Soó Tamás gazdasági tanácsos jelentése
az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi gazdasági tevékenységéről
Az
EME gazdasági tevékenysége az 1990-ben történt újraalakulása óta egyre
bővülő és súlypontilag is egyre fontosabbá válik. Vagyona az elmúlt
öt év alatt jelentősen gyarapodott, beruházott értéke csupán 1994-hez
viszonyítva is csaknem megtízszereződött.
1990-ben
költségvetési volumene csupán 306 000 lej volt, 1991-ben ez már elérte az 525
000 lejt, 1994-ben 49 667 000 lejre emelkedett, s most az 1995-ös költségvetés
már meghaladja a 110 millió lejt.
Az 1994. évi
költségvetés teljesítésének adatait vizsgálva megállapítjuk, hogy az évi 49 677 000 lej forgalomnak az egyes
költségcsoportok közötti megoszlási aránya kedvező, a kiadások
túlnyomó része az alapkiadásokra fordíttatott. Így pl. az ügyviteli költségekre
az összkiadások 7,6%-át, a személyi kiadásokra 5,7%-át költöttük, míg
alapkutatásokra 19%-ot, kiadványaink költségeire 22,6%-ot fordítottunk. Viszont
40,1%-ot fordítottunk beruházásokra és nagyjavításokra, az örökségbe kapott
Jordáky ház rendbetételére és átalakítására, valamint a Lakatos utcai
Kutatóintézetünk tatarozására. Az elmúlt év végén az Illyés Alapítvány és a Gróf
Mikó Imre Alapítvány támogatásával megvásároltuk a volt Tamás András (Ion
Ghica) utca 12. sz. alatti ingatlant, s ennek rendbetétele és használatba adása
után megteremtettük az EME alapszabály szerinti célkitűzéseinek
megfelelő tevékenység alapfeltételét.
Mindezen
kiadások fedezetét elsősorban a Gróf Mikó Imre és az Illyés Alapítvány
támogatása tette lehetővé.
Bevételi forrásainkból az innen kapott támogatások a bevétel 82%-át tették ki.
Sajnálattal kell megállapítanunk ezúttal is, hogy a tagdíjakból befolyt
összegek a teljes bevételnek csupán 4,7%-át
érték el, ami még az ügyviteli költségeinket sem fedezte. Adományokból
és kiadványaink értékesítéséből egészítettük még ki bevételeinket. Itt
említjük meg, hogy kiadványaink értékesítése jóval az önköltségi ár alatt
történt, hogy így is hozzáférhetőbbek legyenek tagjaink számára. A 11 millió
lejt meghaladó költségből közel nyolcmillió lej fog megtérülni.
Számításaink szerint
tagdíjakból mintegy 4 488 000 lejnek kellett volna befolyni, ezzel szemben
csupán 2 350 000 lejt vételeztünk be.
A törvényes rendelkezéseknek megfelelően az EME is
elkészítette az 1994. évi pénzügyi mérleget
és számadást, s azt a pénzügyi szerveknek határidőre be is nyújtotta.
Tartalma és formája ellen semmilyen kifogás
vagy megjegyzés nem merült fel. Röviden elemezve a mérleg tételeit,
legszembetűnőbb a vagyoni gyarapodás. Az 1994. évi értéknek, a 4 399
000 lejnek csaknem tízszeresét mutattuk ki
a 40 922 000 lejes összvagyonnal. Ebben az összegben benne foglaltatik a
fent említett ingatlanoknak az értéke, a rájuk fordított beruházások, az
adományként kapott gépek, felszerelések értéke stb. A passzívák közül említésre
méltó tétel a 9 379 000 lej
összegű készlet, ami magában foglalja az év végi papír, nyomtatvány (kiadványok)
leltárának, nyomdában levő anyagainak az értékét. A hitelezőknél
jelentkező 8 442 ezer lej túlnyomó részét az idénre előirányzott
kifizetések képezik, amiben benne van a pályadíjak és kutatói munkák,
kéziratoknak ebben az évben kifizetésre került összege is.
Az 1995. évi
költségvetési előirányzatnak a 110 060 000 lejt elérő összegében 5 millió
lejt irányoztunk elő a tagdíjakból. Bár a kedvező folyamat az lenne,
ha legalább 7 500 000 lejt érnének el, ami figyelembe véve azt, hogy az EME-nek
jelenleg 2646 tagja van, csak úgy volna elérhető, ha a közgyűlés
hozzájárul ahhoz, hogy a tagdíjakat a jelenlegi 3000 lejről 5000 lejre
emeljük fel (még egy kg hús árát sem éri el). Természetesen a nyugdíjasok
továbbra is a tagdíj 50%-át, a diákok 10%-át fizetnék. Az alapító tagdíj
értékét pedig 50 000 lejben állapítsa meg. Így talán elérhető lesz, hogy a
tagdíjak legalább az ügyviteli kiadásokat fedezzék, mert ezt semmilyen
alapítvány nem vállalja át. Most már megengedhetetlen, hogy nyilvántartásunkban
szerepeltessünk továbbra is olyan tagokat, akik még egyszer sem fizettek
tagdíjat, vagy csak egyszer fizettek 1992 előtt; ezeket töröljük
nyilvántartásainkból. Ezzel taglétszámunk mintegy 400 személlyel csökken, de
valóssá válik.
Visszatérve
az 1995. évi költségvetés elemzéséhez, úgy tartjuk, hogy a kiadások növekedése fedezi az év folyamán most már teljes
kapacitással meginduló kutatási és könyvtári munka üzemeltetésével és az
ingatlanaink ezzel járó fenntartásának kiadásait. A költségvetés kiadási tételeinek megoszlási aránya véleményünk szerint
igen kedvezően alakul. Az ügyviteli költségek 6,95%-ot (7,6% 1994-ben),
a személyi kiadások 9,63%-ot (kutatók és könyvtárosok fizetése, tehát
alapmunkát végzők), az alapkutatások 19,1%-ot, kiadványaink 19,23%-ot jelentenek.
A most már befejezéshez közeledő építkezési munkák, főleg a Moll
háznál a kiadások 41,88%-át fogják elérni. Kitűnik a fentiekből, hogy
pénzügyi alapjainkat nem adminisztrálásra, hanem 90%-ban tudományos munkára,
kutatásokra, kiadványaink megjelentetésére s ezek feltételeinek létrehozására
fordítjuk.
Kérjük a T.
Közgyűlést, hogy az 1994. év gazdasági tevékenységéről bemutatott
jelentésünket fogadja el.