Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyûlésének jegyzõkönyve
2001. május 12.

1. Benkõ Samu elnök megnyitó szavaiban köszönti vendégeinket, akik jelenlétükkel megtisztelték közgyûlésünket: Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár fõigazgatója, Alföldy László kolozsvári magyar fõkonzul, Szép Gyula, az RMDSZ alelnöke, Kötõ József, az EMKE elnöke. Jelzi ugyanakkor, hogy más szervezetek képviselõi különféle okok miatt nem vehetnek részt közgyûlésünkön, viszont üdvözlõ táviratot küldtek, mint a Gróf Mikó Imre Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Pécsi Tudományegyetem, az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány. Ezek az üdvözletek annak jelei, hogy sokan tudják még, az EME közfeladatokat ellátó egyesület.

Mindeddig sikerült az 1990 márciusában kijelölt úton járnunk, az akkor elfogadott Alapszabály szerint. Az elmúlt évtized tapasztalatait azonban az Alapszabály szükséges módosításában is rögzítenünk kell, ez a jövõ évben megválasztandó új tisztikar feladata lesz.

Mai közgyûlésünk feladata a tavalyi munka értékelése és megfelelõ terv készítése a folyó évre. Ugyanakkor feladatunk a jövõ évi tisztújítás elõkészítése és távlatosan az alapszabály módosítása. Javasolja egy bizottság kiküldését a jövõ évi közgyûlés elõkészítésére. E bizottság áttekintené a személyi kérdéseket az erdélyi tudománymûvelés szempontjai szerint, a nyilvánosság elõtt, felméri azokat az Egyesületünk elõtt álló feladatokat, amelyeket tapasztalataink szerint Egyesületünkön kívül más nem vállal fel. Javaslatát majd az indítványok rendjén bocsátja szavazás alá.

Tudomásul szolgál. ­

 

Megemlékezik 2000-ben elhunyt tagjainkról: Gáll Kornélia marosvásárhelyi muzeológus.

A közgyûlés egyperces néma felállással tiszteleg elhunyt tagtársunk emlékének.

 

Ismerteti a Közgyûlés napirendjét, amely javaslatként a Meghívóban is szerepelt:

Elnöki megnyitó, a fõtitkári jelentés szóbeli kiegészítése, a gazdasági tanácsos jelentése a 2000. évrõl, a 2001. évi költségvetés elõterjesztése, ellenõri jelentés elõterjesztése, jogtanácsos jelentése, jelölõbizottság kiküldése a Választmány egyharmadának megújítására, a jelentések vitája, indítványok, javaslatok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete Szervezeti és Mûködési Szabályzatának elfogadása, szavazatszámláló bizottság kiküldése, szavazás, a szavazás eredményének kihirdetése, különfélék.

A körbeadott és visszaérkezett jelenléti ívek alapján az elnök megállapítja, hogy a közgyûlés határozatképes.

Tudomásul szolgál. A közgyûlés elfogadja a napirendet.

 

2. A jelölõbizottság felállítása megtörténik, elfogadva e bizottságba a szakosztályok elnökeit vagy titkárait. A szavazatszámláló bizottságba Várhelyi Csaba, Wolf Rudolf és Szõcs Katalin tagtársunkat javasolják.

A közgyûlés elfogadja a jelölõ- és szavazatszámláló bizott­sá­got. A jegyzõkönyv hitelesítésére Dávid Gyula és Pál Judit tagtársunkat kéri fel.

 

3. Sipos Gábor fõtitkár jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. évi munkájáról:

Újraindulásunk óta 10. jelentésünket is a lassan már közhellyé váló megállapítással kell kezdenünk, hogy szerzett jogaink helyreállításában és azok érvényesítésében semmi elõrelépés sem történt. Egyesületi vagyonunk, ingatlanaink és gyûjteményeink tulajdonjogát illetõen továbbra is a jogfosztottság állapotában élünk, igényünket azonban következetesen fenntartjuk. Evégett már régóta tervezünk tárgyalásokat a kormányzattal az RMDSZ közvetítésével, de mindeddig sikertelenül.

Nagy ünnepi esemény volt Egyesületünk életében tavalyi millenniumi közgyûlésünk, amelyet jelenlétével és távlatokat nyitó köszöntõbeszédével tisztelt meg Glatz Ferenc, az MTA elnöke és Monok István, az OSZK fõigazgatója. Neves történész, nyelvész, régész szakemberek elõadásai világították meg Erdély keresztény magyar királyságba való beilleszkedésének folyamatát. Ez alkalommal választottuk az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteleti tagjává Szabó György, Puskás Ferenc és Gábos Zoltán professzort.

Együttmûködési megállapodásunk keretében az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde 2000. évi ülésszakát Egyesületünkkel és a BBTE-vel közösen rendezte meg, hat tagtársunk tartott elõadást.

Egyesületi rendezvényeink közül kiemelkedik az õsszel rendezett szórványkonferencia, amely Tóth Pál Péter Szórványban címû könyve kapcsán több elõadó és hozzászóló részvételével magas tudományos színvonalon tárta fel a 20. század végi erdélyi szórványsors égetõ kérdéseit.

Egyesületi központunk/székházunk változása 2000 nyarán zajlott le, titkárságunk beköltözött a Debreceni Református Kollégium tulajdonában levõ kolozsvári Rhédey-házba (Jókai/Napoca u. 2–4.). 2000 januárja óta a RoEduNet segítségével ingyenes internet és drótposta-kapcsolata van Egyesületünk titkárságának is, ezt a lehetõséget a titkárság alkalmazottai mellett nagy számban használták és használják ifjúsági kutatócsoportjaink tagjai is. Bitay Enikõ elkészítette az EME honlapját, idén március óta használható.

Szervezés

Jelenlegi taglétszámunk nyilvántartásunk szerint 4351, ebbõl 102 alapító, 1178 rendes tag, 2277 pedig egyetemi hallgató. Rendes tagjaink közül 1014 fizette rendszeresen a tagdíjat, 984 pedig 1998 óta hátralékban van. Ez utóbbiakat alapszabályaink szerint nem tekinthetjük rendes tagoknak, nyilvántartásunkból azonban mégsem töröltük õket, gyakran elõfordul ugyanis, hogy a hátralékosok utólag törlesztik többévi adósságukat. A tagdíjfizetést néhány év után felfüg­gesztõ egyetemi hallgatók csupán könyvtárunk használata végett léptek be Egyesületünkbe, és az egyetem elvégzése után nem kívánják a kapcsolatot fenntartani.

Fiókszervezeteink közül a nagyváradi mûködött a legaktívabban, megalakulásának ötéves évfordulóját tudományos konferenciával ünnepelte. Dicsõszentmártoni fiókszervezetünket nagy veszteség érte Bereczky Ferenc alapító tagtársunk halálával, aki e legrégebben mûködõ szervezetünket összetartotta. Munkáját dr. Fazekas Sándor tagtársunk vette át. Marosvásárhelyi és csíkszeredai fiókjaink rendszeresen forgalmazzák kiadványainkat.

Tavalyi közgyûlésünk köszönettel tudomásul vette Müller Ádám fõtitkár lemondását, és a következõ két évre Sipos Gábort bízta meg a fõtitkári teendõk ellátásával. Felhatalmazta az Elnökséget teljes munkaidõs fizetett titkár alkalmazására, erre az állásra pályázat útján Nagy Zoltán biológust alkalmaztuk.

Szakosztályaink, kutatómûhelyeink

Szakosztályaink az elmúlt évben is a hagyományossá vált módon fejtették ki tevékenységüket, a felolvasóülések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az évente megrendezett tudományos konferenciák.

1. szakosztályunk május 6–7-én Szatmáron rendezte meg évi vándorgyûlését a Szent István Körrel együttmûködve. Október elején a Kolozsvár 1000 éve címû, hazai és magyarországi elõadókat felvonultató kétnapos tudományos konferencia nagy közönségsikernek örvendett. A szakosztály havonta tartott felolvasóüléseket.

A 2. szakosztály havi felolvasóülésein 7 erdélyi és 5 magyarországi szerzõ szerepelt. Az október 28-án tartott tudományos konferencián szakcsoportokra osztva több tucat elõadó mutatta be dolgozatát. Május 26-án a szakosztály millenniumi emlékülést tartott. Novemberben megalakult a szakosztály hetedik, Genetika és molekuláris biológia szakcsoportja. Itt kell megemlítenünk az igen aktív ifjúsági kutatócsoportokat. Az Öko-Stúdium Társaság márciusban rendezte meg a Kolozsvári biológus napokat, augusztusban pedig a Természetvédelmi nyári egyetemet. A GEKKO társszervezõje volt a kolozsvári Bányász kohász földtan konferenciának. A Cholnoky Jenõ Földrajzi társaság fõként tudománytörténeti kutatásokkal foglalkozott. Az ifjúsági szakcsoportoknak a Tamás András utcai EME-ház adott otthont.

A 3. szakosztály éves tudományos ülésszakát májusban tartotta Székelyudvarhelyen a megszokott nagyszámú résztvevõvel. A Marosvásárhely központú szakosztály keretében 12 szakcsoport mûködik.

4. szakosztályunk tevékenysége sajnos elmaradt a várakozásoktól, a Regionális fejlesztési diákklub bizonyult a legaktívabbnak.

Az 5. szakosztály immár hagyományosan, ötödik alkalommal szervezte meg márciusban a Fiatal mûszakiak tudományos ülésszakát, amelynek elõadásai kötetben is megjelentek.

Kutatóintézetünk

Jelenleg nyelvész (Tamásné Szabó Csilla), középkoros, illetve jelenkoros történész (W. Kovács András, Nagy Mihály Zoltán), szociológus (Ilyés Szilárd) és informatikus (Bitay Enikõ) kutatót foglalkoztat, részben a Lakatos utcai intézetben, részben az EME-házban. Nyelvészünk a Szótörténeti Tár XI. és XII. kötetének anyagán dolgozik, medievistánk az erdélyi oklevéltár anyagát gyûjti, jelenkoros kutatónk az 1944 novembere utáni forrásanyagot tárja fel, szociológusunk és informatikusunk pedig az erdélyi értelmiségi kataszter összeállításán dolgozik. A Kutatóintézet szervezeti és mûködési szabályzatát a kiküldött bizottság 2000 decemberében véglegesítette, januárban pedig az elnökség – szövegigazítás után – elfogadásra ajánlotta a Választmánynak és a 2001. évi közgyûlésnek.

Lakatos utcai részlegünk adott otthont az erdélyi királyi könyvek átírásán dolgozó 4 tagú történész munkacsoportnak.

Könyvtárunk

Több ingatlanban mûködõ könyvtárunk helyhiánya egyre nyomasztóbb, ami a célszerû munkát és kihasználtságot nehezíti. Raktározási gondjaink mellett legnagyobb problémánk az olvasóhelyek hiánya, az egyetemi hallgatók igényeit fõként vizsgaidõszakban csak kismértékben tudjuk kielégíteni. Könyvtárunk kettõs funkcióját, az erdélyi tudományos hagyatékokat megõrzõ nemzeti és a friss tudományos irodalmat kínáló egyetemi könyvtári szerepet csak a legnagyobb nehézségekkel és nem az igények szintjén láthatjuk el.

Gondjaink megoldása végett terveztük a Mikó u. 14. sz. ingatlan megvásárlását, ez azonban nem sikerült. Pályáztunk a Sapientia Alapítványnál könyvtárfejlesztésre, sikeres pályázatunk után viszont kiderült, hogy az Alapítvánnyal együttmûködve oldhatjuk meg a távlatos fejlesztést. A szükséges ingatlan megvásárlása a Sapientia Alapítvány feladata, mind ez idáig nem történt meg. Ugyancsak a jövõ feladata az EME és a Sapientia Alapítvány közötti szerzõdés alapos kidolgozása a közös könyvtár létesítésére, fenntartására és mûködtetésére.

A kézirattárért felelõs könyvtárosunk, Dáné Veronka novembertõl az Erdélyi Református Egyházkerület Gyûjtõlevéltárában dolgozik, helyébe pályázat útján alkalmaztuk Bogdándi Zsolt történelemtanárt.

Kiadványaink

Rendszeresen megjelenõ szakosztályi kiadványaink: az Erdélyi Múzeum (a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály, valamint a Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztály folyóirata) 2000. évi 1–2. és 3–4. száma, a Múzeumi Füzetek (a Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve) 9. kötete, az Orvostudományi Értesítõ (az Orvostudományi Szakosztály szemléje) 73. kötete jelent meg a tavalyi év folyamán. Az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatunkban a 228. számként megjelent Kovács Kiss Gyöngy A Habsburg-uralom erdélyi kiteljesedésének folyamata a korabeli magyar emlékirodalom láttatásában címû értekezése, 229. számként Bicsok Zoltán Torda város története és statútuma címû munkája, 230. számként pedig Sipos Gábor Az Erdélyi Református Fõkonzisztórium kialakulása címû értekezése.

A Collegium Geographicum címû ifjúsági folyóiratunk elsõ száma tavaly májusban jelent meg, a Collegium Biologicum 2. száma pedig tavaly õsszel.

A Székely Oklevéltár VI. kötete Demény Lajos munkája nyomán jelent meg, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sorozatából pedig a X. kötet látott nyomdafestéket.

A korábbi esztendõkhöz hasonlóan 2000-ben is jelentkeztünk önálló kötetekkel, Kun Imre Zoltán Klinikai endocrinologia címû vaskos kötete máris könyvsikernek bizonyult.

Könyveink és folyóirataink megjelenése a magyarországi NeKÖM, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a romániai Mûvelõdési Minisztérium támogatásának köszönhetõ, amelyet céltudatos és intenzív pályázással érhettünk el.

Kiadói tevékenységünk rendszerességéhez mérve forgalmazásunk még mindig nem elég hatékony, valószínûleg jóval több vásárlóra találnánk, ha kiadványaink a mostaninál jóval szélesebb körben, könyvesboltokban is kaphatók lennének.

Ösztöndíjak

Két ösztöndíjtípus esetében közvetlenül Egyesületünk ajánlása alapján történik a döntés. Ezek közül nagyon jelentõs az a 10 öthónapos ösztöndíj, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott fel Egyesületünknek. Ezeket az 1999-es év kedvezõ tapasztalataira alapozva továbbra is Romániában doktori tanfolyamra beiratkozott pályakezdõ, az egyetemi besorolásokkor számba vehetõ vagy már tudományos pályán elhelyezkedett fiatalok számára hirdettük meg. A pályázatok elbírálása alapján 2000-ben vegyész, szemész, illetõleg gyermekgyógyász szakorvos, könyvtáros, nyelvész, történész, fizikus, irodalomtörténész, biológus és gépészmérnök részesült ebben az ösztöndíjban. Az Europa Institut által rendelkezésünkre bocsátott kéthetes ösztöndíjakat már önálló eredményeket felmutató, kutatómunkát végzõ tagjaink részére vesszük igénybe. Ez a rövid idõtartamú ösztöndíjtípus folyamatban levõ kutatásokat szolgáló kiegészítõ tájékozódásokat, kutatásokat tesz lehetõvé, fõként társadalomtudományi vagy ezekkel összefüggõ tematikák esetében. 2000-ben kéttucatnyi tagtársunk részesült ebben az ösztöndíjban.

A Magyar Országos Levéltárral való együttmûködésünk keretében néhány tagtársunk budapesti kutatásai során a MOL vendégszobáját vehette igénybe.

Az Oktatási Minisztérium által folyósított posztgraduális ösztöndíjakat az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács bírálta el, Egyesületünk szervezetten ebben nem vett részt, szakosztályaink azonban bírálóbizottságokat alakítva hathatósan közremûködtek a munkában, és titkárságunk biztosította az adminisztrációt. Idéntõl az EMÖT saját hatáskörében fogja intézni az adminisztrációt.

Adományok, támogatások

Egyesületünk fenntartásához egyre kisebb arányban járulnak hozzá a tagdíjak és egyre nagyobb szerepe van a pályázatokon elnyerhetõ általános és céltámogatásoknak. Az Illyés Közalapítvány intézményfenntartási támogatása 2000-re is a megszokott késéssel futott be. Különféle rendezvényeinkre és kiadványainkra minden lehetséges helyen pályázunk Romániában és Magyarországon, ebben élen járnak ifjúsági szakcsoportjaink.

Az MTA céltámogatása segítségével sikerült megvásárolnunk Kohl István igen értékes madártani szakkönyvtárát.

Elhunyt tagtársunk, Nagy György tudományos hagyatékát kézirattárunk vette át, rendezése folyamatban van. Özvegye emlékdíjat alapított fiatal kutatók számára.

Ingatlanok, székhely, bérlemények

A Római Katolikus Státus már régóta igényelte Szentegyház utcai bérelt helyiségeinket, a Debreceni Református Kollégium tulajdonában levõ Rhédey-házbeli (Jókai/Napoca u. 2–4.) bérlemény viszont csak tavaly márciusban szabadult fel. A Kollégium engedélyével június végén beköltöztünk egy helyiségbe, és megkezdtük több terem rendbetételét a Gróf Mikó Imre Alapítvány jelentõs támogatásával. Itt kapott – egyelõre szûk – helyet titkárságunk, terveink szerint elõadótermet és kutatói munkaszobákat alakítunk ki. A helyiségek bérleti díját ígéret szerint a NeKÖM fogja biztosítani, a helyreállítási költségekre pedig a Debreceni Kollégiummal közösen pályázunk. A renoválási munkálatok elhúzódása és a bérleti szerzõdés megkötésének lassúsága a tavalyi év második félévében jelentõsen akadályozta az egyesületi munkát.

Kolozsvári fõtéri ingatlanunk, a Wass Otília-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményünk, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be.

Kolozsvár, 2000. április 6.

 

Sipos Gábor az írott fõtitkári jelentéshez szóbeli kiegészítéseket fûz, jelezve, hogy 1999-ben a fõtitkári jelentés többszöri átfogalmazása következtében sajnálatos módon kimaradt az alábbi adományok feltüntetése: Benczédi Lászlóné (Budapest): különnyomatok, Venczel József hagyatékából: könyvek, Palkó Attila: Ugron István 1841/43-as követjelentése, Miklósi Sikes Csaba: adatgyûjtés, Dr. Imre István Pál Miklós: fényképek, iratok, emlékbélyegek 1940-bõl, Lõrinczi Réka (Budapest): Lõrinczi Mihály fényképhagyatéka, Goldner Gáborné Antal Angéla: Antal Dániel hagyatéka, Szabó Mária: dr. Traub Vilmos hagyatéka, Simon Katalin: 1940–1944 közötti népmûvelési és oktatási anyag, Magyaródi Mária: a Páthai Vörösmarty család nemességigazolása.

Nemzetközi kapcsolataink keretében kiadványcserét tartunk fenn magyarországi és németországi könyvtárakkal, intézményekkel. E kiadványcsere az utóbbi egy-két évben – részben a költözés miatt is – nem folyt a kellõ rendszerességgel, hiányait pótolni jelentõs feladatunk.

Sajnálatos módon kimaradt a jelentésbõl a tavaly alakult szatmári fiókszervezet megemlítése, amely aktív munkát végzett fõként a konferenciaszervezés, tudománynépszerûsítés terén, egyes tagjai pedig jelentõs tudományos tevékenységet mutathatnak fel. A fiókegyesület vezetõje Mandula Tibor.

Egyelõre tudomásul szolgál.

 

4. Nagy Zoltán titkár felolvassa Soó Tamás gazdasági tanácsos jelentését a 2000. év gazdasági eredményeirõl, a költségvetés teljesítésérõl:

Az egyre romló romániai gazdasági-pénzügyi helyzet az Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenységére is kihatással volt a vizsgált idõpontban. A bevételi és kiadási tervek túlteljesítése részben a pénzromlással is magyarázható. Erre a legjobb bizonyíték, hogy bevételeink közül tagjaink befizetései messze elmaradtak a tervezettõl. A Fõtitkári jelentés szerint is a 2162 rendes tagból csupán 1014 a rendesen fizetõ tagunk. Ennek eredménye, hogy a tagjainktól elvárt 150 millió lej bevételbõl csupán 84 946 000 lejnyi teljesült. Szerény véleményünk szerint ennek legfõbb oka az erõsen megromlott országos gazdasági helyzet.

A költségvetési bevétel évi tervének a 26%-os túlteljesítése annak köszönhetõ, hogy az  elmúlt esztendõben pályázatokkal a különbözõ alapítványoktól a vártnál több támogatást kaptunk. Befolyásolta ezt az Orvostudományi Szakosztály sikeres pályázata is az Apáczai Közalapítványnál, ahonnan 546 068 226 lej támogatás érkezett 2000-ben orvosi mûszerek beszerzésére, amibõl a tárgyalt évben 255 millió lejt költöttünk el.

A tervbe vett 1 381 850 ezer lej kiadással szemben 1 692 233 lejt teljesítettünk.

Ennek keretében a dologi kiadások 79,5%-os túlteljesítéséhez nagymértékben hozzájárultak az Orvostudományi Szakosztály részére fentebb is említett mûszerbeszerzési kiadások, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai u. 2–4. szám alatti új székhelyének a tatarozási munkálataira fordított 280 milliós költség is. Megjegyezni kívánjuk, hogy erre a célra a Gróf Mikó Imre Alapítványtól jelentõs támogatást kaptunk, s a munkálatokat szigorúan ennek a támogatásnak a terhére végezzük el.

A dologi kiadásoknak a fenti arányban való túlteljesítésében természetesen benne van a közszolgáltatási díjak, gáz, víz, telefon és postaköltségek jelentõs emelkedése is. A személyi kiadások vonatkozásában a 14%-os túllépés a 2000. év folyamán bekövetkezett fizetésemelések következménye.

Az alapkutatások költségeire elõirányzott kiadásokat nagyjából a tervezettnek megfelelõen használtuk fel. Némi megtakarítás a kiadványok és a rendezvények költségalakulásánál jelentkezik mintegy 166 383 ezer lej összegben, a tervezett 33 000 ezer lejjel szemben.

Megjegyezzük, hogy a költségvetési tervben elõirányzott kiadásokból egyeseket 2001-ben teljesítettünk és fogunk teljesíteni. Ennek egyik fõ oka, hogy a 2000. évre megítélt támogatások egy része az év vége felé, sõt egyesek 2001. elején érkeztek be.

A 2001. évre készített költségvetési terv 1 938 322 ezer lej bevétellel és 1 938 329 lej kiadással számol. Ebbõl mintegy 540 millió lej az Illyés Közalapítvány támogatása, ami szûken fedezi a személyi kiadásokat és a dologi kiadások egy részét. A többiekre különbözõ alapítványokhoz nyújtottunk be pályázatot.

A 2001. évi költségvetés fejezetei a következõképpen alakulnak:

 

 

Kérjük a tisztelt Közgyûlést, hogy a 2001. évi költségvetést elfogadni szíveskedjenek.

 

Tisztelt Közgyûlés! Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenysége túlhaladta az amatörizmus határát, különösen a Tudományos intézet megalakításával olyan kutatási programokat vállalt fel, amelyeknek a költségvonzata csak komoly anyagi támogatással teljesíthetõ. 2001-re megpályáztuk a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett, tudományos kutatásokat támogató programot. Reméljük, hogy a továbbiakban is lesz lehetõség pályázatok útján az anyagiak biztosítására. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Kulturális Alapprogramnál a Múzeumi Füzetek kiadási költségeinek támogatására benyújtott pályázatunkat indoklás nélkül visszautasították. Nem irigyeljük senkitõl a kapott támogatásokat, de vidéki kis pletykalapok milliós támogatásokban részesültek, s egy természettudományos közleményeket megjelentetõ gyûjteményes kiadvány, amelyik az egyedüli közlési lehetõsége a magyarul kutató és közlõ tudományos munkát végzõknek, nem kap támogatást.

Újólag felvetjük azt a szükségletet, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület mûködésének biztosítására (dologi és személyi kiadásokra; hivatalos lapjaink megjelentetése költségeinek támogatására) valamilyen formában évente biztosíttassék a költségvetési fedezet. Meggyõzõdésünk, hogy azokat a feladatokat, melyeket az Erdélyi Múzeum-Egyesület az erdélyi magyar nyelvû tudományszervezés terén felvállal, más intézmény nem teljesíti. Valahogy ezt kell megértetnünk az illetékes vezetõ fórumokkal, hogy a kért támogatást megkaphassuk. Megjegyzem, hogy 5 éve az Illyés Közalapítványtól fenntartási költségeink fedezésére pályázattal elnyert támogatás összege 6 millió forint körül van. A romániai infláció mértéke (de még a magyarországi is) figyelmen kívül marad. Az 5–6 évvel ezelõtti támogatás csaknem minden költségünket fedezte, ma jó, ha a személyi kiadásokat és a dologi költségek egy részét fedezni tudjuk belõle. A kutatásra, kiadványok és rendezvények költségeire csak akkor jut, ha sikerül más forrásokat felderítenünk, egyébként úgy járunk, mint a Múzeumi Füzetek esetében, hogy puszta megjelentetése is veszélyben van.

Tisztelt Közgyûlés! Nehéz anyagi helyzetünket nem oldja meg, de kiadásaink egy részét mégiscsak fedezi a tagság anyagi hozzájárulása. Ezért javasolom, hogy a tagsági díjat az el­kö­vet­kezõkben 90 000 lejben szíveskedjék megállapítani (1 kg hús ára), amibõl a nyugdíjasok 50%-ot fizetnének. Az egyetemi hallgatók részére a hozzájárulást 15 000 lejben állapítsák meg. Az alapító tagsági díj pedig maradjon az eddigi 300 000 lej.

Mint minden évben, most is felemlítjük az Erdélyi Múzeum-Egyesület elorzott ingatlanainak, gyûjteményeinek a román állam általi visszajuttatását vagy egyelõre legalább a tulajdonjogi elismerést. Érdekvédelmi képviseletünk gyakran hivatkozik az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó sürgõsségi kormányrendeletekre, de semmit sem tett a rendelkezések végrehajtására. Ennek folyományaként a telekkönyvileg is tulajdonunkat képezõ Wass Otília-ház, bár rendeletileg visszaadták, most sincs tényleges tulajdonunkban, mivel a kormányzat nem tud vagy nem akar érvényt szerezni rendeletének.

Végezetül még csak egy – szerintem igen fontos – kérdésre bátorkodom felhívni a tisztelt Közgyûlés szíves figyelmét. 2002-ben a jelenlegi vezetésnek lejár a mandátuma, az Erdélyi Múzeum-Egyesület gazdasági vezetése nem megoldható már a gazdasági tanácsos önkéntesen végzett munkájával. A gazdasági vezetés – de a tudományos is – egész embert kíván. A 2002. évi tisztújításnál vétessék ez figyelembe. Legyen a gazdasági tanácsosi tovább is tiszteletbeli funkció, aki ellenõrzi és irányítja a gazdasági-pénzügyi feladatokat, a gyakorlati részére pedig alkalmaztassék egy képzett, könyvviteli vizsgával is rendelkezõ gazdasági-pénzügyi szakember, aki felelõsséggel végzi ezeket a mûveleteket a gazdasági tanácsos felügyelete mellett. Ma már nem lehet az Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenységének az irányítását, tervezését, ellenõr­zé­sét, koordinálását másod­-harmadállásban elvégezni. Kérjük a tisztelt Közgyûlést, fogadja el a gazdasági-pénzügyi beszámolót és a 2001. évre szóló költségvetést, hagyja jóvá a javasolt tagdíjakat a beérkezett módosító javaslatok figyelembevételével.

Elfogadásra ajánlja.

 

5. Kerekes Jenõ felolvassa ellenõri jelentését.

Alulírott, az Erdélyi Múzeum-Egyesület megválasztott ellenõre, folyó év május 8-án és 9-én megvizsgáltam az Egyesületünk pénzügyi-gazdasági tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat, a 2000. naptári évre vonatkozó költségvetés teljesítését, valamint a 2001. naptári évre elkészített költségvetés tervezetét. Ezekre vonatkozó megállapításaimat, észrevételeimet s néhány javaslatomat megvitatás és tudomásulvétel, illetve jóváhagyás végett az alábbiakban terjesztem tisztelettel az Erdélyi Múzeum-Egyesület Közgyûlése elé.

1. 2000. december 31-én egyesületünk pénztárkönyvének egyenlege 19 935 000 lej volt. A Román Kereskedelmi Banknál nyitott bankszámlánk egyenlege 60 287 000 lej. Ugyanennél a banknál valutaszámlánkon 451 362 000 lej szerepelt.

Ezek az összegek mindegyike megfelel a fõkönyvi számlákon szereplõ egyenlegeknek, valamint az egyesületünk év végi mérlegében található összegeknek.

2. Egyesületünk elmúlt évi közgyûlése által a 2000. naptári évre jóváhagyott költségvetésé­ben 1 391 500 000 lej bevételt 26,3%-kal túlteljesítettük. Ugyanis a bevétel a beszámolási idõszakban 1 756 898 lejt tett ki. A 365 398 000 lej túlteljesítés különbözõ alapítványi támogatásokból, kiadványaink terjesztésébõl, valamint a bankszámláinkon elhelyezett összegek után kapott kamatokból keletkezett.

Gondos, körültekintõ pénzgazdálkodásra mutat, hogy egyesületünk az elmúlt esztendõben is vigyázott arra, hogy megfelelõ pénztartalék álljon rendelkezésre az esetleges támogatások következtében elõálló nehézségek átvészelésére. E tartalék összege a tárgyidõszakban is 40 000 000 lej volt, amelynek igénybevételére, ilyen okokból, az elmúlt esztendõben nem került sor.

A költségvetésnél az évi mérlegben szereplõ 1 692 233 000 lej egyenlõ az évi teljes kiadások összegével. Az elmúlt évi jelentésben foglalt javaslat és megállapodás alapján 2000-ben a célpályázatok kiadásainak nyilvántartása is a költségszámlán történt. Így egyesületünk évi költségeirõl sokkal reálisabb képet kaptunk.

3. Az adósok és hitelezõszámláink egyenlege megfelel a normál tevékenységnek. Az adósoknál 28 000 000 lej és az egyéb kintlevõségeknél 70 000 000 lej, összesen 98 000 000 lej szerepel. Ezek az összegek különbözõ csoportoknál levõ elszámolási pénzekbõl, elõlegekbõl, publikációink hitelben történõ elszámolásából származnak. (Pl. a csíkszeredai Pallas–Akadémia részletekben eszközli fizetési kötelezettségeit.)

A hitelezõknél szereplõ 147 000 000 lej tartozás fõleg a Misztótfalusi Kis Miklós nyomdánál áll fenn. E tartozásunkat folyó 2001. évben kifizettük.

4. Ellenõrzésünk során megállapítottuk, hogy a nyilvántartások vezetése az érvényben levõ törvényes rendelkezéseknek megfelel, a könyvelési szabályok által elõírt bizonylatok alapján történik. A könyvelési tételek átvizsgálásánál nem találtunk hiányosságokat, pazarlásra utaló kiadásokat.

5. A költségvetés teljesítésével kapcsolatosan megjegyezzük, hogy akárcsak az 1999-es naptári évben, ebben az esztendõben sem sikerült a tagsági díjak befizetésének maradéktalan teljesítése. Egyesületünk elég sok tagjánál még mindig jelentõs tagságidíj-tartozások mutatkoznak. A tartozás fõleg volt egyetemi és fõiskolai hallgatóknál szerepel, akik tanulmányaik befejezése után többnyire nem fizetik tagsági díjukat. Az elmúlt esztendõben javasoltuk, hogy nyissunk külön nyilvántartást diák tagjainkról s próbáljuk meg értesíteni helyi szervezeteinket a végzett diákok hazatérésérõl, hogy lakhelyükön felvehessék velük a kapcsolatot. Javasoltuk továbbá, hogy írásban keressük fel tagsági díjukkal hátralékban levõ tagjainkat, emlékeztetve õket e kötelezettségük teljesítésére. Sokan ugyanis pusztán feledékenységbõl évek óta nem fizetnek tagsági díjat. Más egyesületek tapasztalataiból tudjuk, hogy hasonló eljárások sikerrel járnak. E javaslatainkat ez alkalommal is megismételjük.

A tagsági díjakkal kapcsolatosan további javaslatunk, hogy tekintettel a lej elértéktelenedésére, mely elõreláthatóan sajnos a folyó esztendõben is folytatódik, a közgyûlés fogadja el a tagsági díjak következõ módosítását: rendes tagok számára a tagsági díj legyen 100 000 lej, nyugdíjasok számára 50 000 lej, diákok tagsági díja pedig 15 000 lej.

6. A dologi kiadásoknál 75,5% túllépés mutatkozik: elõirányzat 555 000 000 lej, teljesítés 973 958 000 lej, a túlteljesítés 418 958 000 lej. A dologi kiadások majdnem valamennyi tételénél túllépték az elõirányzatot. A túllépéshez nagymértékben hozzájárult az orvostudományi szakosztálynál eszközölt mûszerbeszerzés. Megjegyezni kívánjuk, hogy az orvosi mûszerek beszerzését orvostudományi szakosztályunk sikeres pályázata alapján az Apáczai Közalapítványtól erre a célra kapott 546 068 220 lej támogatásból fedeztük. A kapott összegbõl 2000-ben csak 255 000 000 lejt költöttünk el.

Hasonlóképpen a dologi kiadások túllépéséhez jelentõs mértékben hozzájárultak a karbantartási munkálatokra fordított kiadások is. Ezek értéke elérte a 280 000 000 lejt. E kiadásokat a Gróf Mikó Imre Alapítványtól kapott jelentõs támogatásból fedeztük.

A személyi kiadásoknál mutatkozó 13,8%-os túllépés fizetésemelés következtében állt elõ. Ez szükségszerûen maga után vonta a különbözõ járulékok növekedését is (tb., munkanélküli alaphoz való hozzájárulás stb.).

Alapkutatásoknál, kiadványoknál és rendezvényeknél a teljesítés többnyire az elõirányzatok szerint történt. Mindössze az alapkutatásoknál mutatkozik enyhe túllépés (5%).

7. A 2001. naptári évre elkészített és a tanácsos úr által elõterjesztett költségvetési tervezet véleményünk szerint reális összeállítása a kitûzött feladatok és lehetõségek figyelembevételével történt.

8. Mindezek alapján úgy értékeljük, hogy Egyesületünk pénzügyi-gazdasági tevékenysége a beszámolási évben is hatékony és korrekt volt. Tisztelettel kérjük a közgyûlést, fogadja el a pénzügyi-gazdasági tevékenységre vonatkozó beszámolót és hagyja jóvá a 2001. naptári évre elõterjesztett költségvetési tervezetet.

Megjegyzésként fûzi hozzá a jelentéshez, hogy a tagdíjak befizetése gyakran elmarad és késedelmes, fõleg a diákok részérõl. Javasolja, hogy küldjünk felszólítást a nem fizetõkhöz. Javasolja ugyanakkor, hogy a tagsági díj 2001-re 100 000 lej, nyugdíjasoknak 50 000, egyetemi hallgatóknak 15 000 lej legyen.

A költségvetést reálisnak tartja, elfogadását ajánlja.

Jóváhagyásra ajánlja a jelentést és a költségvetést.

 

6. A Kutatóintézet mûködési szabályzata kiosztva olvasásra és véleményezésre.

A közgyûlés tagjai tanulmányozzák a szöveget.

 

7. Az indítványok bemutatása rendjén Vallasek István ismerteti indítványát, amelyet az elnökség megtárgyalt. Ennek értelmében javasolja, hogy az EME tervezett Kutatóintézetében a természettudományok mûvelése is kapjon helyet.

Sipos Gábor ismerteti az indítványra tett elnökségi választ, amely szerint a természettudományi szakok képviselete a Kutatóintézetben lehetséges, az Alapszabályzat szerint a Kutatóintézet nyitott más szakok befogadására is, de amíg az anyagi lehetõségek nem biztosítottak egy kutatási program levezetéséhez, addig nem tudjuk az Intézetet ebbe az irányba fejleszteni.

Jelzi, hogy Wanek Ferenc indítványát az elnökség nem tudta megtárgyalni, mert túl késõn érkezett meg. Javasolja, hogy tegye meg szóban a javaslatát.

Tudomásul szolgál.

 

8. A hozzászólások rendjén Feszt György az Orvostudományi szakosztály tevékenységérõl szól, kiegészítve a fõtitkári jelentést, amibõl ezek az információk kimaradtak a késõi beadás miatt. A ­12 szakcsoport munkája nem egyforma színvonalú, pezsgõ egyesületi élet folyik a gyógyszerészeti, a klinikai laboratóriumi és a kardiológiai szakcsoportban. A 13 területi központ közül Szilágysomlyón, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Szecse­le­városban folyik élénk tevékenység. Magyarországi kiadványterjesztésük javult a Gróf Mikó Imre alapítvány segítségével. Az ifjúság aktív bevonása megtörtént, választmányi tag lett a Marosvásárhelyi Diákszövetség képviselõje, az éves tudományos ülésszakukon pedig 15 orvostanhallgató ingyenes részvételét biztosítják. A szakosztály is részt vesz a Pápai Páriz Ferenc-díj odaítélésében. Pályázatok alapján 60 fiatal kollégát sikerült ösztöndíjban részesíteni. Bár az Apáczai Közalapítványtól kaptak egy modern számítógépet, mégis szükséges a szakosztályi székhely informatikai felszerelésének kiegészítése az internet vonatkozásában, segítségével a kapcsolattartás is könnyebben menne. A szakosztály jó kapcsolatokat tart fenn a hasonló profilú polgári szervezetekkel (Magyar Egészségügyi Társaság, Magyar Tudományos Akadémia Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottsága, Keresztény Orvosok Szövetsége stb.). Véleménye szerint az EME alapszabályzatába be kellene venni a szakosztály új alapszabályzatának módosításait, a Szakosztályi Alapszabályzat 1999. évi módosítása szerint a szakosztály neve Orvostudományi és Gyógyszerészeti szakosztály. Ugyanakkor az elnökség összetétele is megváltozott, 1 elnök, 3 alelnök, 1 jegyzõ áll a szakosztály élén. A Kutatóintézetben a szakosztály nem tud aktívan részt venni az alapfelszerelések hiányában.

Benkõ Samu jelzi, hogy a szakosztály alapszabályzat-módosítása a szakosztály belsõ ügye, ebben teljes autonómiát élveznek.

Gaal György: A Kutatóintézet Szervezeti és Mûködési Szabályzatával kapcsolatban a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon folytatásának kérdését veti fel, évek óta várjuk a IV. kötet megjelenését. Az EME-nek kötelessége, hogy ennek a szerkesztését a Kutatóintézet feladatai közé vegye, és egy embert alkalmazzon erre a feladatra. Megjegyzi, prioritásunk kell legyen az erdélyi magyar kiadványok kötelespéldányainak gyûjtése, mivel egyetlen romániai könyvtár sem teljesíti ezt a feladatot. Az EME könyvtárának kellene e feladatot vállalnia az Országos Széchényi Könyvtár segítségével. Megjegyzi, hogy pl. az egyetemi Könyvtárban az utolsó Erdélyi Múzeum-szám az 1994. 1–2. füzet. Javasolja, hogy kiadványainkból adományozzunk az Egyetemi Könyvtárnak és más könyvtáraknak is.

Benkõ Samu közbevetõleg válaszol a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon ügyében. Egyesületünk valóban felvállalta ezt a munkát, az Magyar Tudományos Akadémiához benyújtott pályázatba befoglaltuk ezt a munkaprogramot is. Az EME-nek mindig is a prioritásai közé tartozott az olyan kiadványok, mint az Szótörténeti Tár vagy a Székely Oklevéltár szerkesztése és megjelenésének biztosítása.

Wanek Ferenc a jövõ évi választás ügyében elõterjesztést tesz. A jövõ évben esedékes választásokra való tekintettel javasolja, hogy a Múzeum-Egyesület elnöke és fõtitkára teljes munkakörû, fizetett személy legyen. Megbízatásuk 4 évre, meghosszabbítással 8 évre szóljon. Pályázatot kell meghirdetni, kétfordulós választás legyen, elsõ a pályázat elbírálása a Választmányban, második a Közgyûlés döntése titkos szavazással.

Javaslata szerint az Alapszabályzat-módosító bizottság kijelölését már most el kell dönteni és az idén kellene az Alapszabályzat-módosító Közgyûlést megtartani.

Egyed Ákos ismerteti az elsõ szakosztály tevékenységét, melynek során a szakosztály 10 erdélyi millenniumi rendezvény társszervezõjeként, résztvevõjeként mûködött, ezek közül a Kolozsvár 1000 éve konferencia és a szatmári A magyar államiság 1000 éve címû konferencia emelhetõ ki. A havi felolvasóüléseket nem eléggé rendszeresen tartották, a látogatottság sem nagymérvû. A színháztörténeti vagy a legújabb kori történetírás témájú értekezletek viszont sikeresek voltak, nagyszámú egyetemi hallgató részvételével. A fiókszervezetek munkája egyre szakszerûbb. A jövõbeli tervek között megemlíti az õszi nagyváradi vándorgyûlést, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia I. szakosztálya is részt vesz. Tervezik szakcsoportok létrehozását is. A felolvasóülések keretében a jövõben vitákat is tartanak, egyik fontos téma a történetkritika, a mostanában elburjánzott történeti kiadványok szakmai bírálata.

Vincze Mária a 4. szakosztály tevékenységérõl számol be. Elsõsorban a fiatalok bevonására tették a hangsúlyt. Az egyetemen a magyar nyelvû közgazdasági oktatás a tavaly 49 elsõéves hallgatóval beindult, számukra a szakosztály keretében teljesítménytréninget szerveztek, és igyekeztek õket különféle kutatási projektekbe bevonni. A szakosztályi tevékenység egyik akadálya az igen heterogén tudományterületi összetétel, több területnek megvan a saját egyesülete.

Uray Zoltán arról beszél, hogy a szakosztály publikációs tevékenysége sikeres volt, beleértve az ifjúsági csoportok szaklapjait is. A hagyományos évi tudományos ülésszakot az õsszel is megszervezték. A természettudományos kutatások alig mûködtek. Hat szakcsoport van, többen is külön tudományos ülésszakot rendeztek, mint pl. a Treiber János geológus emlékünnepély, Kolozsvári Biológus Napok, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Biológia Fakultásával közösen.

Kötõ József emlékeztet arra, hogy a Szabédi Házban 20. századi irodalmi kéziratgyûj­te­mény található, elsõsorban szépirodalmi gyûjtemény, elképzelhetõ, hogy az EME-vel megosztott feladataik is legyenek. Felhívja a figyelmet a színháztörténeti kutatások fontosságára. A Kutatóintézetnek az anyaországból származó támogatások mellett más támogatások után is kellene néznie. A Kisebbségi Kutatóintézettel kell együttmûködni, így romániai költségvetési támogatást is lehetne szerezni.

Kerekes Jenõ véleménye szerint a fiatalítás kérdése ma is fontos mind a tudományos, mind a gazdasági tevékenységekben. A tisztújító közgyûlés jó elõkészítése ilyen szempontból is lényeges. Más szervezetekkel az együttmûködés jó, de vannak hibáink is, hiányzik a kooperáció a tudományos egyesületekkel. Pl. az RMKT évi közgyûléseire az EME nem küld képviselõt. Javaslata: az EME hívja össze az erdélyi tudományos szervezeteket és tanácskozzék velük.

Vallasek István a tudományos kutatás intézményesített hátterének létrehozását szorgalmazza és fontosságát hangsúlyozza, amely olyan kutatók munkahelyéül szolgálna, akiknek máshol nincs lehetõségük dolgozni. Ez az intézményi háttér különféle hazai és külföldi pályázatok elnyerésében is nagy segítség lenne. Az anyagtudományi kutatás fontosságát hangsúlyozza, európai integrációs projektek megpályázására is nyílna lehetõség. Mindehhez kezdetben épületre sincs szükség, amint a németországi és magyarországi példák mutatják.

 

Reflexiók a hozzászólásokhoz

 

Tonk Sándor a könyvtárproblémához szól hozzá, megjegyzi, hogy könyvtár létrehozása együttmûködésen alapuló közös feladat a Sapientia és az EME között. Szakképzett könyvtáro­sok szükségesek! Az Erdélyben különbözõ egyesületi és intézményi berkekben folytatott kutatás igen sokrétû és nagyon különbözõ színvonalú, nehéz ezeket összefogni és értékelni.

Kiss András a könyvtárügyhöz szól hozzá, jelezve, nemcsak a mi hibánk, hogy kiadványaink nem találhatók meg közkönyvtárakban, hanem az is bizonytalan, hogy vajon a kiadványainkat katalogizálják-e gyorsan és rendesen. A folyóirat-kollekciónk bizonyos ágaiban teljes a 90-es évek anyaga is. Úgy gondolja, a Wanek Ferenc által benyújtott javaslat kerüljön a következõ elnökségi és választmányi ülés elé, elõterjesztéseket lehet tenni, de az Alapszabályzatot nem lehet közfelkiáltással megváltoztatni. Ezért Sipos Gábor javaslatát tartja elfogadhatónak, hogy az Alapszabályzat-módosító közgyûlés csak jövõre kerüljön megrendezésre. A javaslattevõ kifogása, hogy idõben nem tudta beküldeni a javaslatát, nem releváns, mert a meghívókat idõben kiküldtük, és a napisajtóban is közzétettük. A fiatalítás kapcsán megjegyzi, a szakosztályok önállóak és maguk tehetnek arról, hogy fiatalokat bevonjanak az Egyesület tevékenységébe.

Sipos Gábor megjegyzi, egyelõre nem lehet tudni, hogy a Kisebbségi Intézettel hogyan lehet együtt dolgozni, mivel magáról az Intézetrõl sem tudunk sokat.

 

9. Határozati javaslatok rögzítése:

1) A tagdíjak tekintetében két javaslat volt a rendes tagok évi tagdíjára, a gazdasági tanácsosé (90 000 lej) és az ellenõré (100 000 lej).

A Közgyûlés elfogadja a 2001. évi tagdíjat: 100 000 lej, nyugdíjas tagdíj 50 000 lej, diáktagdíj 15 000 lej, alapító tagdíj: 300 000 lej.

 

2) A fõtitkári jelentést a szóbeli kiegészítésekkel, a gazdasági tanácsos jelentését, az ellenõr jelentését

a Közgyûlés egyhangúan elfogadja.

 

3) A nem fizetõ tagokat 2 év elteltével írásos felszólításban kell figyelmeztetni és ha 3 év után sem történt meg a hátralék törlesztése, akkor törölni kell a tagok sorából.

A Közgyûlés elfogadja.

4) A Kutatóintézet tekintetében

a Szervezeti és Mûködési Szabályzatot a Közgyûlés 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja.

5) A 2001-re szóló Költségvetés sarokszámait – Soó Tamás összeállításában – Sipos Gábor olvassa fel.

A Közgyûlés 1 tartózkodással elfogadja.

 

10. A különfélék rendjén Uray Zoltán jelzi, hogy a szakosztály negyedik választmányi tagja, Benedek Zoltán helyett mást, egy aktívabb tagot szeretne a Választmányba.

Benkõ Samu szerint ez nem lehetséges, meg kell várni, amíg az illetõnek lejár a mandátuma, az alapszabályzat ugyanis nem teszi lehetõvé a mandátum ideje alatti lecserélést.

Nagy-Tóth Ferenc a tagdíj vonatkozásában javasolja, hogy a késedelmes fizetõknek figyelmeztetésképpen küldjünk meg egy kiadványt utánvéttel.

Wanek Ferenc szóban tisztázza az írásban késõn benyújtott, az Alapszabályzat módosítására vonatkozó javaslatát, jelezve, hogy igyekezett betartani az indítványok elõterjesztésére vonatkozó elõírásokat.

Újvári Mária a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnal kapcsolatban megjegyzi, hogy a két világháború közötti magyar napilapok bibliográfiai föltárását egyetemi hallgatók végzik, szakvizsgadolgozataik révén e feltárás befejezõdik az idén. Továbbá egyházi lapokon is dolgoznak, kolozsvári közgazdasági, örmény–magyar szakbibliográfia is készül.

Tudomásul szolgál.

 

11. Wolf Rudolf ismerteti a választás eredményét, a szavazatszámláló bizottság által összeállított új választmányi tagok listáját:

1. szakosztály: Pál-Antal Sándor

2. szakosztály: Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia

3. szakosztály: Péter Mihály

4. szakosztály: Szabó Árpád

5. szakosztály: Kerekes László, Sándor László

A Közgyûlés tudomásul veszi.

 

12. Benkõ Samu jelzi, hogy az Alapszabály módosítása a következõ vezetés feladata. Kiegészíti a határozati javaslatokat, föltéve a kérdést: foglalkozzon-e külön bizottság a közgyûlés elõkészítésével? Tíztagú bizottságot javasol.

­A Közgyûlés 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja.

 

Benkõ Samu fölveti az ehhez kapcsolódó kérdést, hogy ennek a bizottságnak a személyi összetétele álljon-e a szakosztályok elnökeibõl és titkáraiból, illetve az általuk tetszés szerint meghívott szakértõkbõl?

Wanek Ferenc javasolja, hogy legyen a mostani vezetõktõl független a bizottsági tagság.

A Közgyûlés 41 szavazattöbbséggel (8 ellene, a többi tartózkodik) elfogadja a javaslatot egy tíztagú bizottság felállításáról, amelynek tagjai a szakosztályi elnökök, titkárok és behívott szakértõk.

 

 

13. Benkõ Samu javaslatot tesz, hogy a következõ közgyûlés 2002 elején legyen.

A Közgyûlés elfogadja.

 

14. Benkõ Samu zárószavaiban az elõttünk álló sürgõs feladatokat veszi számba még egyszer. Az EME alapfeladata az erdélyi magyarság kulturális és tudományos értékeinek feltárása, gyûjtése és õrzése. Gyûjteményeink hagyományosan kiterjedtek a tudományok minden ágára. Jelenleg viszont gyûjteményeink csak néhány tudományágban végezhetnek gyûjtõmunkát, könyv­tárunk például felvállalhatja a kötelespéldány-gyûjtést a lehetõségek függvényében. A különféle szervezetek közötti munkamegosztásban az EME-re hárul a tudománymûvelés és bizonyos gyûjtemények felállítása. Itt is van együttmûködés, az 1920 utáni erdélyi irodalmi hagyatékokat az EMKE gyûjti a Szabédi Házban. A feltárás, a bibliográfiai feldolgozás azonban az EME feladata, a folyóiratok nem készítik el saját éves tartalomjegyzéküket sem. Bibliográfiai programunkat tehát folytatnunk kell, együttmûködve az Országos Széchényi Könyvtárral.

Jó lenne, ha az EME az eddiginél szervesebben illeszkedne be a magyar nemzeti tudománypolitikai feladatok megoldásába. A régóta várt Magyar Nagyszótárnak a legfontosabb segédeszköze az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, de a Magyar Tudományos Akadémia a Nagyszótár elkészítésérõl még mindig nem döntött. Részünkrõl a hozzájárulás megtörtént, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárt be fogjuk fejezni.

Változatlanul feladatunk a nagy értékû tudományos hagyatékok átvétele és megõrzése, az EME mindenkori vezetõségének kötelessége e hagyatékok megtartása, nem idegenítheti el.

Feladataink között hangsúlyosan szerepel a tudománymûvelés, amelynek során az egyéni megélhetést az egyetemes magyar tudományos célok elérésével és az erdélyi sajátos feladatok megoldásával kell összhangba hozni. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia Arany János pályázatát örömmel fogadtuk, testületileg adtuk be az EME Kutatóintézete már futó kutatóprogramjaira a pályázatot. E támogatásból kézzelfogható eredményeket és a kutatóknak jobb megélhetést remélünk.

Egyesületünk olyan idõben éledt újjá, amikor az erdélyi magyarságnak már nincsenek anyagi alapjai, és az áldozatkészség is csökkent. Feladatának érzi a támogatásokért való állandó közbenjárást, az EME fenntartása, a kiadványok megjelentetése enélkül nem lehetséges. Ez vár az új elnökre is.

Végül köszönetet mond a Teológiai Intézetnek a szíveslátásért, a tagoknak a részvételért, és berekeszti a Közgyûlést.

Tudomásul szolgál.

K.m.f.

Benkõ Samu elnök

Nagy Zoltán titkár

Hitelesítõk: Dávid Gyula, Pál Judit