Az elsõ példányban.]

Tekintetes Bolyai Farkas Urnak [A második példány borítóján.]

Bo-7601, 7601/2021 dpl.

 9. [Bolyai Farkas]: A marosvásárhelyi 1829-be nyomtatott aritmetika elejének részint rövidített, részint bõvített, általában jobbított, s tisztáltabb kiadása. A szerzõ által. Marosvásárhelyt, nyomúlt az ev. ref. kollégyom betûivel Felsõ-Visti Kali Simon által, 1843.

Beírás: Ex gratuita oblatione Reverendissimi professoris Volfgangi Bolyai habeo Anno 1846. 2-da Januarii

Bo-861, 861/2390 dpl., 861/1995 dpl.; [17] = Bolyai Farkas jegyzékében a cím után ez áll: 67 darab. Ma ebbõl három létezik.

10. [Bolyai Farkas]: A párizsi per. Egy érzékeny játék öt fel-vonásokban. Maros Vásárhellyen, nyomtattatott a Reform. Kolégyom betûivel, Friedler Gottfried által, 1817.

To-1558 y; [12]

11. [Bolyai Farkas]: Arithmetika eleje kezdõknek. h.n., é.n. [A címlap hiányzik.]

Bo-864, Bo-11.430 [Ennek a példánynak a végén 5 darab Bolyai Farkas által készített kézírásos ábra található.]

(104); [18] = Bolyai Farkas jegyzékében a megjelenés éve: 1846.

Koncz: i.m. 289. 1850-re teszi a nyomtatás évét.

12. [Bolyai Farkas]: Az arithmetika eleje [az elõszóban írt módon] B.B.F. Mathesist és Physicát tanitó P. által. M.Vásárhelyt, Nyomtattatott a Reform. Kollégyom betûivel Felsõ Visti Kali Josef által, 1830.

Bo-859; (9); [14]

13. [Bolyai Farkas]: Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje a M.Vásárhelyi Kollégyombéli alsobb Tanulók számára a helybéli Professor által. Elsõ kötet. Maros Vásárhelyen, Nyomtattatott a Maros Vásárhelyi N. Ref. Kollégyom Betûivel Felsõ-Visti Kali Simeon által, 1834.

Bo-860, dpl. 2019/860; (8); [15] = De csak egy kötet jött ki

14. [Bolyai Farkas]: Fortes creatur Fortibus [Kemény Miklós halálára írott búcsúztató]. [Marosvásárhely, 1829]

Bo-687

15. [Bolyai Farkas]: Kurzer Grundriss eines Versuchs... Nach einem lateinischen Werke 1829. M. Vásárhely und eben daselbst gedruckten ungarischen. Maros Vásárhely, 1851.

Beírás: Hajdani kedves tanítványának Tekintetes Ercsei Jósef Úrnak barátságos emlékül Bolyai Farkas mp. 1852.

Miután átnézte – méltoztat Tanár T. Székely Moses Urnak az Unit. Collegiumban átadni, ki-is nekem kezbesitendi.

Bo-8982; (105); [20] = melybõl az egész systema látszik

16. [Bolyai Farkas]: Öt szomoru játék. Irta egy hazafi. Szebenben, 1817.

Bo-11.423; [11]

17. [Bolyai Farkas]: Pope Proba-tétele az emberrõl. Anglusból fordítva. Más poétákból való toldalékkal. M. Vásárhelyen, Nyomtattatott a' Reform. Kollégyom betûivel Friedler Gottfried által, 1819.

Bo-417; [13]

18. [Bolyai Farkas]: Szív-hangok üdvözletül Ferencz József õ cs.k. apostoli felségének Marosvásárhelyt Julius 31-én 1852-ben mély hodolattal fölajánlva a helybeli ref. tanintézet által. Maros-Vásárhelyen, nyomtatta az ev. ref. fõ-tanoda betûivel Kali Simon, 1852.

Bq-837; Bo-7620; [10] = A császárti üdvözlõ versekbõl nálam maradott 6 darabot is béadtam. [Ma mindössze kettõ van.]

19. [Bolyai Farkas]: Tentamen juventutem studiosam in elementa matheseos purae, elementaris ac sublimioris, methodo intuitiva, evidentiaque huic propria, introducendi. Cum appendice triplici... Tom. 1–2. Maros Vásárhelyini, Typis Collegii Reformatorum per Josephum et Simeonem Kali de felsõ Vist, 1832, 1833.

Beírás: Johannis Bolyai

Réthy Mórnál volt használat végett s vissza küldötte 1892 martius 29. [A Tentamen elsõ kötetének ez a példánya a két beíráson kívül még Bolyai János ceruzával írott bíráló jegyzeteit is õrzi.]

Bo-871, Bo-7.223, 0-23.872; (10); [16; 84] = 15 példány kötetlen. D. to Isõ darab. 47 példány kötetlen. 4 kötet raptura.

20. [Bolyai Farkas]: Ürtan elemei kezdõknek. [h.n., é.n.]

Bo-11430, Bo-863; [19]. Bolyai Farkas jegyzékében a megjelenés éve: 1846.

Koncz: i.m. 289. 1850–51-re teszi.

21. Brasseur, Alexander: Anfangsgründe der Mechanik zum Gebrauche der k.k. Ingenieurs-Akademie... Theil 1–2. Wien, gedruckt bey Georg Uberreuter, 1819.

Beírás: Bolyai Farkasé [Az elsõ kötetben.]

Volfg. Bolyai mp. Szathmári Sámueltõl [A második kötetben.]

Bo-191/1–2; (11); [44] = Ing. Major Brasseurtól

22. Bürger, I.A.P.: Vollständige Theorie der parallellinien. Nebst Anmerkungen über andere bisher erschienene Paralell-Theorien. Karlsruhe, in der D.R.Marrchen Buchhandlung, 1820.

Beírás: Bolyai mp. Haupt...

o-25450

23. Pars prima de chymiae principiis. [H.n., é.n.; címlap hiányzik.]

Bo-174; (73)

24. Detmoldt, Wolfgang Herz: Kepleri problema celebre. Gottingae, in officina Barmeieriana, 1798.

Bo-227; (12); [63]

25. Die bewglichen und nicht stinkenden Abtritts-Gruben der Herren Cazeneuve und Compagnie. Eine für Hausbesitzer und Bewohner sehr wichtige, leicht ausfuhrbare Erfindung. Nach dem Berichte der Herren Dubois, Huzard und Héricart de Thury an die Central-Ackerbau-Gesellschaft zu Paris. Weimar, im Verlage des Landes, 1819.

Beírás: Bolyai Laut.i. G[...]182[...]

o-25.452

26. Dissertationum experimentalium ex comment Acad. Imperial. Petropol. excerptarum Tomus I. Accedit dissertatio experimentalis de electricitatis theoria et usu quam sub suspiciis... defendit illustrissimus D. Antonius L.B.Pongracz. Vindobonae, excudebat Georgius Ludovicus Schulzius, [1762].

Bq-40; (13); [8]

27. Domby Márton: Csokonay V. Mihály élete s némely még eddig ki nem adott munkái. Pesten, Trattner János Tamás betûivel, 1817.

Beírás: 3 RF. 15 Xr.

Atyja ajándokából Bolyai Jánosé mk.

Bo-9610

28. Elemi számtan. I–II. rész. Az arányok által megfejthetõ számozás nemeirõl. Budán, a Magy. Kir. Egyetemi Nyomda betûivel, 1850, 1851.

Bo-750; (14)

29. Ercsei József: Nemes Tordamegye florája. Kolozsvártt, A Kir. Lyceum betûivel, 1844.

Beírás: Tanár tkts Bollyai Farkas Urnak tisztelete jeléül az író mk.

Bo-553

30.Erxleben, Johann Christian Polykarp: Anfangsgründe der Naturlehre. Sechste Auflage. Mit Verbesserungen und vielen Zusätzen von G. C. Lichtenberg. Göttingen, bey Johann Christian Dieterich, 1794.

Bo-164; (15); [54]

31. Eschenburg, Johann Joachim: lehrbuch der Wissenschaftskunde, ein Grundriss encyklopädischer Vorlesungen. Berlin und Stettin, bei Friedrich Nicolai, 1792.

Bo-672; [74]

32. Ettingshausen, Andreas von: Anfangsgründe der Physik. 1–4 Lieferung. Wien, gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold, 1844.

Bo-917/1–4; (16)

33. Ettingshausen, Andreas von: Vorlesungen über die höhere Mathematik. 1–2 Bände. Wien, gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold, 1827.

Beírás: Bolyai Oberl. im Genie Corp [A 27.863-as jelzetû könyv mindkét kötetében.]

Bo-220/1–2, 0-27.863/1–2; (17)

34. Euclides: Elemente, fünfzehn Bücher, aus dem Griechischen übersetzt von Lorenz Johann Friedrich. Halle, im Verlag der Buchhandlung des Wasenhauses, 1781.

Beírás: Ex libris Stephani Nyárádii mpr. 1840

Bo-197; (18); [32] = Euclid der Wahre. Übersetzt von Lorenz.

35. Euler, Leonhard: Briefe über verschgiedene Gegenstände aus der Naturlehre. Nach der Ausgabe der Herren Condorcet und de la Croix. II–III. Band. Leipzig, im Verlage der Dyckschen Buchhandlung, 1793, 1794.

Bo-901 a/1–2; (20); [51] = Euler physicai levelei, 2 darab (egyik ugymint ... elveszett)

36. Euler, Leonhard: Vollständige Anleitung zur Differential-Rechnung. 1–4 Th. Berlin und Libau, bey Lagarde und Friedrich, 1790–1798.

Beírás: Göttingából indultam-le 1799 6-dik Junii. Bolyai Farkasé mk. [Az elsõ kötetben.]

Bolyai Farkasé mk. [A második és harmadik kötetben.]

Bo-159/1–4; (21); [23]

37. Faciliora physicae elementa in usum gymnasiorum per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas. Budae, Typis Regiae Universitatis, 1785.

Bo-795; (22)

38. Fontenelle de: Entretiens sur la plurité des Mondes. Nouvelle edition... À la Haye, chez Pierre Gosse Junior et Comp., 1745.

Beírás: Bolyai Gergelyé

Sam. W. Tsernátoni Comp. Hagae Comit. 1777

Bo-720

39. Fourcroy, Antoine François: Systême des connaissances chimiques et de leurs applications aux phénomènes de la nature et de l'art. Tome 1–8. Paris, Badoin, Imprimeur de l'Institut national des Sciences et des Arts, 1801.

Bo-158/1–8; (25); [67] [Bolyai Farkas jegyzékében 11 kötetet tüntet fel.]

40. Fritsch, Karl: Über die periodischen Erscheinungen am Wolkenhimmel... Prag, Druck der k.k. Hofbuchdruckerei von Gottlieb Haase Söhne, 1846.

Beírás: Herrn Prof. Bolyai als Zeichen der innigsten Hochachtung vom Verfasser

Bq-96; (24)

41. Gauss, Karl Friedrich: Demonstratio nova theorematis omnem functionem algebraicam rationalem integram unius variabilis in factores reales primi vel secundi gradus resolvi posse. Helmstadii, apud C. C. Fleckeisen, 1799.

Beírás: Amico Bolyai auctor [Gauss kézírása.]

Prof Bolyai ajándékozta a' Grof Teleki könyvtárnak [Koncz írása.]

Ugyanebben a kötetben található a Göttingische gelehrte Anzeigen unter der Königl. Gesellschaft der Wissenschafte. 64 Stück. Den 23 April 1831. Ez Gauss Theoria residuorum biquadraticorum, commentatio secunda-jának az újraközlése. A folyóirat 625–638. lapján közzétett tanulmány elsõ oldalán Gauss saját kezû beírása található: für Freund Bolyai vom Verfasser

Tq-833; [7] = fontos theorémának legelsõ evidens demonstratioja. Ezért doctorálták minden exameni ceremonia nélkül. Ritka, nehezen kapható. A' Teleki Thécának adtam. Ugyan Gaussnak nevezetes és nem kapható munkáját, hogy inkább megmaradjon, a Teleki Thecába adtam. Több munkáji nekem sincsenek meg.

Bo-7168 [A fenti munka még egy példányban megvan a Teleki–Bolyai Könyvtárban.]

Beírás: Bolyai Ján. 1875 [Koncz írása.]

42. Gauss, Karl Friedrich: Disquisitiones arithmeticae. Lipsiae, in commissis apud Gerh. Fleischer, Jun., 1801.

Beírás: Amico suo de Bolyai per curam Pauli Vadas auctor

Halálom után sem kell eladni: ha fiam nem marad, legyen [akkor a] Vásárhellyi Thecáé. [Ezt késõbb áthúzta Bolyai Farkas és a következõt írta alája:] A' Teleki Thecának adom, néhány egyébbel együtt Bolyai Farkas mk.

To-2086 d/2; [7]

43. Gauss, Karl Friedrich: Theoria motus corporum coelestium in sectionibus conicis solem ambientium... Hamburg, sumtibus Frid. Perthes et I. H. Besser, 1809.

Beírás: Ha fiam nem marad, [áthúzva] légyen a' Mvásárhelyi Ref. Colégyom Bibliothecájáé.

B.F. msk.

Volfgangus Bolyai [áthúzva]

4 Th. 18 Gr. Einband 4 Gr.

Bq-95; (26); [4]

44. Gerlach, Friedrich Wilhelm: Anfangsgründe der Mechanik zum Gebrauche der k.k. Ingenieursschule... Erster Theil. Wien, gedruckt bey Joh. Thomas Edlen v. Trattnern, 1786.

Beírás: Sz.S.

Wolfg. Bolyai mp. Vettem Szatmári Sámueltõl

o-27.864; (108); [48] = 2 darab (az egyik Jánosnál van)

45. Gestner, Franz: Abhandlung über die Spirallinie der Treibmaschinen und einige dazu gehörige Verbesserungen. Prag, gedruckt bei Gottlieb Haase, 1816.

Beírás: Bolyai mpia. Ing. Oblient. ein Geschenk des Herrn Ing. Majors. v. Braglia

o-25.449

46. Gestner, Franz: Theorie der Wellen samt einer daraus abgeleiteten Theorie der Deichprofile. Prag, gedruckt bei Gottlieb Haase, 1804.

Beírás: Bolyai mpia. Ing. Oblient. Ein Geschenk des Herrn Ingénieurs-Majors von Braglia.

o-25.451

47. Girtanner, Christoph: Abhandlung über die venerische Krankheiten... Mit Zusätzen und Anmerkungen herausgegeben von Ludwig Christoph Wilhelm Cappel. Wien, 1803.

Bo-162; (27); [75]

48. Gren, Friedrich Albert Karl: Grundriss der Naturlehre. Halle, Hemmerde u. Schwetschke, 1801.

Bo-186; (28); [52]

49. Hausser, Mathias von: Analytische Abhandlung der Anfangsgründe der Mathematik... Erster Theil. Wien, gedruckt bey Johann Thomas Edlen Trattnern, 1778.

Beírás: Bolyai Gergelyé

o-30.338

50. Hausser, Mathias von: Idem. II–III. Theil. Wien, gedruckt bey Johann Thomas edlen von Trattnern, 1780, 1786.

Beírás: Bolyai Farkasé mp. [Mindkét kötetben.]

Bo-190/1–2; (32); [40] = Hauser 2 dik darabja, s a 3 dik Lenker által [Bolyai Farkas itt csak a 2–3. részt említi, az elsõ rész talán az elõbb leírt példány!]

51. Hausser, Mathias von: Analytische Abhandlung der Anfangsgründe der Mathematik, II–III Th. Wien, gedruckt bey Überreuter, 1816, 1823.

Beírás: Seinem theuren Freund Ludwig Jakab von Bögöz schenkt dieses Buch zum Andenken

Bolyai mk. Lieut. im Génie Corps

Auction vettem meg [kihúzva]

A'Néhai kedves Barátom D. Jakab Lajos könyvei kotyavetyéjén vettem, 's ajándékozom kis fiamnak Gergelynek. Bolyai Farkas mk. [A fenti beírások a második kötetben vannak.]

Jakab Lajos. 1.-a Mart. 816.

A D. Jakab Lajos kotyavetyéjén vettem, 's ajándékozom Bolyai Gergelynek.

Bolyai Farkas mk.

Bo-194/1–2; (31)

52. Hausser, Mathias von: Analytische Abhandlung der Anfangsgründe der Mathematik. Zweyter Theil. Die Messkunst... Verlegt von der k. k. Ingenieurs-Akademie. Wien, gedruckt bey Georg Überreuter, 1823.

Beírás: Bolyai mpria Ing. Oblieut.

o-27.862; (109)

53. Hoffmann, Joh. Jos. Ing.: Critik der Parallel-Theorie... Erster Theil. Jena, im Verlage der Cröker'schen Buchhandlung, 1807.

Beírás: Bolyai Mpria. Hptm.

Bo-721; (33)

54 Hornyay Ambrosius: Elemente matheseos purae in usum auditorum suorum... Pars II. Continens geometriam. Claudiopoli, Typis Lycei Regii, 1837.

Bo-854; (34)

55. Horváth János: Physica Generalis, quam in usum auditorum philosophiae conscripsit... Editio quarta ab authore recognita. Typis Tyrnaviensibus, 1776.

Beírás: Danielis Biro 1779

Bo-187; (35); [55]

56. Hülse, J.A.: Sammlung mathematischer Tafeln... leipzig, Weidmannsche Buchhandlung, 1849.

57.Institutiones in physicam. [H.n., é.n.; címlap hiányzik.]

Bo-931; (37)

58. Journal der Physik. Herausgegeben von D. Fr. Albrecht Carl Gren. 1–8 Bände. Halle und Leipzig, bey Johann Ambrosius Barth, 1790–1797.

Bo-160/1–8; (29)

59. Neues Journal der Physik. Herausgegeben von D. Friedrich Albrecht Carl Gren. 1–4 Bände. Leipzig, bey Joh. Amb. Barth, 1795–1797.

Bo-161/1–4; (30); [62] = Journal der Physik 12 vastag darab [Bolyai Farkas minden bizonnyal az elõbbi 8 kötetet és ezt a négyet számítja ide.]

60. Juranits Georgius: Praecipuum atque fundamentalem in Neutoniana motuum Planetariorum Theoria errorem pluribus demonstrat argumentis. Pesthini, Tipis Joannis Thomae Trattner, 1818.

Beírás: Fr. Intze 18 Sept 1819 Claudiopol

Bo-180; (38)

61. Kant, Immanuel: Anthropologie in pragmatischer Hinsicht abgefasst... Zweite verbesserte Auflage. Königsberg, bey Friedrich Nicolovius, 1800.

Beírás: Bolyai Farkasé

Bo-673; [72]

62. Karsten, Wenceslaus Johann Gustav: Lehrbegriff der gesamten Mathematik... Zweite Auflage. 1–9 Bände. Greiswald, gedruckt und verlegt von Anton Ferdinand Röse, 1775–1795.

Bo-930/1–9; [38] = 9 vastag darab

63. Kaestner, Abraham Gotthelf: Aequationem speciosarum resolutio Newtoniana per series permissu inclytae facultatis philosophicae in Academia Patra primum pro loco disputabit... Lipsiae, litteris Breitkopfianis, [1743].

Beírás: Bolyai Ja. 1875 [Koncz írásával.]

o-28.494

64. Kästner, Abraham Gotthelf: Anfangsgründe der Analysis des Unendlichen. Göttingen, im Verlag bey Vandenhoek und Ruprecht, 1799.

Bo-167; (40); [27]

65. Kästner, Abraham Gotthelf: Anfangsgründe der Analysis endlicher Grössen. Göttingen, im Verlag bey Vandenhoek und Ruprecht, 1794.

Bo-168; (41); [26]

66. Kästner, Abraham Gotthelf: Anfangsgründe der Analysis Geometrie ebenen sphärischen Trigonometrie, und Perspectiv. Göttingen, im Verlag bey Vandenhoek und Ruprecht, 1792.

Bo-166; (42); [25]

67. Kästner, Abraham Gotthelf: Anfangsgründe der höheren Mechanik welche von der Bewegung fester Körper besonders die praktischen Lehren enthalten. Göttingen, im Verlag bey Vandenhoek und Ruprecht, 1793.

Bo-163; (43); [29]

68. Köteles Sámuel: Az erköltsi filosofiának második része. Erköltsantropologia, vagy alkalmaztatott erköltsi tudomány. M.Vásárhellyen, nyomtattatott a Reform. Kolégyom betûivel Fiedler Gottfried által, 1817.

Beírás: Bolyai mp.

A ref. tanoda könyvtára a kath. gymnasium könyvtárának cserében az elöljáróság beleegyezése folytán. 1880 április 8. Koncz József könyvtárnok.

o-27.866; (111)

69. Krüger, Johann Gottlob: Elementa philosophiae naturalis... ex Germanico in Latinum versa, Scholiis Mathematicis illustrata et Capite ultimo aucta a Josepho Kováts... Claudiopoli, Typis Colleg. Reform., 1774.

Bo-177; (44); [59] = Krügers Physica 2 darab; – Kovátstól Krüger Compendiuma

70. Krüger, Johann Gottlob: Naturlehre nebst Kupfern und vollständigen Register. Dritte Auflage. Halle im Magdeburgischen, Verlegt von Carl Hermann Hemmerde, 1750.

Beírás: Amad Lautenburger, 1766

Sam. W. Tsernátoni 1787

Bo-175/1; (45); [60]

71. Krüger, Johann Gottlob: Naturlehre zweiter Theil, welcher die Physiologie, oder Lehre von dem Leben und Gesundheit der Menschen in sich fasset... Zweite vermehrte und verbesserte Auflage. Halle im Magdeburgischen, verlegt von Carl Hermann Hemmerde, 1748.

Beírás: Amad. Lautenburger

Sam. W. Tsernátoni

Bo-175/2; [61]

72. La Caille de: Lectiones elementares mathematicae, seu elementa algebrae et geometriae... Viennae, typis Joannis Thomae nob. de Trattnern, 1772.

Bo-6.533; (46)

73. Lacroix, Silvestre François: Éléments d'algèbre, à l'usage de l'école centrale des quatre-nations... Cinquième édition revue et corrigée. A Paris, chez Courcier, 1804.

Beírás: An Bolyai von Paál mp.

Bo-919/a

74. Lacroix, Silvestre François: Éléments de géometrie à l'usage de l'école centrale des quatre-nations... Onzième éditions, revue et corrigée. Paris, Courcier, 1819.

Beírás: Bolyai mpria [János]

Bo-919/b; (47)

75. Lacroix, Silvestre François: Lehrbegriff des Differential- und Integralcalculs. Aus dem Französischen übersetzt und mit einigen Zusätzen und Anmerkungen begleitet von Johann Philipp Grüsen. I–II. Th. Berlin, bey F.T. Lagarde, 1799–1800.

Beírás: Bolyai mpria [Mindkét kötetben János neve.]

Bo-923/1–2; (48)

76. Lacroix, Silvestre François: Traité élémentaire de calcul différentiel et de calcul intégral. Deuzième édition revue et corrigée. A Paris, 1806.

Bo-867; (49); [34] = Jánosnál van

77. Lagrange, Joseph Louis: Théorie des fonctions analytique contenent les Principes du Calcul différential... Nouvelle édition revue et augmentée par l'Auteur. Paris, Courcier, 1813.

Bo-6.521; (50); [5]

78. La Lande Jérôme de Fr.: Astronomie... Troisième édition, revue et augmentée. I–III. A Paris, de l'Imprimerie de P. Didot l'Ainé, 1792.

Bq-45/1–3; [3] = Lalande Astronomie, három darab (aranyos szép kötésbe)

79. Lavoisier, Antoine Laurent: System der antiphlogistischen Chemie aus dem Französischen übersetzt... von D. Sigismund Friedrich Hermbstädt. Berlin und Stettin, bei Friedrich Nicolai, 1792.

Beírás: Vettem 22-dik Maji 798-b. 4 f. 56 dr. Zeyk Sámuel

Bo-185; (51); [66]

80. Leibitzer, Johann: Praktisches Handbuch der Zwergbaumzucht und Obstorangerie für alle die sich damit beschäftigen wollen... Leutschau, gedruckt bei Joseph Karl Mayer, 1804.

Beírás: Bodor

Bolyai Jánosnak ajándékozta Bodor Pál mpria

Bo-880; (52)

81. Lenker, Michael: Anleitung zur mathematischen Erdbeschreibung zur Zeichnung der Land- und See-Charten, wie auch zur Kenntniss des Planeten- und Welt-Systemes und zur astronomisch-geographischen Ortsbestimmung... Wien, gedruckt bey Georg Überreuter, 1818.

Beírás: Jakab Lajosé; mpia Mvásárhelyt 1820. Decemb. 5-kén

N.D. Jakab Lajos utan Bolyai Farkasé, 's azután Bolyai Gergelyé [B. Farkas írása.]

Bo-195; (53); [50] = Lenker, Mathematische Geographie

82. Littrow, J. J.: Die Wunder des Himmels oder gemeinfassliche Darstellung des Weltsystems. I–III. Bände. Stuttgart, Carl Hoffmann, 1834–1836.

83. Littrow, J. J.: Elemente der Algebra und Geometrie. Wien, im Verlage von I. G. Heubner, 1827.

Bo-992; (54)

84. Lobatschewsky, Nicolaus: Geometrische Untersuchungen zur Theorie der Parallellinien. Berlin, in der G. Finckeschen Buchhandlung, 1840.

Bo-796; [33] = Lobatsewski Prof auf der Universität zu Kasan (Kicsi de fontos és ritka könyv)

85. Lorenz, Johann Friedrich: Grundriss der reinen Mathematik. Herausgegeben von Dr. Christian Ludwig Gerling. Vierte neu umgearbeitete Ausgabe. Helstedt, 1851.

Bo-857; (56); [31] = von Gerling in Marburg

86. Makó Pál: Compendioria physicae institutio qua in usum auditorum philosophiae elucubratus est. 2 ptes. Vindobonae, Typis Ioannis Thomae Trattner, 1762–1763.

Bo-181; (57); [56]

87. Mascheroni, L.: Géométrie du compas... Traduite de l'italien par A.M. Carette... Seconde édition. Paris et Bruxelles, 1828.

Beírás: Bolyai János mk.

Bo-928; (58)

88. Mathematikai mûszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság, Budán, a' Magyar Kir. Egyetem betûivel, 1834.

Bo-853; (59)

89. Mayer, Johann Tobias: Anfangsgründe der Naturlehre zum Behuf der Vorlesungen über die Experimental-Physik. Zweite verbesserte und vermehrte Auflage. Göttingen, bey Heinrich Dietrich, 1805.

Egybekötve: idem: Lehrbuch über die physische Astronomie. Göttingen, bey Heinrich Dietrich, 1805.

Beírás: 6 Rf. 53 Xr.

Bo-637; (60); [53]

90. Meissner, P.T.: Die Heitzung mit erwmwärmärter Léuft durch eine neue Erfindung...

Zweyte, sehr vermehrte... Auflage. Wien, gedruckt und im Verlage bey Carl Gerold, 1823.

Beírás: Bolyai mpr. Lieut. im Gén. 1823.

7.283/2020 dpl.

91. Meissner, P.T.: Neues System der Chemie... I–III. Bände. Wien, 1835, 1836.

Beírás: A' Mvásárhelyi Kollégium könyvtárának tanítványi hálás emlékül Hertzeg János, 1843 Juniusában.

Bo-207/1–3 (61)

92.Mentovich Ferenc: Száraz lombok. Pest, Lukács L. és társa könyvnyomdája, 1854.

Beírás: Bolyai farkasnak tisztelete jeléül Mentovich

Bo-4.540

93.Metius, Adrian: Arithmetica et geometria nova. Franekerae, Excudebat Vldericus Black, Ordinum Frisiae Typographus, 1625.

Bo-4257; Bo-224; [9]

94.Metzburg, Georg Ignatz: Institutiones mathematicae in usum tironum conscriptae. I–VII. Viennae, Typis Joan Thomae nob. de Trattnern, 1780–1791.

Bo-171/1–7; (62); [37] = két darab

95. Meyer Károly: Mértan, készítette a gymnasiumi tanulók számára. Kolozsvár, A Kir. Lyceum könyv- és kõnyomdájában, 1846.

Bo-218; (63); [47] = Meyer, Mértan. (Professor Takátstól fordítva.)

96. Mohs, Friedrich: Gleichungen, zur Entwickelung und Berechnung zusammengesetzter Crystall-Gestalten des rhomboedischen, pyramidalen und prismatischen Systems. Einzelner Abdmuick aus Gilbert's Annalen der Physik Stück 8 Jahrgang 1821.

Bo-900; (64); [70]

97. Montucla, Jean Étienne: Histoire des mathématiques. I–IV. A Paris, chez Henri Agasse, 1799–1802.

Bq-39/1–u; (65); [6]

  98. Nagel, Christian Heinrich: Geometrische Analysis. Eine systematische Anleitung zur Auflösung von Aufgaben aus der ebenen Geometrie auf reingeometrischem Wege, für die höheren Klassen der Gymnasien und Realschulen... Ulm, Verlag der Wohler'schen Buchhandlung, 1850.

Beírás: Bolyai János fiának adja egyebeket megelõzve Bolyai Farkas

Bo-915; (67)

  99. Nepos, Cornelius: Vitae excellentium imperatorum. [H.n., é.n.; címlap hiányzik.]

Beírás: Bolyai Jánosé mpr. [kétszer is beírva és áthúzva.]

Bolyai Gergelyé az édes atyja ajandekából.

o-29232; (112)

100. Newton, Isaac: Arithmetica universalis; de compositione et resolutione arithmetica liber. Lugduni Betavorum, apud Joh. et Herm. Verbeek, 1732.

Bq-38; (68); [1]

101. Newton, Isaac: Dictionnaire mathématique. [H.n.; é.n.; címlap hiányzik.]

Beírás: Bolyai 1875 [Koncz írása.]

Bo-6.528; (69)

102. Newton, Isaac: Philosophiae naturalis principia mathematica. Londini, Jesu Societatis Regiae ac Typis Josephi Streater. Prostat apud plures Bibliopolas. Anno 1687.

Beírás: Bolyai [Koncz írása.]

Est Ludovici Jakab mk. Mvasarhellyini Anno 1820 14-a Decembris

Ex dono Ludovici Jakab, amici est [áthúzva] Johannis Bolyai mk. 1825.

Bo-7221

103. Newton, Isaac: Philosophiae naturalis principia mathematica. Tom. I–III. Genevae, Typis Barrilot et Filii Bibliop. et Typogr., 1739, 1740, 1742.

Bq-37/1–3; (70); [1] = Newton, négy darab [Bolyai Farkas minden bizonnyal negyediknek ide sorolja a fenntebb leírt Bq-38-as jelzetû kötetet.]

104. Ney Ferenc: Kisdedóvási nefelejts... A Marosvásárhelyi kisded óvóda megnyitása emlékére közzé teszi a bizottmányi igazgatóság. Május 1-sõ napján 1856. Maros Vásárhelyen, a Tanoda betûivel nyomtatta Kali Simon, 1856.

Beírás: Bolyai Farkas Urnak

Bo-715

105. Nouveau dictionnaire du voyageur, françois-allemand-latin et allemand-françois-latin... Frankfurt und Leipzig, verlegt Heinrich Ludwig Brönner, 1780.

Bo-3156; (113)

106. Nyulas Ferenc: Az erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen. I–III. Kolozsvárott, Nyomt. Hochmeister Márton által, 1800.

Bo-3893/1–3; [71] = Borvizekrõl D. Nyulas 3 darab.

107. Ossian: Works [H.n., é.n.]

Beírás: Zeyk Miklós ajándékából 1801 Bolyai Farkasé s Bolyai Farkas ajándékozza kedves kis fiának Bolyai Gergelynek: oly feltét alatt; hogy holtig megtartja: melyre nézve se el ne adja, se másnak ne adja, mert még most Erdélyben a'amit ki ad az ember attól bucsuzzék el. De 82 évi gutta-ütési erõsen nyomorult állapotomban látván Gergely, hogy három éjjel is itt volt Jakab János, oly gyengéden bánt velem, hogy néhai kedves Barátomnak Jakab Lajosnak nemcsak kezét hanem szivét is éreztem, õ is szivesen belé egyezett, hogy Rousseauval 's Ossiannak másik darabjával Jakab Jánosé legyen.

Nagy László s.k. VIII.g. 1890. Febr. 10 Kutyfalván adta Nagy Endre IV o. [kihúzva, fölé írva]; Domokos Kutyfalv. 1897 nov. 1.

Bo-240; (114)

108. Pankl Máté: Compendium institutionum physicarum, quod in usum suorum auditorum conscripsit... Pars I–III. Budae, Typis Regiae Universitatis Pestiensis, 1797–1798.

Bo-182/1–3; (72); [57] = Pankl Physica 3 darab

109. Partsch, P.: Über den Meteorstein-Niederfall unweit Mezömadaras in Siebenbürgen am 4. September 1852. Wien, aus der k.k. Hof- und Staatsdruckerei, 1853.

Bo-877; (74)

110. Pestalozzi, Johann Heinrich: Elementar-Bücher. Anschauungslehre der Zahlverhältnisse. Zweytes Heft. Zürich und Tübingen, 1803.

Bo-165; (75)

111. Pethe Ferenc kisszántói: Mathesis... Bétsben, Ns. Hykul Antal Nyomtatószereivel, 1812.

Bo-228; (76)

112. Philosophiai mûszótár. Közre bocsátja a Magyar Tudós Társaság. Budán, a Magyar Kir. Egyetem betûivel, 1834.

Bo-875; (77)

113. Plenk, Joseph Jakob: Elementa medicinae et chirurgiae Forensis. Viennae, apud Rudolphum Gtaeffer, 1781.

Beírás: B. Gergelyé

o-27865; (115)

114. Poppe, Ioannes Henricus Mauritius: Commentatio de usibus circuli et aliarum curuarum in artibus mechanicis et architectura quos animadverterunt graeci geometrae ac illis posteriores ante cartesium... Göttingae, typis Ioann. Christian Dietrich [é.n.]

Beírás: Bolyai Ja, 1875 [Koncz írása.]

o-28494 [Egybekötve Sipos Pál munkájával.]

115. Radics Antal: Institutiones physicae in usum discipulorum conscriptae... Budae, Typis Leopoldi Francisci Landerer, 1766.

Beírás: Alexandre Miriszlay

Bo-230; (78); [58]

116. Rausch Franciscus: Compendium geometriae subterraneae. Budae, Typis Regiae Universitatis, 1797.

Bo-865; (79); [46]

117. A reformátusok N.Enyedi Fõoskolájában felsõbb tudományokat hallgató ifjak, s alsóbb osztályokban tanuló növendékek félévi szorgalmának, s elémentök, folyó 1847-dik évi Januar 27-kén kezdve folytatólag tartandó közszemléjének tárgyai, és a különbözõ osztályokban tanulók névsora. [Nagyenyed], [1847].

Beírás: T. Bolyai Uk.

Bo-4.132;

118. Rhédei Ferentz: Újj találmány, mellyel a malmokban a gabonából a vám magától igazságoson válik külön a tulajdonos zárja alá. Némely a' malmok körül tehetõ jobbitásokkal, s azokat illetõ jegyzésekkel. M.Vásárhellyen, nyomtattatott a Reformat. Colleg. betûivel, Friedler Gottfried által, 1824.

Beírás: Tekintetes Szalántzi Jósef Urnak

Bo-5.470; [22] = Uj találmány a malom-dézsmára. G.Rhédei Ferenc

119. Sartorius, W. von Waltershausen: Gauss zum Gedächtniss. Leipzig. Verlag von S. Hirzel, 1856.

Beírás: Herrn Professor Bolyai in Maros Vásárhely hochachtungsvoll vom Verfasser

Bq-310

120. Schemerl, Joseph von: Erfahrungen im Wasserbau... Des ersten Theiles, erster Band... in welchem der Strombau in absicht auf die vortheilhafteste Leitung umnd Beschränkung der Flüsse überhaupt... vorgetragen werden. Wien und Triest, in Geistinger's Buchhandlung, 1809.

Beírás: Bolyai mpria Lieuth. im Génie-Corps. 1823.

Bo-925; (81)

121. Schlözer, August Ludwig: Welt Geschichte nach ihren Haupt Theilen im Auszug und Zusammenhange... Erster Theil... Zwote, verbesserte Auflage... Göttingen, im Bandenhoek- und Ruprechtschen Verlag, 1792.

Beírás: Bodor Pálé Gotth. 797

Bolyai Farkasé

Bolyai Gergelyé [Mindkettõ Bolyai Farkas írása.]

Bo-626; [76]

122. Schmid, Joseph Venceslaus: De ratione vera inter peripheriam et diametrum circuli. Viennae, apud Josephum Geistinger, 1821.

Beírás: Bolyai 1875 [Koncz írásával.]

zamarsag [Bolyai János ceruzával a cím alá írta.]

o-28.497

123. Schreiber, Guido: Lehrbuch der darstellenden Geometrie nach Monge's Géométrie descriptive. I–II. Karlsruhe und Freyburg, in der Herder'schen Kunst- und Buchhandlung, 1828–1829.

Beírás: Bakcsi Károlyé, ki is a második darabbal együtt, hála-jeléül a' Kollégyom könyvtárának ajándékozza...

Bq-42/1–2; (83)

124. Schröfl, Mathäus Joseph: Allgemeine Forstordnung, vorzüglich für die österreichischen Staaten... Neue mit einem Kupfer verschönerte Auflage... Wien und Triest, im Verlage der Geistingerschen Buchhandl., 1815.

Bo-196; (84)

125. Schuster, Michael A.: Lehrbuch der Rechenkunst. Zum Behufe seiner öffentlichen Lehrstunden entworfen... Kronstadt, gedruckt in Johann Gött's Buchdruckerei, 1842.

Bo-169; (85); [43] = Rechenbuch Segesvári Professor Schustertõl.

126. Segner, Johann Andreas: Cursus Mathematici Pars II–III. Elementa analyseos finitorum. Halae Magdeburgicae, prostat Officina Rengeriana, 1758, 1761.

Beírás: Ludovici Jakab Mvásárhelyini 1824 11-a Febr.

Petri Bod mpr. 1832 [Mindkét beírás az utolsó kötetben.]

Bo-170/1–2; (80); [41] = Segner Mathesisse. 3 darab (a többi a bérontáskor egyebekkel együtt elveszett.)

127. Sipos Pál: Specimen novae tabulae trigonometricae ad compendium systematicae constructionis reductae. Posonii, Petri Weber, 1807.

Beírás: Bolyai 1875 [Koncz írásával.]

o-28.493 [Egybekötve a 113. sorszám alatt leírt könyvvel.]

128. Stampfer, Simon: Logarithmisch-trigonometrische Tafeln nebst verschiedenen anderen nützlichen Tafeln und Formeln... Zunächst zum Gebrauch für höhere Schulen. Salzburg, Gedruckt bey Franz Xaver Duyle, 1822.

Bo-200; (86)

129. Stengel, Johan Peterson: Gnomica Universalis, sive praxis amplissima geometrice describendi horologia solaria... Ulmae, Typis et sumtibus Matthiae Wagner, 1679.

Bo-801; (87); [42]

130. Strassnitzki, Leopold Schulz von: Elemente er reinen Mathematik zum akademischen Gebrauche wie auch zum Selbstudium. I–II. Theil. Wien, Verlag von I. G. Heubner, 1831, 1835.

Bo-862 [elsõ kötet jelzete]; Bo-225 [második kötet]; (88); [30] = 2 darab

131. Sturm, Johann Christophor: Mathesis juvenilis tomus prior. Accessit consilium de mathesi... Norimbergae, Typis excudit Henricus Meyer, 1699.

Beírás: Josephi Zoltán 1757

Bo-798; (89)

132. Suetonius Tranquillus c.: Caesarum XII Vitae et alia quae extant... Dresdae, sumtibus Joh. Christoph. Miethen, 1677.

Beírás: Szentkirályi János 1814

Bo-4.619; [85]

133. Szász Károly: Számtan. Algebra. Pest, 1853. [A címlap hiányzik.]

Bo-858; (90); [36] = két darab (egyik az Enyedi, másik a' késõbbi, az utóbbi G. Toldalagi Victornál van)

134. Szathmári Mihály: Physica contracta juxta principis neotericorum, in usus Illustris Collegii S. P. Maros-vasarheliensis concinnata... Claudiopoli, impressit Samuel P. Telegedi, 1719.

Beírás: Samuelis Tétsi 1724 M.Vásár

Mich. Kovásznai 1757

Bo-495; (91); [65] = Physica (Mich Szathmári) Vásárhlyi Professzortól

135. Szíve kiömlése. A' Maros Vásárhelyi ref. kollégyombéli ifjúságnak egy kedves Attya Halálán. [Marosvásárhely], Nyomtattatott a' Ref. Kol. betûivel. Felsõ Visti Kali Josef által, 1829.

Bo-13224; [21] = Kemény Miklós halálára írt versek

136. Taktisches Lehrbuch für einen jungen Soldaten zum Unterrichte der Kadeten der k.k. Ingenieur Akademie, in vier Abschnitte getheilt. Zweite vermehrte und verbesserte Auflage. Wien, gedruckt bey georg Überreuter, 1816.

Beírás: Bolyai [János írása.]

Bolyai 1875 [Koncz írása. Mindkettõ a negyedik kötetben.]

Bo-926/1–4; (92)

137. Thomson, James: The Seasons. London and Leipzig, Printed for dodsley and C. Moser, 1766.

Beírás: Jakab Lajiosé

Kedves volt tanítványjának atyafiságos emlékezetül Bolyai Farkas msk.

Bo-9855

138. Unterberger Leopold, Freyherrn von: Nützliche Begriffe von Wirkungen der Electricität und der Gewitter-Materie. Wien, bey Carl Ferdinand Beck, 1811.

Beírás: Bolyai mpria. Lieith. im Génie-Corps, 1823.

o-25460

139. Vállas Antal: Rövid értekezése a napórakészítésrül. Pesten, nyomtatta Füskúti Lenderer, 1833.

Beírás: T.B. Bolyay F. Prof. Urnak tisztelete jeléül a' Szerzõ.

Bo-741; (93)

140. Vega, Georg Freiherr von: Logaritmisch-trigonometrisches Handbuch... Zweite, verbasserte und vermehrte Auflage. Leipzig, in der Weidmannischen Buchhandlung, 1800.

Bo-201; (94); [45]

141. Vega, Georg Freiherr von: Logaritmisch-trigonometrisches Handbuch... Fünfte, verbesserte und vermehrte Auflage. Leipzig, in der Weidmanischen Buchhandlung, 1820.

Beírás: Bolyai mpria Oberl. im Génie Corps.

Bo-832; (94)

142. Vega, Georg Freiherr von: Vorlesungen über die Mathematik. Dritter Band, welcher die Mechanik der festen Körper enthält... Wien, gedruckt bey Johann Thomas Edlen von Trattnern, 1788.

Beírás: Bolyai Gergelyé az édes Atyja ajándékából. Bolyai Farkas mk.

Bo-203/3; (95); [45]

143. Vieth, Gerhard Ulrich Anton: Anfangsgründe der Mathematik. I–II Th. Leipzig, bey Iohann Ambrosius Barth, 1796.

Bo-178/1–2; (96); [39]

144. Vogel, A. F.: Entdeckung einer numerischen General-Auflösung aller höhern endlichen Gleichungen von jeder beliebigen algebraischen und transcendenten Form... Leipzig, Rimberg's Verlag, 1845.

Beírás: Bolyai János 1875. [Koncz írása.]

o-28495

145. Weidler, Johann Friedrich: Institutiones matheseos selectios observationibus illustrarae in usum pralectionum academicarum. Editio nova. Vitembergae, sumtibus Io. Ioach. Ahlfeldii, ex officina Hakiana, 1736.

Beírás: Ludovici Jakab, Anno 1823. 27-a Xbr.

Az auction megvéve ajándékozom a' kisebb fiamnak Gergelynek. Bolyai Gergely m.k. [Bolyai Farkas saját neve helyett a fiáét írja.]

Bo-173; (97)

146. Weis, Franz: Lehrbuch der Baukunst zum Gebrauche der k.k. Ingineurs-Akademie. Erster Band. Wien, Verlegt von der. k. Ingineur-Akademie, gedruckt bey Anton Strauss, 1820. [Mellette egy Bilderbuch 12 metszettel, fólió alakban.]

Beírás: Bolyai mpria [János írása mindkét kötetben.]

Bolyai 1875 [Koncz írása.]

Bq-305/1; Bf-665/2; (116)

147. Werbõczi Stephanus: Decretum latino-hungaricum, sive Tripartitum. Kolosváratt, M. Tótfalusi Kis Miklós, 1698.

Beírás: M. Fronius mpria

Ezen könyvet ajándékba adtam Fõ. Not. Bolyai Antal Urnak. Fronius

Bo-22556

148. Westrumb, Johann Friedrich: Physikalisch-chemische Beschreibung der Mineralquellen zu Pyrmont... Leipzig, in der Hoh. Gottztfr. Müllerschen Buchhandlung, 1798.

Bo-1998; (98)

149. Wiebeking, Carl Friedrich: Theoretisch-praktische Starrenbau-kunde. Sulzbach, im Verlage der Kommerzienrath Seidelschen Kunst- und Buchhandlung, 1808.

Beírás: Bolyai mpria. Lieuth. im Génie-Corps, 1823.

Bo-924; (99)

150. Wieland, Ernst Carl: Versuch über das Genie. Leipzig, bey Paul Gotthelf Kummer, 1779.

Bo-781; (73)

151. Winkler, Georg: Practische Anleitung zum graphischen und geometrischen Trianguliren mit dem Messtische... Wien, gedruckt bey Leopold Grund, 1820.

Beírás: Bolyai mpria. Lieut. im Géni Corps. 1823.

Bo-722; (100)

152. Wolf, Christian: Allerhand nützliche Versuche, dadurch zu genauer Erkäntnis der Natur und Kunst der weg gebähnet wird... I–III Theile. Halle im Magdeburgischen, 1727–1729.

Beírás: Sam. W. Tsernátoni 1781

Bo-176/1–3; (101)

1. melléklet

Bolyai Farkas könyveire vonatkozó végakarata

Nyolcvan kettõdik évben kétszeri gutta után csak az executioi 3dikat várhatva, szinte semmit se tehetvén: hosszas alkalmanságomért [!] engedelmet reménylek; nem rajtam múlik az indulás, csak az alkalom nem áll elé, magamén pedig, bár rövidebb úton kicsi öröm vesztéssel vénségem nagy terhétõl szabadulnék meg, menetelem az oskola falára oly árnyat vetne, mely a' megelõzõvel azutánra is rémíthetne.

Minden esetre hálámat az átadott Contractusokon kívül, azzal is kívántam bizonyítani, hogy a' Hannoverai Királytól a' Göttingai Tudos Társaság által küldött két emlékpénzt, az azzal jött iratokkal 's az én köszönõ leveleimmel eggyütt, és a Gauss halálára azután jött könyvek; és a' reá tett válaszommal, és azon levéllel, mellyel jött, együtt az oskola thekájába bé adtam; azon meghagyással, hogy a'mi még onnan jöve, életben nem találna, az is mind oda tétessék. S még ezen kívül nem csak egy 's más nyomtatott munkáimat, hanem egész könyv-táromat az oskola könyv-tárába ezennel által-is adom; sõt a mathesisi nyomtatványaimat-is oda adom; a'mit elébb hátrább kap belõle, mind a thekáé legyen.

Csak az a' megjegyzésem

1. Hogy a' nagyobbik fiamnak az lévén kívánsága, hogy bajoson jártathatván a' Kollégyomba, hagyjam neki úgy, hogy õ adja bé a' Thékába még életébe, vagy holtával vegye a Kollégyom teljes joggal által: én az õ kívánságát bajoson szegvén meg, azon állapodtam meg, hogy most életemben adjam által mind a' thékának, 's onnan vegyen ki (ha tetszik, azonnal is) a'mit és a'mennyit tetszik, azon feltétel alatt, hogy mint theka könyvét a' thékának vagy még életében vissza adja, vagy holtával annak mint tulajdonához joga legyen.

2. az ür-tan elemei kezdõknek mód nem léte miatt táblák nélkül vannak; a béadottból, a'kinek kell, könnyen lecsinálhatja, azokatis gyermekek csinálták.

3. A' sok hibákatis a' béadottakbol igazítani lehet.

Irtam M.Vásárhelyet 1856 Augustus 26 dikán

Bolyai Farkas mk.

Autográf kézírás. (MTA Könyvtára, Kézirattár. Jelzete: K: 22/23).

2. melléklet

Azon könyveknek, melyeket 1856 Augustus 26 dikán a' M.Vásárhelyi Ref. Oskola' Könyv-tárába adtam, nevei.

 

In 4-to

Newton négy darab.

Bernoulli (Johannis) opera omnia, négy darab, aranyos szép kötésbe elöl a' Bernoulli képével (Kapitány Bolyai Jánosnál van).

– Lelande. Astronomie, három darab (aranyos szép kötésbe).

– Gauss. Theoria motus Corporum coelestium. 1809.

– Lagrange. Theorie des Fonctions.

– Montucla Histoire des Mathematiques, négy darab.

Gauss Demonstratio nova functionem algebraicam... 1799. fontos theorémának legelsõ evidens demonstratioja. Ezért doctorálták minden exameni ceremonia nélkül. Ritka, nehezen kaphato. A' Teleki Thecának adtam. Ugyan Gaussnak nevezetes és nem kapható munkáját, hogy inkább megmaradjon, a' Teleki thekába adtam. Több munkáji nekem sincsenek meg.

– Dissertationes experimentales ex Comment. Imper. Petropolit. 8.

– Adriani Metii Aritmetica et Geometria nova. 1625.

– A' Császárt üdvözlõ Versekbõl nálam maradott 6 darabot is béadtam.

In 8-vo

– Öt szomoru Játék, Párisi per; 's Pope az emberrõl ('sat) angolbol sat...

– Arithmetica eleje 1830.

– Az Arithmetikának, Geometriának 's Phisicanak eleje, alsobb tanulok számára 1834. De csak egy kötet jött ki.

– Tentamen juventutem studiosam in Matheseos cum rigore introducendi. Két darab. 1832 és 1833.

– Az Arithmetica Elejének jobbított ki adása 1843. 67 darab.

– Arithmetika Eleje kezdõknek 1846.

– ürtan Eleje kezdõknek 1846.

– Kurzer Grundriss eines Versuches... 1851, melybõl az egész systema látszik.

– Kemény Miklós halálára írt Versek.

– Új találmány a' malom-dézsmára. G. Rhédei Ferencz.

– Eulers Differentialrechnung, négy darab.

– Eulers Algebra, két darab (egyik Jánosnál van).

– Kaestner. Arithm. Geom... et

– Analysis endlicher Grössen

– Analisys des Unendlichen

– Math. Geographie u.d.gl.

– Höhere Mechanik.

– Paul Strasznicki Reine Mathematik 2 darab.

– Frundriss der reinen Mathematik von Gerling in Marburg.

– Euclid der Wahre übersetzt von Lorenz.

– Lobatsewski prof auf der Universität zu Kasan (Kicsi de fontos és ritka könyv).

– La Croix. Traité elementaire du Calcul differential (Jánosnál van).

– Szász Károly Mathesisse két darab (egyik az Enyedi, másik a' késõbbi, az utobbi G. Toldalagi Victornál van).

– Gesammte Mathematik von Littrow.

– Metzburg Mathesisse 7 darab.

– Karsten Lehrbegrif der gesammten Mathematik 9 vastag darab.

– Vieth Mathematik 2 darab.

– Hauser 2 dik darabja, 's a' 3 dik Lenker által.

– Segner Mathesise 3 darab (a' többi a' bérontáskor egyebekkel együtt elveszett).

– Gnomonica.

– Rechenbuch Segesvári Professor Schustertõl.

– Mechanik Ing. Major Brasseurtol.

– Mechanik Vegátol.

– Compendium Geometriae subterraneae.

– Meyer Mértan (Professor Takátstol fordítva).

– Gerlach Mechanik 2 darab (az egyik Jánosnál van).

– Neue Potential Lehre.

– Lenker Mathematische Geographie.

– Euler physicai levelei 2 darab (egyik ugyanis elveszett).

– Gren Physica.

– Mayer Physica.

– Lichtenberg Physica.

– Horváth Physica 2 darab.

– Mako Physica.

Pankl Physica 3 darab.

Rádics Physica.

Krüger Physica 2 darab – Kovátstol Krüger Compendiuma.

Journal der Physik 12 vastag darab.

Kepleri Problema [!].

Strombau.

Physica (Mich. Szathmári) Vásárhelyi Professortól.

Lavoisier Chemie.

Fourcroi Systeme des Connaissances chimiques XI darab.

Journal der Chemie 9 vastag darab.

Chemia Dr. Sadelbecktõl. Gleichungen zu Cristallizations-Gestalten.

Borvizekrõl D. Nyulas 3 darab.

Kants Antropologia.

Vieland über das Genie.

Eschenburgs Vorlesungen über Encyclopedie.

Girtanner über die venerische Krankheit.

Schlözers Weltgeschichte.

Sylloge tractatuum... (Szász Károly által).

Autográf kézírás (MTA Könyvtára, Kézirattár. Jelzete: K: 22/26).

3. melléklet

Bolyai János kiegészítése az apja könyvjegyzékérõl készült másolaton

Az Öreg' halála után János fija még bé-adta a' következõköt:

 

A Hauser' mathesisse 2. és 3dik darabját.

Popenak az emberöli munkája' forditványja. 4 példány kötetlen.

Szász Károly elsõ rangu egyenletek' föl-oldása' új módja, az igéretnek meg-nem felelõ, éppen kényelmetlen, hosszas.

Aritmetika eleje kezdõknek. 98 példány: melybõl egy be-kötve, a' többi kötetlen.

Kurzer Grundriss des Tentamens, d.i. eines grund- oder vom Grunde aus neuen Systems der Mathematik. 105 példány be-kötve.

Arithm. eleje 2dik kiadat. 38 példány be-kötve.

dto. 57 példány kötetlen.

dto. az alsóbb osztályi tanulók' számára. 14 példány be-kötve.

Tentamen. 15 példány kötetlen.

Dto. lsõ darab. 47 példány kötetlen. 4 kötet raptura.

Suetonius.

Ûr-tan elemeji. 33 példány be-kötve.

Dto 153 példány kötetlen.

Öt szomoru játék. 12 példány kötetlen.

Autográf kézírás (MTA Könyvtára, Kézirattár. Jelzete: K: 22/27).

Anikó Deé Nagy: The Bolyai's Library

The author has undertaken to reconstruct one of the most important Transylvanian private libraries owned by two 19th century intellectuals. Most of the two mathematicians’ Farkas und János Bolyai’s books were donated to the Târgu Mureº Protestant College Library. They are hard to sort out at present as the donated books have been put into different sections according to their topic. The author has managed to select them with the help of book lists, inventories and some notes in the books made by the owners. Moerover, some of their books have been found in other sections of the Teleki–Bolyai Library.

Based on the two Bolyais’manuscripts, correspondence and their notes made in the books, the author tries to find out how their library was collected and what kind of an intellectual background it could provide to the two mathematicians.

The enclosed booklist contains an analytic description of the Bolyais’private library (238 volumes), today past of the Marosvásárhely Teleki–Bolyai Library.